Alábbi összefoglalónkban összegyűjtöttük neked a 9. hét legfontosabb, legérdekesebb, na meg legolvasottabb cikkeit a Pénzcentrumról.
A borfogyasztás 30-40 százalékkal esett vissza az elmúlt 15 évben Magyarországon, azonban az utóbbi években a boros rendezvények és fesztiválok lehetővé tették, hogy széles tömegek - köztük a fiatalok - kóstolhassanak minőségi borokat, elérhető árakon. A rendezvényeken a borászatoknak is érdekük részt venni, ugyanis, ha nem építik fel a márkájukat akkor a következő generációk már nem őket fogják választani. Szeptemberben tehát nemcsak a szüret köti le a magyar borászokat, de igyekeznek minél több helyszínen képviseltetni magukat, köztük a legismertebb, SPAR támogatásával szeptember második hétvégéjén megrendezett Budapest Borfesztiválon.
Lényeg, hogy folyjon?
Nemrég a Budapesti Gazdasági Egyetemen mutattak be az ott tanuló diákoknak egy kutatást arról, hogy mit gondolnak a magyar fiatalok a borról, és a kutatást végzők egyúttal az összegyűltek véleményére is kíváncsi voltak. "A lényeg, hogy folyjon" - hangzott a hallgatóság soraiból, amit nyilván viccnek szántak, ugyanakkor - ha nem is ennyire drasztikusan - a fiatalok borhoz való viszonyát is tükrözi. Az online kérdőívet helyben kitöltő 28 fő válaszaiból - tehát a felmérés nem reprezentatív - kiderült, hogy bár ma már senki nem iszik vörösboros kólát, ugyanakkor szinte mindenki ismerte a Dankó Pistát és a La Fiesta borokat.
Ászár-neszmélyi borvidék, Badacsonyi borvidék, Balaton-felvidéki borvidék, Balatonfüred-csopaki borvidék, Bükki borvidék, Csongrádi borvidék, Dél-balatoni borvidék, Egri borvidék, Etyek-budai borvidék, Hajós-bajai borvidék, Kunsági borvidék, Mátrai borvidék, Móri borvidék, Nagy-somlói borvidék, Pannonhalma-Sokoróalja, Pécsi borvidék, Soproni borvidék, Szekszárdi borvidék, Tokaj-hegyaljai borvidék, Tolnai borvidék, Villány-siklósi borvidék, Zalai borvidék
Az előadás apropóját adó, 1500 fő megkérdezésével készült reprezentatív felmérésből ennél sokkal több is kiderült. A magyar borfogyasztási szokások elég sokszínűek, emiatt nem igazán lehet leírni az átlagos magyar borfogyasztót, az azonban kijelenthető, hogy az életkor előrehaladtával nő az egy évben elfogyasztott bor mennyisége, illetve, hogy a nyugdíj előtt álló aktív keresők költenek a legtöbbet borra.
A magasabb jövedeleműek többet vásárolnak közvetlenül a borászatoknál és borászati szaküzletekben, mint a kevésbé vagyonosak. A hazai hiper- és szupermarketek a borvásárlás szempontjából meghatározók, itt történik a vásárlások közel fele: a Budapest Borfesztivált támogató SPAR-ban például tavaly 200 ezer palackkal több bort adtak el, mint tavaly, összesen 9,7 millió palackot.
A felmérés alapján ugyanakkor a fogyasztók mindössze tíz százaléka vásárol közvetlenül borászatoktól, a borszaküzletekben pedig még ennél is kevesebbet, az összmennyiség 5 százalékát vásárolják.
A világhírű magyar bor csak hazánkban létezik?
Az elfogyasztott bormennyiség több mint negyede fröccsként fogy, ami elsősorban az idősebb és rendszeresen fogyasztó rétegeknek köszönhető. A hetente legalább egyszer bort fogyasztók aránya Magyarországon viszonylag magas, 22 százalék. Ez az arány Németországban például mindössze 13 százalék.
Az utóbbi években nőtt a száraz borok fogyasztása, amivel mára a száraz és édes borok aránya gyakorlatilag kiegyenlítődött, amiből az egyre tudatosabb, kulturáltabb borfogyasztásra lehet következtetni. A rozéborok pedig töretlenül egyre népszerűbbek és folyamatosan egyre többet isznak belőlük, de egyre több fogy hazai, minőségi, palackos erjesztésű és érlelésű pezsgőből is.
1985-ben 3 millió hektoliter volt a magyar borexport, 2017-ben a teljes magyar termelés tett ki ennyit, és ennek már csak a negyede-ötöde került külföldre. "Azért is kell a fiatalokra nagyon figyelni, mert itt az a kérdés, fognak-e egyáltalán bort inni, nagyon sok az alternatíva, profi reklámokkal megtámogatva. Ez egy idő után komoly problémát jelenthet: nem fogják meginni a borokat itthon, azt el kell adni máshol, az exportra viszont nincsenek felkészülve a borászok" - mondta nemrég egy interjúbanFiáth Attila nemzetközi borakadémikus és közgazdász.
Ő dolgozta ki a borpiramis nevű modellt, amit tavaly Magyar Turisztikai Ügynökség és a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa is elfogadott, mint stratégiát.
- mondta Fiáth a modellről. A piramis csúcsa a tokaji aszú, a leghíresebb magyar bor. Az alatta levő három szint - a dűlőbor, a települési és a régiós bor - minta minden borvidék számára, ez alapján lehet építkezni. "A piramist azért találtam ki, hogy mi is illeszkedjünk az európai fő áramlatba. Franciaországban, például Burgundiában már régóta létezik ez a hármas tagoltság, és az újvilági országokban is egyre több helyen alkalmazzák ezeket a kategóriákat." A szakember szerint minden lehetőséget ki kell használni a borok népszerűsítésére. A boros rendezvények, fesztiválok pedig azért is hatékonyak, mert alkalmasak arra, hogy megszólítsák a fiatalabb generációkat is.
"Tavaly több mint 40 ezer látogatónk volt, hasonlóra számítunk idén is, de szabadtéri rendezvény lévén az időjárás kezében vagyunk" - mondta Zilai Zoltán, a Budapest Borfesztivál igazgatója, amely a kutatás szerint a legismertebb boros rendezvény az országban. Az idei tendenciákra vonatkozóan Zilai megerősítette, hogy a fehérborok között egyre keresettebbek az illatos, üde fajtákból készült újborok, mint az Irsai Olivér vagy Cserszegi fűszeres. Jó időben a nyári szezon végén pedig kitartóan sláger a jó magyar rozébor.
- mondta a Pénzcentrumnak Zilai.
"A látogatók 30 százaléka vidéki, 30 külföldi, 40 pedig budapesti, tehát mondhatjuk, hogy a Budapest Borfesztivál országos jelentőségű és nemzetközi ismertségű magyar borünnep, szakmai találkozó a borászatok és a borkedvelők számára" - tette hozzá a rendezvény igazgatója.
Bár a fiatalok borfogyasztási szokásait független körülmények, például a jövedelem is meghatározzák, de hozzáállásuk megváltoztatásában jelentős szerepe lehet az edukációnak, amelynek fontos csatornái vagy helyszínei lehetnek az olyan rendezvények, mint a Budapest Borfesztivál.
A CSA, azaz a közösség által támogatott mezőgazdasági modell hazánkban egyelőre alig ismert, pedig Nyugat-Európában és az amerikai földrészen egyre elterjedtebb.
Hadtörténeti kuriózum lehet az a 120 darab színes, jó minőségben retusált és digitalizált, publikálás előtt álló felvétel, amely 45 év lappangás után került elő.
Az egyik legígéretesebb hazai technológiai startup által most piacra dobott okos gyűrű lehetővé teszi, hogy egyetlen érintéssel bármilyen infót megosszunk magunkról új ismerősünkkel.
Rekord gyorsasággal fogytak el a jegyek arra 400 fősre tervezett, fiataloknak szóló kapcsolatépítő és önfejlesztő rendezvényre, amelynél a szervezők a közösségi finanszírozás modelljével toboroztak.
-
Folytatódik az árcsökkentési program a Lidlben: mutatjuk, milyen akciók érkeztek
A magyar vásárlók különösen árérzékenyek, még mindig megnézik, hogy mire, mennyit költenek.
-
Erre most még kevesen gondolnak, amikor hitelt vesznek fel
Fáy Zsolttal, a MagNet Bank elnökével beszélgettünk.
-
Videó: bejutottunk a SPAR üzemébe, ahol évi 20 millió kg húst dolgoznak fel
Jelenleg több mint 360 ember dolgozik az üzemben.
- Visszatér hatszoros olimpiai bajnok kajakosnőnk
- Ókovács Szilveszter a bérmegállapodásról: a gúzsba kötöttség ellenére maradt mozgásterünk
- Ne csodálkozzon, ha lépten-nyomon magyar zene üti meg a fülét
- Valami újat lépett Varga Mihály Brüsszel „némaságára”
- Lázár János rábólintott az új Duna-híd nevére
- Őrizetbe vették Gérard Depardieu-t