Jó hírek érkeztek a Balatonról: se alga, se szúnyog

A szakemberek ezt persze jóval pontosabban és jóval több szakszóval fogalmazták meg. Közleményükben ilyeneket írtak:

• Megjelentek az első fecskemoszatok a tó vizében, ez már a nyár közeledtét jelzi.
  

• Az algák mennyisége az elmúlt évtizedekben folyamatosan csökkent, ez a vízminőség-védelmi nagyberuházások eredménye. 2015 nyarán például a vízben lebegő algák mennyisége a tó (legnagyobb szervesanyag-legproduktívabb területén, a Keszthelyi-medencében sem haladta meg a 30 mikrogramm/liter a-klorofill-koncentrációt. Ez kevesebb, mint fele a WHO fürdővizekre megállapított felső határértékének. A 2016. május végi mérések alapján ez az érték a Keszthelyi-medencében 3 mikrogramm/liter, a Siófoki-medencében pedig 2 mikrogramm/liter volt.

• Sem az algák, sem az árvaszúnyogok mennyisége napjainkban nem éri el azt a kritikus határt, amely vízminőségi problémát okozhatna a Balatonon, ahogyan az az 1980-as, 1990-es években megfigyelhető volt.

• Az árvaszúnyogokat meg kell különböztetni a csípő szúnyogoktól: a nyaralókat legfeljebb tömeges jelenlétük zavarhatja, de nem csípnek.

• Az egyszerre nagy tömegben a bábból kibújó, és a vízből kirepülő, kifejlett árvaszúnyogok után visszamaradó bábbőrök rövid ideig felhalmozódhatnak a víz felszínén, finom, fehéres habréteget alkotva. A bábbőrök és a habréteg a fürdőzők számára kevésbé attraktívak, azonban az egészségre nem károsak, és pár nap alatt elbomlanak.