Számok bizonyítják: lenyomja a NOK a lakáshitelt

A héten jelent meg a nemzeti otthonteremtési közösségek (NOK) részletes szabályairól szóló rendelet.

- mondta Kovács Zoltán kormányszóvivő az RTL Klub Híradójának.

Tényleg jobb a NOK a banki lehetőségeknél?

A NOK rendszerét elsősorban a lakástakarék pénztárakkal (LTP) lehetne összevetni, ezt korábbi cikkünkben be is mutattuk, azonban az LTP-k nem banki konstrukciók. Ha banki ajánlattal szeretnénk összevetni a NOK-ot, akkor legjobban a lakáshitelekkel lehet összehasonlítani.

Kíváncsiak voltunk, hogy vajon a kományszóvivő hogyan értheti a mondottakat, ezért a számok nyelvére is lefordítottuk az elhangzottakat. Kiszámoltuk, hogy mennyit kell a lakásunkért fizetni 10, illetve 15 éves futamidővel, 10, 25 és 40 milliós lakásérték mellett. Lényeges:

• A lakásérték 20 százalékát egyéb forrásból teremtjük elő, ez a lakáshitelnél előírás, de a NOK esetében sem árt, ha plusz megtakarításunk van.

• Az egyszeri költségekkel nem számoltunk, a közösségeknél a lehetséges maximális rendszeres költséggel, a szervezési díjjal és a 30 százalékos állami támogatással számoltunk.

• A lakáshitel kamatát teljes futamidő alatt állandó, 5 százaléknak vettük, a valóságban persze ez változhat.

A 10 éves konstrukcióknál a NOK minden esetben sokkal alacsonyabb törlesztőrészletekkel kecsegtet, de 15 évnél már nem ilyen egyértelmű a helyzet. Ugyan a kisebb összegű lehetőségeknél nagyjából egyenlő a havi fizetendő, azonban a közösségeknek fizetendő rendszeres költségek miatt a nagyobb lakásértéknél már (ugyan csak minimálisan, de) a hitellel járhatunk jobban. A teljes befizetendő is ennek megfelelően alakul, a 10 éves konstrukcióknál a közösségekbe érdemes belépni. A 15 éves futamidőnél viszont nagyjából ugyanakkora a teljes befizetés, kivéve a 40 milliós lakásértéket, ahol már jelentős előnye van a hitelnek. Ebben egyébként az állami támogatás maximuma is jelentős szerepet játszik.

Nemcsak a költségek számítanak

Persze vannak egyéb különbségek is, amelyekre nem árt odafigyelni, mivel nemcsak a pénzügyi része maghatározó a két konstrukciónak.

Ezek a NOK előnyei:

• A befizetéseink után 30 százalékos állami támogatást kapunk, évente legfeljebb 300 ezer forintig.

• Bizonyos szempontból alacsony kamatozású hitelként is felfogható (a rendszeres költségek mintegy kamatként számítanak), azonban a hitelnek minden esetben van kamata.

• Nem változik a kamat, a lakáshitelnél (a teljes futamidőre rögzített kölcsön kivételével) a futamidő alatt valószínűleg változik.

• Kiszámítható, mennyit kell fizetnünk a teljes futamidő alatt.

• Önerő teremtésére sincs feltétlen szükség.

A NOK hátrányai:

• A lakáshitelnél azonnal megkapjuk a pénzt, míg a közösségeknél a futamidő alatt, előre nem látható módon jutunk pénzhez és ezzel lakáshoz is.

• A NOK egyfajta ingyenhitelként is felfogható, míg a lakáshitelnek van kamata. Ezért cserébe a NOK-nak rendszeres (aránylag magas) költsége van.

• A közösségtől kapott pénzből csak új lakást vásárolhatunk, míg a lakáshitelből használt lakást is vehetünk, vagy akár korszerűsíthetünk, felújíthatunk, bővíthetünk.