Megtartotta éves rendes közgyűlését a Budapesti Értéktőzsde, ahol a részvényesek valamennyi napirendi pontot jóváhagyták.
Az emberek közel fele, 49 százaléka szokott rendszeresen takarékoskodni, közülük pedig a legtöbben 100 ezer forint alatti összeget tesznek félre havonta – derül ki az MBH Bank által végzett reprezentatív kutatásából, amely a magyar lakosság takarékoskodási szokásait vizsgálta. A kutatás rámutatott, hogy a megkérdezettek közel fele több mint három havi jövedelmének megfelelő megtakarítással rendelkezik. A megtakarítók 44 százaléka helyezi el bankban a félre tett pénzét, de a magas inflációs környezet ellenére az emberek negyede még mindig otthon tartja a megtakarításait.
Az MBH Bank a Takarékossági világnap alkalmából reprezentatív kutatást végzett a lakosság körében, amelyben a magyarok megtakarítási szokásait vizsgálták. A megkérdezettek háromnegyede (78%) nyilatkozott úgy, hogy készít pénzügyi terveket havi, negyedéves vagy akár éves szinten, a legtöbben havi rendszerességgel (42%) gondolják át költéseiket. A kutatásból fény derült arra is, hogy az emberek 76 százaléka 100 ezer forint alatti összeget tesz félre havonta, ugyanakkor ez az érték a Közép-Dunántúli régióban jóval magasabb.
Egyre többen terveznek előre
A megkérdezettek körében a válaszadók életkorával együtt növekszik azok száma is, akik nem készítenek pénzügyi terveket, a települések nagysága azonban pozitív irányba mozdítja ugyanezen értéket. Akik hosszabb távon készítenek pénzügyi terveket, leginkább 3 éven belüli időtávra terveznek előre (81%), és mindössze 19 százaléka nyilatkozott úgy a megkérdezetteknek, hogy ennél hosszabb távú pénzügyi céljai lennének. Rövid és középtávon a lakásfelújítás és autóval kapcsolatos költések a legjellemzőbbek, míg a hosszútávon tervezőknél a saját lakás és a nyugdíj témája is felmerül.
Legfontosabb cél a biztonsági tartalék képzése
Az emberek majdnem 90 százaléka szokott megtakarítani, közülük a legnagyobb arányban havi néhány tízezer forintot, azonban a 27-35 éves korosztályban, valamint a Közép-Dunántúli régióban magasabb azok aránya, akik 200 ezer forint felett tudnak félretenni. A megtakarítással rendelkezők közel fele (48%) rendelkezik három vagy több havi jövedelemnek megfelelő összeggel, ahogy pedig növekszik az életkor, úgy növekszik azok aránya is, akiknek ilyen mértékű megtakarítása van.
A válaszadók legfőbb célja a biztonsági tartalék képzése, ezt pedig szorosan követik azok, akik lakásfelújításra vagy nyaralásra szánják félretett pénzüket. A megtakarítási lehetőségeket jelentősen visszavetette a Covid19-világjárvány, ugyanis ezt követően az emberek megtakarításainak üteme a felére csökkent, de 2023-ban ez már újra a Covid előtti ütemben növekszik.
A rugalmasság a legfőbb szempont a megtakarítás formájánál
A megtakarítási formák között a készpénz továbbra is kiemelt, 40 százalék feletti szerepet képvisel, népszerű még a folyószámlán tartott pénz és az állampapír, ezeknél kisebb arányban tartják félretett pénzüket az emberek megtakarítási számlán, ingatlanban, lekötött betétekben, illetve részvényekben Az emberek véleménye szerint a legfontosabb szempont, hogy rugalmasan kezelhető legyen, valamint, hogy az értékéből ne veszítsen félretett pénzük.
JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 1 millió forintot igényelnél 36 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 33 952 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,41 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 33 972 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
A július elején bevezetett adó, a SZOCHO az emberek közel felénél volt befolyással a befektetéseikkel kapcsolatban meghozott döntésekre. A SZOCHO mentes termékek közül az állampapírok mellett a Tartós Befektetési számla volt a legnépszerűbb.
A pénzügyekkel kapcsolatban meghozott döntések során csak kevesen tájékozódnak naponta (6%) a pénzügyekben, jóval magasabb azok aránya, akik ritkábban mint havonta (32%) informálódnak gazdasági kérdésekben. A tájékozódás során a legtöbben a bankok honlapját olvassák, online szakmai lapokat és internetes fórumokat követnek, a befektetéseikkel kapcsolatban pedig a megkérdezettek túlnyomó része nem kér tanácsot és egyedül dönt, vagy családtagjaira hallgat.
A CSA, azaz a közösség által támogatott mezőgazdasági modell hazánkban egyelőre alig ismert, pedig Nyugat-Európában és az amerikai földrészen egyre elterjedtebb.
Hadtörténeti kuriózum lehet az a 120 darab színes, jó minőségben retusált és digitalizált, publikálás előtt álló felvétel, amely 45 év lappangás után került elő.
Az egyik legígéretesebb hazai technológiai startup által most piacra dobott okos gyűrű lehetővé teszi, hogy egyetlen érintéssel bármilyen infót megosszunk magunkról új ismerősünkkel.
Rekord gyorsasággal fogytak el a jegyek arra 400 fősre tervezett, fiataloknak szóló kapcsolatépítő és önfejlesztő rendezvényre, amelynél a szervezők a közösségi finanszírozás modelljével toboroztak.
-
Folytatódik az árcsökkentési program a Lidlben: mutatjuk, milyen akciók érkeztek
A magyar vásárlók különösen árérzékenyek, még mindig megnézik, hogy mire, mennyit költenek.
-
Erre most még kevesen gondolnak, amikor hitelt vesznek fel
Fáy Zsolttal, a MagNet Bank elnökével beszélgettünk.
-
Videó: bejutottunk a SPAR üzemébe, ahol évi 20 millió kg húst dolgoznak fel
Jelenleg több mint 360 ember dolgozik az üzemben.
-
Élethelyzetek, amiben kivédhető az anyagi kockázat (x)
Az elmúlt években különösen sok elbizonytalanító körülménnyel kellett szembenéznünk.
- Másként látja Alekszej Navalnij halálát az amerikai hírszerzés
- Gázolt a vonat Kecskemétnél, késésekre kell számítani a szegedi vonalon
- Sulyok Tamás: kiváló borászok nélkül nem születnének minőségi borok
- Változatlan hitelminősítés, új kínai autógyár - a nap hírei
- Új videón a Hamász magyar túsza
- Itt a hét öt száma