Bajban a nyugdíjrendszer: mindenkinek magáról kellene gondoskodnia?

Hogy áll a nyugdíjrendszer?

A már eddig sem teljesen rózsás helyzet a következő években tovább romolhat, mivel a bébi-boom idején születettek a következő években kezdenek nyugdíjba menni. A hihetetlen népsűrűséggel rendelkező országban a lakosság több mint ötöde 65 év feletti, így az orvosi ellátás és a szociális háló is egyre nagyobb nyomás alatt áll.

A világháború óta az átlagéletkor jelentősen megemelkedett. Miközben 1935-ben még 45 év már soknak számított, addig mára a nők esetén 85, férfiaknál pedig 78 lett az átlagéletkor. Az életfogytig tartó munkahely sokat segített többek között az átlagéletkor növelésében is, mivel a biztos munkahely sok stressztől óvta meg a japánokat. Sokan a nyugdíjba vonulás után is dolgoznak, jelenleg is közel 71 százalék tervezi, hogy aktív lesz a nyugdíjas évek alatt is.

Ennek ellenére a népesség száma stagnál, egyre rosszabb a nyugdíjasok és a fiatalok aránya. Ezzel kapcsolatban már olyan aggodalmak is felmerültek, hogy nem lesz elég munkaerő, aminek köszönhetően az adóbevételek is csökkennek, ráadásul a megcsappant bevételekből egyre több idős embert kellene eltartani. Hosszú távon a bevándorlási politika megváltoztatásával lehetne javítani a helyzeten, de erre egyelőre még nem tett lépéseket a kormány.

Itt sem tökéletes a rendszer...

Az elöregedés azonban még nem minden. Tavaly decemberben derült ki, hogy hivatali mulasztások és szoftverhibák miatt több millió japán nyugdíjbiztosítása került veszélybe. A jelentős mértékű automatizálás megbosszulta önmagát, közel 65 millió adat keveredett össze, vagy tűnt el. A helyzet kicsit hasonlít a magyar biztosítási jogviszonyellenőrzésekre, tavaly az egészségbiztosító közel 700 ezer levelet küldött ki azoknak, akiknek valamilyen probléma merült fel a biztosításával kapcsolatban. Közülük 17 százalék ismerte el, hogy nem fizetett járulékot, de még jelenleg is közel 350 ezer az, akinek még mindig nincs rendezve a jogviszonya.

Ugyanez zajlik most Japánban is, a hivatalok próbálják tisztázni az összekuszálódott adatokat. Ezen felül áprilistól közel 100 millió japán állampolgárnak küldenek értesítést, amiben felszólítják őket az adataik egyeztetésére. Az egész akciónak az a célja, hogy mindenki megkaphassa a neki járó nyugdíjat.

Hogyan állnak a nyugdíjhoz a japánok?

A nyugdíjrendszer a nyugat-európai országokhoz hasonlóan eltér a magyartól. A miénkkel ellentétben Japánban is kétféle számítási mód létezik. Az egyik esetében a dolgozó eldöntheti, hogy mekkora nyugdíjat szeretne kapni, és ehhez mérten állapítják meg havi befizetései összegét. A másik esetben pedig azt lehet eldönteni, hogy havonta mekkora összeget szeretne a dolgozó befizetni, amiből a végén kikalkulálják, hogy mekkora nyugdíjra is számíthat ez alapján.

A Mercer felmérése szerint a vállalatok 95 százaléka veszi ki a részét a dolgozó nyugdíjcélú támogatásából, és szinte az összes cég az első formát támogatja. Ennek ellenére az AXA felmérése alapján az derül ki, hogy a dolgozók nagyon kevés százaléka tartja a vállalat feladatának a nyugdíjhoz való hozzájárulást. Az általános vélekedés szerint ez az állam és az egyének feladata. De az állam feladatát nem abban látják, hogy majd megsegít ha szükség van rá, hanem mindössze egy kiegészítésként tekintenek rá a saját megtakarításaik mellé.

Az időskori évek elérésével azonban még nem "teszi le mindenki a lantot", a jelenleg munkahellyel rendelkezők 71 százaléka tervezi, hogy folytatja a munkát később is. Bár a 2007-ben már nyugdíjasok között ténylegesen "mindössze" 28 százalék azoknak az aránya, akik valóban dolgoznak.

Kétharmaduknak nem elég a nyugdíja!