ráadásul a 8% kamat még adózik is, tehát az nem annyi és amennyiben a napelem jó számítás esetén nem ad többet, mint amit elfogyasztunk, akkor annak a megtérülési ideje sokkal rövidebb, arról nem beszélve, hogy a jelenlegi nyomott árak mellet 1 kW-t napelem technika bekerülési költsége nagyjából 500 eFt - 800 eFt között megszerezhető számlával, garanciával

Válasz erre | Előzmény

@yelem: 2200 kWh egységára az eon-nál 48,186 Ft. Az állami támogatásnak akkor van értelme ha ennek jobb a megtérülése mint a tervezett új paksi blokk beruházásnak. Bár ez egy jóval komplexebb számításnak tűnik(munkahelyet is teremt), de nézzük meg. Gugli szerint 1000 milliárd - hitelt kell felvenni - egy 1000MW-os blokkhoz és egy atomból kijövő kWh 5 Ft-al olcsóbb mint az áramtőzsde, akkor 43 milliárd hasznot termel évente, ami csak 4,3%-os hozam. Ennél is jobb a magyar bankbetét:) De a napelemnél ez még mindig ésszerűbb mert a 17Ft-os termelői árral számolva béka s.gge alatt sincs annak a megtérülése.

Válasz erre | Előzmény

Az alap feltételezésekkel van mindjárt baj!
A 2 millás rendszer az 1,8 kW-os és évente 1760 kWh-t képes Pécs környékén megtermelni. Azért Pécset hozom példaként, mert ez konkrét adat van rá a neten egy kalkulációs oldal. http://re.jrc.ec.europa.eu/pvgis/apps3/pvest.php
Itt kiszámíthatod, hogy a lakhelyeden mennyire jön ki ez a szám.
1%-os reálkamat esetén és inflációval növelt áramárnál ez a beruházás még 30 év múlva sem térül meg!

Válasz erre | Előzmény

@defiant
Németországban valóban 1000 kWh/év/kWp az átlag. Én is erre méreteztem, aztán több lett. Azonban náluk irreálisan magas támogatások (Solarstromvergütung) voltak. 2009 előtt 40-50 cent/kWh átvételi ár 20 évre garantálva (http://de.wikipedia.org/wiki/Erneuerbare-Energien-Gesetz#Photovoltaik), amit most már csökkentettek az újonan telepített panelekre (nem visszamenőleg!). Így aztán mindenhova napelemet tettek, aminek köze sem volt a déli tájoláshoz, és az ideális dőlésszöghöz.
Az általad emlíett oldal a 2,2 es rendszernél 1200-as éves termeléssel számol (50 Ft/kWh), ami szerintem egy mai modern panellel és jó tájolással teljesen reális. Nekem tavaly 1260 volt.

Válasz erre | Előzmény

Ha jól látom a bajorok/osztrákok/svájciaknál van elég adat, ott átlagban kb. 1000x annyi kWh -t tudnak éves átlagban kivenni mint amilyen a rendszer csúcs kW kapacitása. Meglepően kicsi a szórás az átlag és toplista vezetők között(kb.5%).
A lenti magyar napelemforgalmazó a 2,2 kWp -s rendszert 1250x -es termelésűnek veszi, tehát nem volt alaptalan a gyanúm hogy inkább felfelé kozmetikázza a számokat.
Szerintem nem célszerű/becsapós idealizált állapottal számolni/vakítani a vevőket, ha 1000x-es az ismert átlag akkor csak akkor írja le valaki hogy 1250x ha garantálja ezt, és vállalja hogy a különbözetet megtéríti év végén. A kamatot sem úgy számoljuk hogy ha belenyúlsz egy jó részvénybe akkor mennyi lehetne a hozam.

Válasz erre | Előzmény

@Morfologista
Igaz. Akkor itt a második oszlop értelmetlen, az elsőnek kell lemenni nullára, és akkor az 15 év.
Nekem az a véleményem, hogy ha tíz éven belül nem térül meg, akkor nem érdemes napelemet telepíteni. Én anno azért vágtam bele, mert komoly ZBR támogatást kaptam (akkor még úgy számoltam mint te :-)), úgyhogy még 5%-os reálkamatnál is tíz éven belül megtérül.

@defiant
Tíz éven belül ezt a 8,5%-ot biztos nem hozza, mivel várhatóan az infláció csökkenni fog, azaz a reálkamat nő (ha ez a 8,5 fix a tíz évre). Ezen csak egy 40-50%-os állami támogatás segítene, mint ahogy egy ilyen magas állampapír hozam is qvázi állami támogatás, csak kissebb rizikóval.
Valós adatok a www.sonnenertrag.eu-n vannak. Azt figyelembe kell venni, hogy a németeknél olyan magas a támogatás, hogy még a déli fekvés sem számít, ami rendesen lecsökkenti a hatékonyságot. Másrészt a mai panelek kissebbek és hatékonyabbak.
Ideális fekvésű tető esetén magyarországon a 1200 kWh/év/kWp teljesen reális. Nekem tavaly e fölött volt 5%-al.

Válasz erre | Előzmény

"A 8% kamat hosszútávon irreális"
A 2022-es lejárató állampapírok 8,5%-os hozammal mentek el...

Én úgy látom jelenleg egyik rendszer sem tudja kitermelni ezt a szintet.
Nem ártana még ismerni egy ténylegesen működő rendszer termelési adatait, mert egy napelem forgalmazó weblapja az nem feltétlenül elfogulatlan. Van ilyen link?

Válasz erre | Előzmény

Szerintem hibás. A megtakarítás ebben az esetben nem plusz pénz, mert nem fogsz pénzt keresni, amit "kapsz" az az, hogy nem kell kifizetned az áram számlát. Tehát befektetsz 2 millió forintot és a következő x évben nem kell fizetned az áramért. A kérdés, hogy mennyi évig nem kell fizetned, illetve a nemfizetések mikor kerülnek egálba a kezdeti 2 millió forinttal. Erre jó a nettó jelenérték számítás. Bár jobban örültem volna, ha neked van igazad... :) (Már az is árulkodó volt, hogy nem függött a reálkamatlábtól a megtérülési időd, ami nyilván nincs így.)

Válasz erre | Előzmény

Én úgy értelmezem, hogy az áramszámla egyszer költségként, egyszer pedig megtakarításként jelenik meg. Lehet, hogy hibás.

Válasz erre | Előzmény

Nem szeretném, ha kötözködésnek tűnne, de még mindig nem értek egyet a számításoddal. Azt írod, hogy a kezdeti 2 millió forintom az megvan és csak az a kérdés, hogy mit kezdek vele, eddig ok. De mi van az évi 150ezer forinttal, amit az elmű számlára szánok. Az van vagy nincs? Ha megvan, akkor miért is emészti el a bankbetétemet? Ha nincs, akkor meg már hogy a fenébe tudnám évente lekötni? Szerintem de duplán takarítod meg az egyszer 150ezer forintot, ami hibás eredményre vezet. Ellenőrzésképpen hívd segítségül az NPV számítást és a jövőbeni pénzáramok jelenértékét vesd össze. Belátható, hogy a 2 millió forint jelenértéke az 2 millió forint, a 150ezer forintok jelenértéke pedig (1%-os reálkamattal diszkontálva) a 15. évben éri el a 2 millió forintot. (3%-kal számolva a 18. évben, de azt azért tudni kell, hogy a jelenlegi prémium ktj akció nem tart örökké...)

Válasz erre | Előzmény