Pénzcentrum • 2026. május 17. 16:31
Az elmúlt tizenöt évben ötszörösére nőtt a stratégiai nyersanyagok exportját korlátozó intézkedések száma. Miközben a zöld és digitális átállás, valamint a hadiipar felfutása miatt drasztikusan nő a kereslet, a kínálat továbbra is néhány ország – kiemelten Kína – kezében összpontosul. Az egyre szigorúbb kiviteli tilalmak és a növekvő geopolitikai feszültségek tartós ellátási kockázatot jelentenek a fejlett gazdaságok számára - írta meg a Portfolio.
A lítium, a grafit, a kobalt, a nikkel és a ritkaföldfémek elengedhetetlenek az akkumulátorgyártáshoz, a félvezetőiparhoz, a mesterséges intelligencia infrastruktúrájához és a modern haditechnikához. A globális kitermelés és feldolgozás piaca azonban rendkívül koncentrált. A három legnagyobb termelő adja a kobalt-, lítium- és nikkelkínálat több mint kétharmadát. A ritkaföldfémek esetében ez az arány a 90 százalékot is eléri. A piac egyértelmű dominánsa Kína, amely a ritkaföldfémek és a grafit mintegy 70 százalékát, míg a germánium és a magnézium több mint 90 százalékát ellenőrzi.
Ezt a sérülékeny rendszert egyre jobban terhelik a szaporodó exportkorlátozások. Az OECD friss adatai szerint a globális kobalt- és mangánkereskedelem mintegy 70 százalékát, a grafit és a ritkaföldfémek piacának pedig közel felét érinti valamilyen korlátozás. Az orosz-ukrán háború kitörését követően a nyersanyagárak drasztikus kilengéseket mutattak. A lítium ára rövid idő alatt a hétszeresére ugrott, de a kobalt és a ritkaföldfémek is jelentősen drágultak. Bár 2024-re a piac némileg megnyugodott, a legtöbb ipari fém ára továbbra is a 2015-ös bázisszint felett maradt.
A korlátozások bevezetésében már nemcsak a hagyományos nagy szereplők, hanem egyre több afrikai és ázsiai ország – például Mianmar, Sierra Leone, Nigéria és Kazahsztán – is aktívan részt vesz. Bár a leggyakoribb eszközök továbbra is az exportvámok és az engedélyezési kötelezettségek, aggasztó tendencia, hogy az új intézkedések negyede már teljes kiviteli tilalom, további 12 százaléka pedig kvóta. A kitermelő államok logikája egyértelmű: a nyersanyagokat nem akarják feldolgozatlanul kiengedni az országból. Céljuk, hogy a magasabb hozzáadott értéket teremtő feldolgozóipart helyben építsék ki, miközben azonnali költségvetési bevételekre is szert tesznek.
Ez a folyamat komoly kihívás elé állítja a fejlett gazdaságokat. Nagy-Britannia, Dél-Korea és Japán kritikus nyersanyagokból származó importjának körülbelül ötöde eleve korlátozásokkal sújtott országokból érkezik. Bár az Európai Unió az elmúlt időszakban tett lépéseket a beszerzési források diverzifikálására, az európai ipar kitettsége és függősége továbbra is magas. Az elektrifikáció, az adatközpontok robbanásszerű terjedése és a globális védelmi beruházások miatt a kereslet a jövőben csak fokozódni fog. Emiatt a kritikus nyersanyagokért folyó ádáz verseny a világgazdaság tartós és meghatározó elemévé vált.