Pénzcentrum • 2026. március 31. 15:56
Az amerikaiak ma már jóval kisebb támogatással indított háborúkat látnak, mint a 20. század közepén, és ez az iráni konfliktusnál is egyértelműen megmutatkozik. Szabó Ákos, a Portfolio elemzője szerint a csökkenő társadalmi felhatalmazás, a gazdasági kockázatok és a belpolitikai feszültségek együtt komoly kihívást jelentenek Donald Trump számára a második ciklusában.
Az amerikai társadalom háborúhoz való viszonya alapjaiban változott meg az elmúlt nyolcvan évben. A második világháború idején szinte teljes volt az egyetértés, ma viszont már egy új konfliktus mögött jóval kisebb társadalmi támogatás áll.
A Visual Capitalist adatai szerint a második világháború alatt az amerikaiak 97 százaléka támogatta a katonai fellépést. Ez történelmi csúcs, amit azóta sem közelített meg egyetlen konfliktus sem. A magas arány mögött egyértelmű külső fenyegetés (Pearl Harbour) és erős állami mozgósítás állt.
A koreai háború idején még mindig viszonylag magas, 75 százalékos támogatás látszik, ami azt jelzi, hogy a hidegháborús környezetben a katonai fellépés még elfogadott volt.
A későbbi évtizedekben már ingadozóbb a kép. A grenadai és a koszovói beavatkozás esetében 50–60 százalék körüli támogatás jelenik meg, ami már egy megosztottabb társadalmat mutat. A panamai invázió és az Öbölháború idején ismét magasabb, 80 százalék körüli értékek látszanak, ami rövid, gyors és egyértelmű célú katonai műveletekre utal.
A 2001-es afganisztáni háború 92 százalékos támogatottsága újra kiugró, de ez szintén egy közvetlen támadás, a szeptember 11-i terrortámadások következménye. Ez volt az utolsó olyan konfliktus, amely mögött széles társadalmi konszenzus állt. Két évvel később az iraki háború már csak 76 százalékos támogatottságot kapott, ami gyors visszaesést jelez.
A 2011-es líbiai beavatkozásnál már 47 százalékra csökken a támogatás, ami azt jelenti, hogy a társadalom többsége nem áll egyértelműen a katonai akció mögé. A 2026-os Irán elleni háború esetében ez az arány 41 százalék, ami a legalacsonyabb érték a listában.
A számok alapján az látszik, hogy a támogatottság három tényezőtől függ leginkább. Magas, ha közvetlen fenyegetés éri az országot, rövid ideig tartó és egyértelmű célú a beavatkozás, valamint gyors siker várható. Alacsonyabb, ha a konfliktus távoli, elhúzódó vagy bizonytalan kimenetelű.
Az adatsor azt mutatja, hogy az Egyesült Államok ma már sokkal korlátozottabb társadalmi felhatalmazással indít háborút, mint a 20. század közepén. Ez nemcsak a politikai döntéshozatalt befolyásolja, hanem a katonai stratégiát is, mert egy elhúzódó konfliktus gyorsan elveszítheti a belső támogatást.
A békére fogékony közvélemény
Donald Trump 2024-es győzelme azt mutatta, hogy a választók fogékonyak voltak azokra a külpolitikai üzenetekre, amelyek gyors békét és visszafogottabb katonai szerepvállalást ígértek. Szabó Ákos, a Portfolio elemzője szerint azonban a második ciklus eddigi lépései nem ezt az irányt erősítik. Az „America First” jelszó alapján sokan visszafogottabb, akár izolacionista politikát vártak, ehhez képest az amerikai hadsereg több konfliktusban is aktív szerepet kapott.
Az AP-NORC felmérése is ezt támasztja alá: már a venezuelai akció után, de még az iráni háború előtt az amerikaiak 56 százaléka úgy látta, hogy Trump túl messzire ment a katonai beavatkozásokkal. Szabó Ákos szerint ez fontos előzmény az iráni konfliktus jelenlegi megítéléséhez.
Az elemző úgy látja, hogy a mostani háború népszerűtlenségének egyik oka, hogy nem lehet gyors, egyértelmű sikerként bemutatni. A korábbi, rövid lefolyású akcióknál az adminisztráció hamar lezárta a műveleteket és győzelmet kommunikált, így a társadalmi ellenállás sem tudott érdemben kialakulni. Irán esetében viszont elhúzódó konfliktus képe rajzolódik ki.
Szabó Ákos kiemeli, hogy az iraki és afganisztáni tapasztalatok miatt az amerikai közvélemény különösen érzékeny a közel-keleti háborúk elhúzódására. Egy hónap alatt 13 amerikai katona halt meg, és a szárazföldi beavatkozás lehetősége tovább növeli az aggodalmakat.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
A kormányzat nem épített fel következetes indoklást, és a célok sem világosak. A Kongresszus sem adott formális felhatalmazást. Ezzel szemben az iraki háború előtt a Bush-adminisztráció hónapokon át készítette elő a közvéleményt, ami a kezdeti támogatottságon is látszott. A belpolitikai következmények is jelentősek. A demokraták és a függetlenek többsége ellenzi a háborút, és a republikánus táboron belül is megjelentek kritikus hangok. Szabó Ákos szerint különösen fontos, hogy a 2024-ben megszerzett új szavazók, például a fiatalok és a latinók körében csökken a támogatottság
- mutatott rá a válságra Szabó Ákos.
Gazdasági oldalról az elemző azt hangsúlyozza, hogy az amerikaiak már a háború előtt is elégedetlenek voltak a megélhetési helyzettel. Az iráni konfliktus növeli az energiaárakat, amit a választók közvetlenül érzékelnek. Ez erősíti az elégedetlenséget, miközben a kormányzati figyelem is eltolódik a gazdasági problémákról.
Szabó Ákos szerint a republikánusok számára a legnagyobb kockázatot a gazdasági helyzet romlása jelenti a félidős választások előtt. Ha ez bekövetkezik, Trump a ciklus hátralévő részében egy demokrata többségű Kongresszussal szemben kénytelen politizálni.
Már Trumpnak is problémás?
Szabó Ákos, a Portfolio elemzője szerint a sajtó tudósításai alapján nem ismeretlen Trump számára, hogy mit gondolnak az amerikaiak a háborúról, bár elsődlegesen videós összeállításokból tájékozódik annak menetéről, amelyek a legsikeresebb és leglátványosabb katonai akciókat mutatják be. Egy párttársai előtt tartott beszédében ugyanakkor azt fejtegette, hogy jobban szeret katonai műveletként hivatkozni a konfliktusra háború helyett, annak ellenére, hogy ő is szokta utóbbinak nevezni.
Mindenesetre amerikai értesülések szerint egyes szövetségesei igyekeznek felhívni a figyelmét a háború belpolitikai kockázataira, és állítólag már Trump maga is lezárná azt záros időn belül. A kérdés persze, hogy erre van-e lehetősége, hiszen ez nemcsak az amerikai félen múlik
- hangsúlyozta Szabó Ákos.
A Portfolio elemzője kiemelte, hogy amennyiben a háború tovább húzódik vagy fokozódik, azzal a Trumpra leselkedő belpolitikai kockázat is nő. Ahogy emelkedik egy egész világot sújtó energia- és inflációs krízis kockázata, feltételezhetjük, hogy annál nagyobb "büntetésre" számíthat a Republikánus Párt a félidős választáson.
Már tavaly ősszel is azt saccolta a legtöbb elemző, hogy a demokraták nagy eséllyel vehetik át a jelenleg szűk republikánus képviselőház ellenőrzését, mostanra azonban az sem kizárt, hogy a felsőházban, a szenátusban is a demokraták kerüljenek többségbe. Ha ez valóban bekövetkezne, gyakorlatilag ellehetetlenülne, hogy Trump bármilyen törvényt elfogadtasson vagy kormányzati kinevezést átvigyen, mi több, állandó vizsgálatokkal bombázhatnák a demokraták, akik a republikánus kormányzat minden lépését górcső alá vehetnék - jegyezte meg Szabó Ákos elemző.