Pénzcentrum • 2026. február 24. 18:49
Az MBH Elemzési Centrum elemzése szerint a magyar kiskereskedelem 2025-ben mérsékelt, 2,9 százalékos növekedést ért el, ami ugyan közel áll az elemzői várakozásokhoz, de inkább azok alsó sávjában alakult. A decemberi adatokkal így már teljes kép rajzolódik ki a szektor tavalyi teljesítményéről, amelyet erősen befolyásolt az árrésstop és a fogyasztói szerkezet átrendeződése. A magyar kiskereskedelem jelenéről és jövőjéről többet is megtudhatsz a Portfolio Retail Day 2026 konferencián, melyre a helyek rohamosan fogynak!
A bővülés szerkezete is megváltozott: míg 2024-ben elsősorban az élelmiszer-kiskereskedelem húzta a forgalmat, addig 2025-ben már inkább a nem élelmiszer jellegű üzletek növekedése vált meghatározóvá. A nem élelmiszer kategória üzletei mintegy 1,6 százalékponttal járultak hozzá a bővüléshez, az élelmiszerüzletek 1,2 százalékponttal, a benzinkutak pedig mindössze 0,1 százalékponttal. Az üzemanyag-forgalom ráadásul az ársapka 2022-es kivezetése óta továbbra is a 2021-es átlagos szint alatt mozog.
Az árrésstop látványosan átrendezte az üzlettípusok forgalmát. A szabályozás elsősorban a nagyobb, vegyes termékkörű boltoknak kedvezett, miközben az élelmiszer-szaküzletek részesedése tovább csökkent. Bár az intézkedés közvetlenül nem érintette a szaküzleteket, a fogyasztók a mesterségesen alacsonyabb árak miatt inkább a nagy láncok felé fordulhattak. Az élelmiszer-kategórián belül jelenleg a vegyes boltok súlya 76,5 százalék, míg a szaküzleteké 23,5 százalék, holott 2021 előtt még lassú erősödés volt megfigyelhető a szaküzletek javára. Ezt a trendet a 2022-es inflációs sokk, majd a szabályozási környezet törte meg.
Ezzel szemben a drogériák és a gyógyszertárak forgalma kifejezetten dinamikusan nőtt. Együttes forgalmuk 2025 decemberére közel 30 százalékkal haladta meg a 2021-es szintet, és éves alapon 10,7 százalékos bővülést értek el, így már harmadik éve ez a leggyorsabban növekvő üzlettípus. Az árrésstop kiterjesztése idején különösen májusban volt megfigyelhető ugrás a drogériák forgalmában, bár a hatás az év második felére mérséklődött.
Nemzetközi összevetésben a hazai kiskereskedelem ugyan közelebb került az uniós trendekhez, de a korábbi lemaradást nem sikerült ledolgozni. A 2010-es évek második felében még felzárkózási pálya volt látható, a Covid után viszont a magyar forgalom együtt mozgott az EU-s trendekkel, majd 2022–2023-ban jelentős visszaesést mutatott. Akkor a hazai „bővülés” mínusz 7,8 százalék volt, szemben az uniós mínusz 1,9 százalékkal, és az olló azóta sem zárult teljesen.
Az MBH Elemzési Centrum szerint különösen fontos különbséget tenni a forgalmi növekedés és a tényleges fogyasztás között. Bár a hazai kiskereskedelmi forgalom 2025-ben már 2,4 százalékkal meghaladta a négy évvel korábbi szintet, míg az EU átlaga 3,2 százalék volt, ez nem jelenti azt, hogy a magyarok közel azonos mennyiségű terméket vásárolnának. Vásárlóerő-paritáson mérve a termékfogyasztás továbbra is jelentősen elmarad az uniós átlagtól.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Az uniós országok három csoportba sorolhatók: az elsőben a forgalom erősen nő, de a fogyasztási szint alacsony, ide főként közép- és dél-európai országok tartoznak. A második klaszterbe – ahol Magyarország is található – azok az országok kerültek, ahol a forgalom alig haladja meg a bázisszintet, és a fogyasztás is az EU-átlag alatt marad. A harmadik csoportba főként nyugat- és észak-európai országok tartoznak, ahol a forgalom stagnál vagy csökken, viszont a lakosság jóval több terméket tud megvásárolni.
A régiós összevetés is kedvezőtlen képet mutat: Romániában és Horvátországban a kiskereskedelem gyorsabban bővült, miközben egy főre vetítve harmadával, illetve ötödével több terméket tudnak vásárolni, mint Magyarországon. Eközben Ausztriában a forgalom ugyan elmaradt a korábbi szinttől, mégis mintegy 80 százalékkal magasabb az egy főre jutó termékfogyasztás a magyar szinthez képest – emelte ki az MBH elemzése.