Nem elég az élelmiszer-infláció: mit kezd a kormány a szolgáltatások folyamatos drágulásával?

Pénzcentrum2025. április 1. 09:44

A hazai infláció fő hajtóerejét jelenleg nem az élelmiszerek, hanem a szolgáltatások áremelkedése jelenti, ami februárban átlagosan 9,2 százalékos volt. A drágulás hátterében elsősorban a bérköltségek növekedése és azok fogyasztókra történő áthárítása áll- írja a 24.hu.

Miközben a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) az élelmiszerárak emelkedése ellen küzd és március 17-től árrésstopot vezetett be 30 termékkategóriára, a statisztikák azt mutatják, hogy a szolgáltatási szektor áremelkedése jelenti a legnagyobb kihívást az infláció elleni küzdelemben.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2023 novembere óta folyamatosan a szolgáltatások szektorában mérhető a legnagyobb mértékű drágulás. Januárban az élelmiszerek 6 százalékos áremelkedésével szemben a szolgáltatások 8,5 százalékkal drágultak, februárban pedig ez az olló tovább nyílt: az élelmiszerek 7,1 százalékos drágulásával szemben a szolgáltatások átlagosan 9,2 százalékkal kerültek többe.

A KSH részletes statisztikái szerint 24 szolgáltatási kategória mutatott az átlagosnál magasabb áremelkedést. A legnagyobb drágulás a 'máshova nem sorolt egyéb szolgáltatásoknál' volt megfigyelhető (19,2 százalék), ezt követték a személyszállító járművekkel kapcsolatos egyéb szolgáltatások (16,3 százalék) és a telefonálási és telefaxszolgáltatások díjai (16 százalék).

A jelentős áremelkedés hátterében elsősorban a szolgáltatószektor sajátosságai állnak: ebben a szektorban a bérköltségek emelkedése sokkal erőteljesebben befolyásolja a teljes költségszerkezetet, mint a kereskedelem vagy az ipar esetében. A vállalkozások pedig ezeket a növekvő költségeket jellemzően beépítik áraikba, ami végső soron magasabb árszinthez vezet.

Címkék:
vásárlás, NGM, ksh, infláció, gazdaság, szolgáltatás, nemzetgazdasági minisztérium, élelmiszer-árstop, alapélelmiszer, árrésstop,