Pénzcentrum • 2022. október 28. 09:32
Egy év alatt két-háromszorosára drágult a trappista sajt Magyarországon, a vásárlók tapasztalatai alapján legalább négy, néhol hat ezer forint körüli a boltokban az egykilós trappista guriga. Ráadásul még akciósan is jóval több, mint egy évvel ezelőtt. Meddig tarthat még a trappista-drágulás?
A vásárlók azt tapasztalják, legalább négy, néhol hat ezer forint körüli a boltokban az egykilós „guriga”, zsíros és félkemény trappista sajt, ami akciósan is jóval több, mint egy évvel ezelőtt. Persze az egész sajtpiacra jellemző a drágulás, aminek egyik alapvető oka, hogy felszöktek az alapanyagárak. Hogy mitől is? Ha csak felületesen pillantunk a kérdésre, akkor is szembetűnő a háború mellett az idei aszály rossz hatása a nyerstej átadási árára.
Idén nagyon drága, ötszörös árú takarmányt esznek a tehenek, miközben a tehén ugyanannyi tejet ad, van olyan gazda, aki míg idén januárban 150 forintért vásárolta a nyerstejet, most 240 forintért juthat hozzá az alapanyaghoz. A Mandíner szerint a magukat megnevezni nem akaró iparági szereplők további 30 százalékos növekedéssel számolnak a közeljövőben. Már több éve drágulnak a saját előállítású takarmányok termelési feltételei az üzemanyagtól a vetőmagon át a humánerőforrás költségéig, de az erjesztett tömegtakarmányokhoz adandó anyagok is drágulnak. Az orosz-ukrán háborúból eredeztethető gáz-, elektromos áram idei, sokszoros áremelkedése is fájdalmas többlettétel, már a tejtermelőknek is. Hiszen a fejőházi körforgó-berendezésüket áram működteti, csakúgy, mint a tejhűtőket, és ott van még az éjszakai és téli világítás is. Ezért is van, hogy a másfél-két éve emelkedő nyerstejárak év elejétől új lendületet vettek – a már tavaly jelentkező aszályról nem is szólva.
Az alapanyagárak növekedését tartja döntőnek a cikk témáját képező bolti jelenségben a Székesfehérváron és Debrecenben üzemet fenntartó Alföldi Tej Kft. kereskedelmi igazgatója, Hang Csaba is. A világszerte becsődölt olasz multi, a Parmalat romjain sikerrel építkező cégnek – egykor csak beszállító – magyar tejtermelő gazdák a tulajdonosai, így aztán a teljes vertikumot jól ismerik. Ők is úgy vélik, az alapanyagár a döntő. Ám azt Hang Csaba hozza szóba, hogy a sajt alapanyagának árába belejátszik a nemzetközi tendencia is, mint kiemelték, Európa-szintű ugyanis az alapanyaghiány!
A nagy tejtermelők, mint Lengyelország, Németország Franciaország, Hollandia két-három éve különféle okokból kevesebb tejet termeltek, s a hiány nyomot hagyott a világpiaci áron, így a hazai tejtermelő, ha akarja, a külföldi piacon is eladhatja a termékét, ha elégedetlen azzal, amit itthon fizetnének érte.
A sajtgyártás még a tejtermelésnél is energiaigényesebb, amint azt az Alföldi Tej kereskedelmi igazgatója ecseteli. Gondoljunk csak a technológiai hőszükségletre, kezdve onnan, hogy magas hőfokra kell felfűteni – gázzal – a nyerstejet.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Harcz Zoltán, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatójához fordultunk a sajtok drágulása ügyében. Mint kiemelte, az átlagos trappista sajt belföldi feldolgozói átadói ára pillanatnyilag, az idei év 40. hétében 2 470 Ft/kg, ami 88 százalékkal magasabb, mint egy éve. A polcokon a kilós trappista ár jelenleg 2700-2900 Ft-nál kezdődik, de egy hosszabb érlelésű vagy füstölt trappistáért akár 5000-6000 Ft-ot is elkérnek kilónként!
Azt, hogy a tavalyi és az idei év fordulóján meglódult a sajtok ára, Harcz Zoltán úgy kommentálta, veszteséges értékesítést hosszú távon egyik érintett gazdasági szereplő sem tudna elviselni. A tejtermelők és tejfeldolgozók, de a kiskereskedők is, ezért kénytelenek az önköltség-növekményt végsősoron tovább hárítani a fogyasztókra.