Pénzcentrum • 2026. május 21. 09:59
Egyre több cég ismeri fel, hogy az adózási kérdésekben nyújtott támogatás a dolgozók felé, a pénzügyi transzparencia vagy akár a hatóságokkal való tudatos együttműködés versenyelőnyt is jelenthet. A Pénzcentrum most a hazai tanácsadó cégeket kérdezte arról, mennyire jellemző ma Magyarországon, hogy a vállalatok aktívan segítik dolgozóikat az adóbevallásban, mennyire transzparensek pénzügyi kérdésekben a dolgozók felé a cégek. A Deloitte, KPMG, Niveus és PwC szakértői arra is választ adtak, mit nyerhetnek a felek a nagyobb átláthatósággal.
Május nemcsak a személyi jövedelemadó bevallás határidejét hozza el, hanem a cégek számára is fontos határidők közelednek, így adózás szempontból a dolgozói és vállalati oldal számára is fontos ez az időszak. Hamarosan azoknak, akik ezt még nem tették meg, közzé kell tenniük az éves beszámolókat, amelyeket bárki megtekinthet. Ez a beszámoló akár a dolgozók számára is fontos információkat tartalmazhat munkáltatójuk bevételeiről, költéseiről, eredményeiről, vagy akár a tulajdonosoknak kifizetett osztalékokról. Kevesen látnak azonban a számok mögé, sok dolgozó a saját adóbevallásával sem igen foglalkozik. A munkáltatók pedig segítséget nyújthatnának dolgozóiknak az éves beszámolók értelmezésében, illetve az adóbevallási kérdésekben is, mely minden fél számára járhat előnyökkel.
A magyar dolgozóik felé kevésbé segítőkészek a munkáltatók
A szakértőket arról kérdeztük, mennyiben jellemző, hogy a hazai cégek segítséget nyújtsanak alkalmazottaiknak az adóbevallás elkészítéséhez, értelmezéséhez, a kedvezmények érvényesítéséhez, vagy felhívják a lehetőséget a visszatérítési lehetőségekre. Szücs Andrea, a KPMG Associate Partner szakértője szerint Magyarországon az alkalmazottak adóbevallási támogatása nem általános, de egyre elterjedtebb, főként nagyvállalatoknál és multinacionális cégeknél, de különösen ott, ahol a munkavállalóknak összetettebb a jövedelmi struktúrája.
Ez leginkább olyan magánszemélyeknél jellemző, akik külföldi kiküldetésben dolgoznak vagy külföldről érkeznek Magyarországra (ezt a nyelvi nehézségek is indokolják), illetve részvény alapú ösztönző programban, MRP-juttatásban részesülnek. Ezek a jövedelmek speciális adózási kérdéseket vetnek fel, ezért a cégek gyakran szerveznek belső tájékoztatást, adótanácsadói konzultációt vagy segítenek a bevallás elkészítésében
- mondta el a szakértő, aki hozzátette, hogy azoknál a magyar munkavállalóknál, akik csak hagyományos magyar munkabért kapnak, jellemzően ritkán nyújtanak céges segítséget. Ilyen esetben a NAV által elkészített adóbevallási tervezet általában megfelelő – a dolgozóknak elég, ha ellenőrzik és jóváhagyják azt Szücs Andrea szerint.
"Az alkalmazottak támogatása adóbevallásban több szempontból is előnyös lehet a cégeknek: csökkenti a hibák és mulasztások számát, javítja a dolgozói elégedettséget és lojalitást, valamint vonzóbbá teheti a céget a munkaerőpiacon is. Különösen fontos mindez a komplex ösztönzőkkel vagy nemzetközi munkaviszonnyal rendelkező dolgozók esetében" - mondta el a KPMG szakértője.
Dr. Paulik Laura, a Deloitte adóosztályának, magánszemélyek adózásával foglalkozó csoportjának szenior menedzsere elmondta lapunknak, hogy tapasztalataik szerint a kizárólag belföldi érintettségű esetekben inkább az adóév elején kerül sor egy átfogó tájékoztatásra a cégek által. Ennek apropója egyrészt az igénybe vehető kedvezmények érvényesítéséhez szükséges nyilatkozatok leadása a bérszámfejtés felé, másrészt a cafetérianyilatkozatok benyújtása, pl. amennyiben önkéntes kölcsönös pénztári hozzájárulás választható a vállalatnál - mondta a szakértő.
A cégek alapvetően inkább olyan helyzetekben nyújtanak tényleges támogatást munkavállalóiknak a magyar adóbevallást érintően a szakértő szerint, amikor valamilyen nemzetközi foglalkoztatási helyzet vagy külföldi érintettségű jövedelem fordul elő. "Nemzetközi foglalkoztatási helyzet esetén általában adótanácsadó bevonására is szükség van, mivel az adóköteles jövedelem meghatározásához és helyes bevallásához a nemzetközi egyezmények vizsgálata, és a legtöbb esetben a másik ország adószakértőivel történő egyeztetés is szükséges" - mondta el Dr. Paulik Laura.
Ahogy említettük, tapasztalataink szerint jelenleg az adóhatóság fókuszában vannak a vállalatok nemzetközi részvényprogramjai. Az ezekből származó jövedelmek adókezelése alapvetően a munkavállalók felelőssége, a kötelezettségek meghatározása és teljesítése azonban rendkívül összetett. Ennek kapcsán sok cég felismeri, hogy érdemes segítséget nyújtani az érintett munkavállalóik számára pl. adózási tájékoztatók, workshopok formájában, adótanácsadó igénybevételével
- mondta el a szakértő.
Bagdi Lajos, a Niveus partnere szerint bár korábban a cégeknek kötelező volt elkészíteni a munkavállalóik bevallását, ma már ez nem előírás és így nem is általános gyakorlat, ugyanakkor egyre több cég nyújt segítséget.
Sok esetben a bérszámfejtés áll a munkavállalók rendelkezésre konzultáció keretében, de a bevallás elkészítését jellemzően nem vállalják át. Ennek oka többek között, hogy az adózás alapvetően egyéni felelősség. Ugyanakkor a támogatás növeli a dolgozói elégedettséget és bizalmat. A munkavállalók például több nettó jövedelmet realizálhatnak, ha tudnak róla és élnek a kedvezményekkel. Ez indirekt módon a cég megtartó erejét is növeli
- mondta lapunknak a szakértő.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Honyek Péter, a PwC személyi jövedelemadóval foglalkozó tanácsadási csapatának igazgatója is azt erősítette meg, hogy a nemzetközi cégek a külföldi állampolgárságú, magyarul nem beszélő munkavállalóknak szoktak segítséget nyújtani a magyar adóbevallás elkészítéséhez. "Gyakran ezek a munkavállalók kiküldetés keretében az anyavállalattól érkeznek a magyar leányvállalathoz, így a munkabérük adózása sem egyértelmű kérdés. Ráadásul az ilyen személyeknek gyakran külföldön találhatóak a befektetései, amelyek a Magyarországra történő költözés miatt hazánkban válnak adóztathatóvá. Ezen kötelezettségek önálló teljesítése jellemzően nem várható el a külföldi munkavállalóktól" - mondta a szakértő.
Ugyanakkor a magyar munkavállalók részére a magyar társaságok elvétve biztosítanak segítséget az adóbevallás elkészítéséhez - tekintettel arra, hogy a bevallási tervezetet a NAV amúgy is elkészíti. Ehelyett a munkáltatók, más adóelőleg-levonásra köteles kifizetők az adóelőleg-nyilatkozat megtételét kérik a magánszemélyektől - hiszen, ha az adóelőleg-nyilatkozatok helyesek, akkor várhatóan a bevallási tervezet is az lesz. Elméletileg törvényi kötelezettsége a cégeknek, hogy az adóelőleg-nyilatkozat lehetőségéről és az adott vagy nem adott nyilatkozat következményeiről a magánszemélyeket tájékoztassák, de a legtöbb cég ezt egyszerűen a nyilatkozatminták elektronikus úton történő megküldésével intézi el
- mondta el a PwC szakértője.
A transzparencia a cégeknek is sok előnnyel járhat
Az Igazságügyi Minisztérium Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat oldalán bárki megnézheti a cégek nyilvános beszámolóit. A legtöbb naptári éves cég számára május 31-e a határideje az éves beszámolók közzétételének. Ezekből a beszámolók sok információ kiderül, többek között az alkalmazottak átlagos létszáma, a nettó árbevétel, adózott eredmény, és akár az is, mennyit fordított a cég a dolgozók bérére az elmúlt évben. A cégek beszámolóit sokan az adott cég alkalmazottjaként, vagy álláskereséskor interjú előtt is le szokták kérni. A munkáltatók viszont ritkán teremtenek alkalmat, hogy ismertessék az egyébként is elérhető adatokat dolgozóikkal, pedig a transzparencia még előnyükre is válhatna.
Honyek Péter, a PwC szakértője elmondta, hogy tudomásunk szerint nem jellemző, hogy az alkalmazottak megnézik a munkáltatóik beszámolóját, vagy hogy a cég tájékoztatást ad eredményeiről a dolgozóinak. Ugyanakkor a vállalkozások beszámolóinak adatai mindenki számára elérhetőek, így a felkészült munkavállalók ezeket az adatokat megismerhetik - tette hozzá.
Szücs Andrea, a KPMG Associate Partner szakértője szerint az alkalmazottak pénzügyi tudatossága és érdeklődése a munkáltató eredményei iránt általában ott a legjellemzőbb, ahol a vállalati ösztönzők – például bónuszok, profitmegosztás vagy munkavállalói részvényprogramok – közvetlenül függenek a cég teljesítményétől, vagy ahol a dolgozók részvényesként is tulajdonosi szerepet töltenek be. "Ez a szemlélet különösen elterjedt azokban a vállalatokban, ahol a munkavállalók közvetlenül érdekeltek a vállalat sikerében, így természetes, hogy figyelemmel kísérik a vállalati beszámolók adatait, és értékelik a transzparens tájékoztatást" - mondta el a szakértő.
Bagdi Lajos, a Niveus partnere szerint természetesen nem lehet kizárni, hogy az alkalmazottak megnézzék a munkáltatóik beszámolóját. A szakértő úgy fogalmazott:
Bár fontos lenne, de általános tapasztalat, hogy sok cég sem kommunikálja közérthetően az eredményeit. Pedig a transzparencia növeli a bizalmat és az elköteleződést. A dolgozók jobban értik, milyen helyzetben van a cég, és miért születnek bizonyos döntések. Ugyanakkor egy növekedni kívánó cég számára elengedhetetlenül fontos, hogy az „employer branding”-et erősítse, ennek pedig egyik sarokköve a transzparens kommunikáció.
A cégek transzparensebb működéséhez hozzájárulhatnak az olyan EU-direktívák is, mint a rövidesen bevezetésre kerülő bértranszparencia irányelv. Bár nagyon valószínű, hogy a magyar implementációs folyamat nem fog megtörténni az eredeti határidőig - 2026. június 7-ig -, várhatóan 2027. január 1-ig átültetik a magyar jogrendszerbe. Addig is a cégek már megtehetik a szükséges lépéseket, hogy a bevezetendő jogszabályoknak megfeleljenek. Ha pedig a bérek terén egy transzparensebb működésre térnek át a cégek, és ennek meglátják az előnyeit, más téren is nagyobb hangsúlyt fektethetnek majd az átláthatóságra.
A cégek az új irányelv alkalmazása nyomán objektív bérstruktúrát alakíthatnak ki, csökkenhetnek a bérszakadékok, már a toborzás során jellemzővé válhat a bérsávok közlése. A munkáltatóknak továbbá fel kell készülniük arra, hogy tájékoztatni tudják a munkavállalóikat a bérszintjükről és a velük egy szinten dolgozók átlagbéréről.