Pénzcentrum • 2026. július 28. 08:46
A hazai utcai telefonfülkék szerepe mára szinte teljesen a díjmentes segélyhívásokra korlátozódott, fenntartásuk pedig jelentős, üzletileg meg nem térülő terhet ró a távközlési szolgáltatókra. Bár a kötelező, lakosságszámmal arányos sűrűségre vonatkozó szabályozást nemrég enyhítették, a rendkívül alacsony kihasználtság miatt a szolgáltatók a hálózat további ritkítását szorgalmazzák, követve a több európai országban már lezajlott kivezetési folyamatot.
A hagyományos hanghívások lehetősége a nyilvános telefonállomásokon lényegében megszűnt, így a kijelölt szolgáltatóknak ma már csak a díjmentes segélyhívásokat kell biztosítaniuk. A fülkék évek óta tartó visszaszorulását felgyorsította, hogy tavaly háromezer főről négyezerre emelték azt a lakosságszám-határt, amely felett kötelező egy-egy állomást fenntartani - írja cikkében a Telex.
Mivel az üzemeltetésben már nincs üzleti lehetőség, a távközlési cégek nem tettek önkéntes ajánlatot a feladat ellátására. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) beszámolója szerint ezért egyetemes szolgáltatóként a Magyar Telekom Nyrt.-t, a DIGI Távközlési és Szolgáltató Kft.-t, a ONE Magyarország Zrt.-t és a "TARR" Kft.-t jelölték ki az immár tisztán kötelező közszolgáltatásnak számító feladat ellátására.
A hatóság legutóbbi vizsgálata alapján az országban csaknem hatezer nyilvános telefonállomás működött, amelyek döntő többsége az egyetemes szolgáltatási körbe tartozó utcai fülke. Bár a statisztikák szerint évente mintegy 3,5 millió hívást indítanak ezekről a készülékekről, ez a forgalom szinte teljes egészében a magán- vagy zárt területeken – például büntetés-végrehajtási intézményekben, kórházakban vagy laktanyákban – elhelyezett, nem közterületi állomásokról származik.
Ahogy arra a Magyar Helsinki Bizottság is rámutatott, a börtönökben korlátozott a mobiltelefon-használat, ami nagyrészt megmagyarázza ezt a kiugró hívásszámot. Ezzel szemben a ténylegesen utcai fülkékből a Magyar Telekom adatai szerint havonta átlagosan mindössze egyetlen segélyhívás fut be.
A hálózat fenntartása komoly költségekkel jár, hiszen a kötelező utcai állomások több mint háromnegyedét üzemeltető Magyar Telekom évente csaknem 400 millió forintot fordít a készülékek ellenőrzésére, tisztítására és a rongálások helyreállítására. A kiadások csökkentése érdekében a társaság fokozatosan olyan egyszerű segélyhívó oszlopokra cseréli a hagyományos fülkéket, amelyekről egyetlen gombnyomással elérhető a 112-es segélyhívó szám. A fenntartási költségeket korábban részben enyhítette a felületek reklámcélú bérbeadása, ám Budapesten októbertől már tilos lesz reklámot elhelyezni rajtuk.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A rendkívül alacsony kihasználtság miatt az érintett cégek érdekképviseleti szerve, a Hírközlési Érdekegyeztető Tanács (HÉT) már korábban javasolta, hogy a kötelező ellátási határt négyezerről hatezer főre emeljék, ám a hatóság egyelőre a szigorúbb korlát mellett döntött. Mivel a piaci helyzetet háromévente mérik fel, a szabályozás legközelebbi érdemi felülvizsgálatára 2027-ben nyílhat lehetőség, amelynek hatásai legkorábban 2028-tól léphetnek életbe.
A szolgáltatók távlati célja a hálózat további, a valós igényekhez igazított ritkítása, ami szorosan illeszkedik a nemzetközi folyamatokhoz. Az Európai Unió számos tagállamában – köztük Finnországban, Belgiumban, Csehországban és Írországban –, valamint a legnagyobb piacokon, így Németországban, Franciaországban és Olaszországban is már évekkel ezelőtt megszüntették a nyilvános telefonálás fenntartásának kötelezettségét. Az utcai infrastruktúra leépülése nem egyedülálló folyamat, Budapesten például a nyár folyamán a jóval nagyobb kihasználtsággal működő parkolóautomaták jelentős részének leszerelése is megkezdődött a digitális fizetési megoldások elterjedése miatt.