Pénzcentrum • 2026. július 22. 18:31
Évek óta nem látott lassú tempóra váltott a hazai albérletpiac, amelynek eredményeként Budapesten éves szinten már csak 5 százalék körüli a drágulás, szemben a tavalyi kétszámjegyű ütemmel. Az albérletszezon a felvételi ponthatárok holnapi kihirdetésével indul, de a legnagyobb nyomás várhatóan augusztus közepétől szeptember elejéig nehezedik majd a piacra. Az albérletet keresőknek most még kedvezőbbek a választási lehetőségeik, mind a kínálatot, mind az árakat tekintve - de ez az előny várhatóan csak néhány hétig marad fenn.
Idén már májusban élénkülni kezdett a bérleti piac. A korábbi években sokan kivártak a nyári felvételi időszakig, idén viszont a kisebb ármozgás miatt többen már tavasszal megkezdték a keresést. Az árak ugyanis a tavaszi hónapokban sem lódultak meg, Budapesten havi összevetésben fél százalékkal csökkentek, országosan pedig gyakorlatilag stagnáltak. Éves összevetésben országosan 5,5, Budapesten 5 százalékos volt a drágulás. Árzuhanás tehát nincs, csupán a korábbi kétszámjegyű bérletidíj-emelkedés lassult le, ami javította a bérlők alkupozícióját és választási lehetőségeit.
„A piaci fordulat mögött több tényező áll, ezek közül az egyik legfontosabb az Otthon Start Program. A korábbi bérlők egy része saját tulajdont szerzett, ami mérsékelte a bérleti keresletet és nagyobb versenyre késztette a bérbeadókat. Ezzel párhuzamosan a nettó keresetek gyorsabban emelkedtek, mint a lakbérek. Egy átlagos budapesti bérlemény díja ma a becsült nettó bér 41 százalékát viszi el, szemben a korábbi évek 44–50 százalékával. A megfizethetőség tehát javult, ami továbbra is stabil keresletet biztosít a bérlakáspiacon” - mondta Szegő Péter, a Duna House vezető elemzője.
Aki olcsóbb bérleményt keres, az időzítéssel és az ideális lokáció kiválasztásával csökkentheti a költségeit. Érdemes közvetlenül a felvételi ponthatárok kihirdetése után körülnézni, amikor még nagyobb a kínálat és kisebb a verseny, a szeptember eleji beköltözési csúcsot pedig célszerű elkerülni.
Az árakat elsősorban a lokáció határozza meg. Budapesten a metró-végállomásokhoz közeli külső kerületek kínálják a kedvezőbb árakat: a XIX. és XXI. kerületben 190 ezer, a X., XV., XVI., XVIII. és XX. kerületben 200–210 ezer forint a havi medián bérleti díj. A belvárosban viszont a II. és az V. kerület mediánja már 280 ezer forint. Vidéken Debrecen a legdrágább nagyváros 210 ezer forintos középértékkel, Győr és Szeged 200–200 ezer, Veszprém pedig 190 ezer forint körüli medián bérleti díjjal, miközben több egyetemvárosban ennél kedvezőbb ajánlatok is elérhetők.
A keresésnél a hirdetési portálok és a közösségi médiás csoportok mellett érdemes ingatlanszakértő segítségét is igénybe venni. A pontos piaci árak ismerete, az ellenőrzött kínálat és a szerződéskötési tapasztalat felgyorsíthatja a folyamatot, illetve védelmet jelenthet a szezonban előforduló csalásokkal - például a fizetős, hamis „címlistákkal” - szemben is. Beköltözés előtt ajánlott alaposan átolvasni a szerződést, felkészülni az egy-két havi bérleti díjnak megfelelő kaucióra, valamint tisztázni a közüzemi elszámolás módját.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Akik hosszabb távon is az adott városban terveznek maradni, érdemes a saját lakás vásárlásának lehetőségét is megvizsgálni, mivel több egyetemvárosban egy adott lakás havi hiteltörlesztője már alacsonyabb lehet a bérleti díjnál.
A nyári csúcsidőszak után a kínálat alakulása határozhatja meg az árak irányát. Bár az elmúlt időszakban bővült a választék, a befektetői lakásvásárlások visszaesése miatt a következő hónapokban kevesebb új bérlemény jelenhet meg a piacon. Ha ez bekövetkezik, néhány hónapos késéssel ismét gyorsulhat a bérletidíjak emelkedése, elsősorban a nagyobb vidéki egyetemvárosokban.
„A most kialakult, bérlőknek kedvezőbb piaci egyensúly törékeny. A következő hónapokban az lesz a fő kérdés, hogy a befektetői aktivitás csökkenése milyen mértékben szűkíti a bérlakáskínálatot. Ha kevesebb új lakás jelenik meg a piacon, az ismét gyorsabb bérletidíj-emelkedést hozhat. Tartósabb enyhülést csak a kínálat érdemi bővülése, például egy nagyobb volumenű bérlakásprogram hozhatna” - tette hozzá Szegő Péter.