Pénzcentrum • 2026. április 8. 18:32
Magyarország európai rekorder lett a lakáspiaci drágulásban. 2025 végére az Európai Unióban nálunk emelkedtek a leggyorsabban a lakásárak és a bérleti díjak. Míg az elmúlt évtizedben a hazai ingatlanárak több mint megháromszorozódtak, a tavalyi év második felében elindított Otthon Start program újabb jelentős lökést adott a keresletnek. Ez tovább fűtötte a már amúgy is kiugró áremelkedést - írta meg a Portfolio.
Az Európai Unióban 2015 és 2025 között általánosságban a lakásárak átlagosan 65 százalékkal nőttek, míg a bérleti díjak mintegy 22 százalékkal emelkedtek. A magyarországi folyamatok azonban drasztikusan elszakadtak ettől az átlagtól, sőt még a régiós versenytársak mutatóitól is. Ebben az évtizedben a hazai lakásárak több mint a háromszorosukra ugrottak. Ezzel párhuzamosan a bérleti díjak is kiugró mértékben, 109 százalékkal drágultak. Ez a kettős, gyors ütemű áremelkedés meglehetősen ritka jelenségnek számít az unión belül.
A hosszú távú árrobbanás tekintetében Magyarországot az uniós listán Portugália (180 százalékos növekedés), Litvánia (168 százalék) és Bulgária (157 százalék) követi. Az elmúlt tíz évben összesen tizenhárom tagállamban duplázódtak meg az ingatlanárak. Mindössze egyetlen országban, Finnországban regisztráltak árcsökkenést. A bérleti díjak növekedésében a magyar csúcsot Litvánia, valamint holtversenyben Írország és Lengyelország követte.
A drágulás 2025 végére ismét felgyorsult. Az utolsó negyedévben az uniós 5,5 százalékos átlaggal szemben hazánkban éves alapon 21,2 százalékkal ugrottak meg a lakásárak. Ezt a folyamatot a júliusban elindított Otthon Start program is fűtötte. A harmadik és negyedik negyedévben együttesen 12 százalékos áremelkedés ment végbe. Szakértői becslések szerint ebből maga a támogatási program mintegy 6 százalékpontért felel. Ugyanakkor a piac alapvető dinamikáját jól jelzi, hogy Magyarország a kormányzati beavatkozás nélkül is az uniós élmezőnyben szerepelne az áremelkedés mértékét tekintve.
A kiugró árdinamika hátterében a magyar piac alapvető egyensúlytalansága áll. Bár uniós szinten Románia és Szlovákia után nálunk a legmagasabb a lakástulajdonlási arány, a kínálat nem tud lépést tartani a kereslettel. Az új építésű lakások aránya elmarad az uniós átlagtól. Hiába indultak új beruházások a keresletélénkítő programok hatására, ezek megvalósulása időbe telik. A kínálat bővülése így egyelőre jelentősen lemarad a felpörgött vásárlói igények mögött.