Pénzcentrum • 2026. március 13. 17:02
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a KSH adatai szerint 2026 januárjában az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 11,4 százalékkal, munkanaptényezővel kiigazítva 9,6 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Az építményfőcsoportok közül az épületek építése 9,6 százalékkal, az egyéb építményeké 14,5 százalékkal csökkent.
Az építőipar decemberi élénkülése átmenetinek bizonyult, ami részben a januári szokatlanul hideg időjárással magyarázható. Ugyanakkor az épületek építésére kötött szerződések volumene már a negyedik egymást követő hónapban haladta meg az egy évvel korábbi szintet - derül ki Juhász Attila, az Újház Zrt. és az ÉVOSZ Építőanyag-kereskedelmi Tagozatának elnökének közleményéből.
Mint írta, a szakmában korábban arra számítottak, hogy ez a tendencia 2026-ban tartós maradhat, és idővel a megkötött szerződések teljes állománya is kiléphet a negatív tartományból. A kilátásokat azonban bizonytalanná teszi a közel-keleti konfliktus nyomán kialakuló energiapiaci feszültség. Az energiaárak emelkedése több csatornán keresztül is hatással lehet az építőiparra.
Az üzemanyag drágulása növeli a szállítási költségeket, a forint gyengülése pedig az import alapanyagok árát emelheti. A gázár emelkedése különösen az égetett építőanyagok árát befolyásolhatja, ide tartozik a tégla, a cserép, a csempe és a kerámia. A kőolaj árának növekedése pedig olyan termékek költségét érinti, mint a festékek, a szigetelőanyagok vagy a ragasztók.
A szektor számára ugyanakkor a legnagyobb kockázatot a növekvő bizonytalanság jelenti. Ha a lakosság és a vállalkozások elhalasztják a nagyobb építési beruházásokat, az jelentősen visszafoghatja a keresletet. A szakma ezért kiemelten figyeli az energia, a gáz és a kőolaj árának alakulását, valamint azt, hogy a piaci kilengések mennyire tartósak.