Mit ünneplünk október 23-án? Ünnepi programok, megemlékezések, útlezárások 2025-ben

Az MTVA Sajtóarchívumának összeállítását közöljük az 1956-os forradalom és szabadságharcról. A 2025-ös évi ünnepi programokért, és egyéb tudnivalókért görgess lejjebb! 

1956 októberében forradalom tört ki Magyarországon a kommunista diktatúra és a szovjet megszállás ellen. 1990 májusa óta a forradalom október 23-i kezdőnapja Magyarország nemzeti ünnepe.

Történelmi hátter - 1956. október 23.

A budapesti műegyetemisták 1956. október 22-i nagygyűlésükön 16 pontban foglalták össze követeléseiket, másnapra pedig tüntetést szerveztek akaratuk nyomatékosítására és a lengyel munkástüntetések iránti szolidaritásuk kinyilvánítására. A követelések között szerepelt a szovjet csapatok kivonása Magyarországról, új kormány létrehozása Nagy Imre vezetésével, a magyar-szovjet kapcsolatok felülvizsgálata, általános, titkos, többpárti választások, teljes vélemény- és szólásszabadság, szabad rádió.

A budapesti Petőfi-szobornál tartott október 23-i tüntetésen Rákosi- és Gerő-ellenes jelszavak hangzottak el, a résztvevők követelték a szovjet csapatok kivonását. A zászlókból kivágták a szovjet mintájú címert, így lett a lyukas zászló a forradalom jelképe. Aznap este Gerő Ernő, a Magyar Dolgozók Pártjának (MDP) első titkára - akit júliusban állítottak Rákosi helyére - rádióbeszédében a megmozdulást ellenségesnek, sovinisztának, nacionalistának minősítette, és minden engedményt elutasított. A beszéd elhangzása után

a békés tüntetés szinte órák alatt népfelkeléssé, majd - a Magyarországon tartózkodó szovjet csapatok beavatkozása után - fegyveres szabadságharccá változott.

Az esti és éjszakai órákban a fegyveres csoportok elfoglalták a Magyar Rádió és a pártlap, a Szabad Nép székházát, a telefonközpontot, a lakihegyi rádióadót, emellett több fegyverraktár, laktanya, rendőrőrs és üzem is a felkelők kezére került. A Dózsa György úton, a mai Ötvenhatosok terén ledöntötték az elnyomás gyűlölt jelképét, a Sztálin-szobrot.

A budapesti és vidéki tömegmegmozdulásokat véres atrocitások kísérték. Október 25-én a Parlament előtti Kossuth téren a környező épületekből szovjet harckocsik nyitottak tüzet a tüntető tömegre, az áldozatok pontos száma nem ismert, de száznál többre tehető. 26-án Miskolcon, Mosonmagyaróváron, Kecskeméten, Nagykanizsán dördültek el emberéleteket kioltó karhatalmi sortüzek. Október 30-án Budapesten lincselésbe torkollott a Köztársaság téri pártszékház ostroma. A szovjet csapatok november 4-ei beavatkozása után a budapesti utcai harcok, továbbá a salgótarjáni és az egri sortűz követeltek sok halálos áldozatot.

A Rákosi-diktatúra elhúzódó válsága által kirobbantott forradalom politikai irányítása az MDP reformkommunista szárnyának kezében összpontosult, amelynek központi alakja Nagy Imre volt, aki október 24-én kormányfői megbízást kapott, és akivel november elejéig együtt haladt Kádár János, az MDP - Gerő Ernő helyére 25-én megválasztott - első titkára. A forradalom napjait politikai pezsgés jellemezte: újjáalakultak a korábban megszűnt vagy megszüntetett politikai pártok és szervezetek. Nagy Imre koalícióssá változtatta kormányát, bevonva a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) néven megújult MDP-vel együttműködésre hajlandó pártokat, a Független Kisgazdapártot, a Parasztpártot és a Szociáldemokrata Pártot.

A politikai paletta sokszínűvé válásához hasonlóan az utcán harcoló fegyveres felkelők és a tüntetők sem voltak egységesek, de a nemzeti függetlenség visszaállítása, a diktatúra lerombolása mindegyikük elsődleges céljai között szerepelt.

A forradalom sorsát a szovjet katonai invázió pecsételte meg november 4-én, néhány nappal azután, hogy Nagy Imre november 1-jén meghirdette Magyarország semlegességét és kilépését a Varsói Szerződésből. A hatalmat november 4-én Kádár János szovjetek által támogatott Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormánya vette át, a fegyveres felkelők utolsó csoportjainak ellenállását november 10-11. táján törte meg a szovjet túlerő.

Az 1956-os események sok áldozatot követeltek. A Központi Statisztikai Hivatal 1957. januári jelentése szerint az október 23. és január 16. közötti emberveszteség országosan 2652 halott (Budapesten 2045) volt, 19 226-an (Budapesten 16 700-an) sebesültek meg, az országot mintegy 200 ezren hagyták el. Egy 1991-ben készült hivatalos statisztika szerint a szovjet hadsereg 669 katonája halt meg, 51 pedig eltűnt.

A forradalom leverését kegyetlen megtorlás követte: a kivégzettek száma (az eltérő adatokat közlő források szerint) 220-340 volt. Koncepciós per után végezték ki a forradalom vezetőit: Nagy Imre miniszterelnököt, Maléter Pál honvédelmi minisztert és Gimes Miklós újságírót 1958. június 16-án. Szilágyi Józsefet, Nagy Imre személyi titkárát 1958 áprilisában végezték ki, Losonczy Géza államminiszter még a per tárgyalása előtt hunyt el a börtönben. A megtorlás részeként ezreket ítéltek börtönbüntetésre, internálásra.

Az 1956. októberi eseményeket évtizedekig csak ellenforradalomként lehetett emlegetni. A fordulópont 1989 januárjában következett be, amikor Pozsgay Imre - az MSZMP vezetőségének tekintélyes tagjaként - népfelkelésnek minősítette a történteket. Még ugyanabban az évben, 1989. október 23-án Szűrös Mátyás, az Országgyűlés köztársasági elnöki teendőket ellátó elnöke Budapesten kikiáltotta a Magyar Köztársaságot.

A rendszerváltozás után összeülő első szabad Országgyűlés első ülésnapján, 1990. május 2-án, első törvényében az 1956. évi forradalom és szabadságharc emlékét örökítette meg, október 23-át pedig nemzeti ünneppé nyilvánította. 1992 novemberében Borisz Jelcin orosz államfő magyarországi látogatása során az Országgyűlésben mondott beszédében megkövette a magyar nemzetet az 1956-os szovjet beavatkozásért.

Ünnepi megemlékezések, programok 2025-ben

A szabadság napja, az 1956-os forradalom és szabadságharc emléknapjához kapcsolódó ünnepségsorozat október 22-én, szerdán 14 órakor a Műegyetemi emlékműnél tartandó koszorúzással kezdődik - közölte a nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár korábban. A Miniszterelnöki Kabinetiroda közleménye alapján a Műegyetemi emlékműnél tartandó koszorúzáson beszédet mond Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézete főigazgatója, valamint Panyi Miklós, a Miniszterelnökség államtitkára.

A koszorúzást követően 15 órakor a Műegyetemi ünnepségen Nagy János, Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár mond beszédet. Hozzátették, hogy 16 órakor hagyományos fáklyás menet indul a Műegyetem K-épületétől a Bem térre, több ezer diák, korhű ruhába öltözött fiatalok és Csepel teherautók részvételével. A menet útvonala: Műegyetem–Szent Gellért tér–Szent Gellért rakpart–Várkert rakpart–Casino–Ybl Miklós tér–Clark Ádám tér–Fő utca–Jégverem utca–Bem rakpart–Bem tér.

A 17 órakor kezdődő Bem téri ünnepségen Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter mond beszédet, míg a marosvásárhelyi Református Kollégium diákkórusának műsora és koszorúzás színesíti a programot - írták.

Október 23-án, csütörtökön 7.30-kor a Kossuth Lajos téren ünnepélyes keretek közt felvonják Magyarország lobogóját, ugyanitt 13 órakor kezdődik az ünnepi megemlékezés, amelyen beszédet mond Orbán Viktor miniszterelnök.

A Nyitott Parlament program keretében 15 és 20 óra között az érdeklődők megtekinthetik a Díszlépcsőházat, a Kupolacsarnokot és a Szent Koronát. Az Új Köztemetőben a 301-es parcellánál egész napos protokollmentes megemlékezés lesz.

A programok között megemlítették, hogy 10 és 18 óra között a Terror Háza Múzeum ingyenesen látogatható, a Hősök falánál pedig egész nap gyertyagyújtásra várják a megemlékezőket. A nemzeti ünnephez kapcsolódóan "1956 – A szabadságért és a függetlenségért" címmel szabadtéri időszaki kiállítás nyílik a Terror Háza Múzeum épülete előtt - áll a közleményben.

Változatos programokkal várja az érdeklődőket a Terror Háza Múzeum

Változatos programokkal várja az érdeklődőket az október 23-i nemzeti ünnep alkalmából a Terror Háza Múzeum: rendhagyó tárlatvezetésekkel és történelemórákkal, múzeumpedagógiai foglalkozásokkal, filmvetítéssel, szabadtéri tablókiállítással, gyertyagyújtással emlékeznek az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseire és áldozataira.

Az intézményben már múlt héten több rendhagyó történelemórát is tartottak, és október 21-én és 22-én is várják a diákokat. Az előadások mellett 9 órától múzeumpedagógiai foglalkozásokat is tartanak. Az előadások keretében a Terror Háza Múzeum, a XX. Század Intézet és a Kommunizmuskutató Intézet történészei az 1956-os forradalom és szabadságharc történetének kevésbé ismert vonatkozásait mutatják be.

A foglalkozásokon a diákok megismerhetik a nők forradalomban betöltött szerepét, megtudhatják, hogy milyen helyet foglalt/foglal el 1956 a popkultúrában, és képet kaphatnak 1956 nemzetközi összefüggéseiről. Szó lesz a forradalom és szabadságharc szimbólumairól, valamint a pesti srácok és lányok gerilla harcmodoráról.

Bemutatják a forradalom és szabadságharc egyik hőse, Angyal István életét, valamint azt, hogy mit és hogyan írtak a Kádár-diktatúra történelmi tematikájú könyveiben az 1956-os forradalomról. A tanulók előadást hallhatnak az Aranycsapat kapitányának, Puskás Öcsinek az 1956-os forradalom és szabadságharccal való kapcsolatáról is.

A múzeum történész munkatársai a múzeumpedagógiai foglalkozásokon az orvosok 1956-os helytállását, a forradalom hétköznapjait, a koncepciós perek világát és az 1956-os év legfontosabb magyar vonatkozású sporteseményeit mutatják be a diákoknak. A 45 perces foglalkozások ideje alatt korabeli dokumentumok, eredeti műtárgyak, fényképek és mozgóképek elevenítik fel 1956 történetét.

Október 20-án, hétfőn ismert sportolók, színészek, zenészek, énekesek tartanak rendhagyó tárlatvezetéseket középiskolás diákoknak.

Felidézik a totalitárius diktatúrákkal, valamint az 1956-os forradalommal kapcsolatos családi emlékeiket, saját élményeikről, benyomásaikról mesélnek. Október 23-án a múzeum ingyenesen látogatható a megszokott nyitvatartási rend szerint, 10 és 18 óra között.

Az állandó kiállítás mellett megtekinthető a Nagy bűntetthez nagy eszme kell! című időszaki tárlat is, amely Sam Havadtoy képzőművész, festő munkáit mutatja be, valamint látható a Játsszunk nyugodtan! című film, amely az Aranycsapat kapitányának, Puskás Ferencnek az élettörténetén keresztül meséli el Magyarország történetét a második világháború végétől a forradalmon keresztül a rendszerváltoztatásig.

A közleményben kiemelték, hogy a nemzeti ünnephez kapcsolódóan kétnyelvű, magyar-angol szabadtéri kiállítás is nyílik 1956 - A szabadságért és a függetlenségért címmel a Terror Háza Múzeum előtti sétányon. Az utcai tablókiállítás a hősök emléke előtt tiszteleg, és emlékeztet nemzeti történelmünk egyik legfontosabb eseménysorozatára, az 1956-os forradalomra és szabadságharcra. A tablókon elhelyezett narratív szövegek, képek és idézetek 1956 legfontosabb történéseit idézik fel.

Felhívták a figyelmet arra, hogy továbbra is megtekinthető a Csengery utcában a Terror Háza Múzeum a Kommunizmuskutató Intézettel közös, Elfelejtettük volna? című utcai tablókiállítása, amely a kommunista diktatúra elszenvedőinek állít emléket. A látogatók egész nap gyertyagyújtással emlékezhetnek a múzeum előtti Hősök falánál az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseire és áldozataira - írták a közleményben.

Közlekedés, ünnepi menetrendek, útlezárások, forgalomkorlátozások október 23-án 2025-ben

Az október 23-ai rendezvények és gyűlések miatt ideiglenes forgalomkorlátozások lépnek életbe október 22-től október 26-ig Budapest több kerületében - közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság. Október 22-én 10 órától 20 óráig lezárják a Budapest XI. kerületi Műegyetem rakpartot a Bertalan Lajos utca és a Szent Gellért tér között, valamint 15 órától 21 óráig a II. kerületi Bem József tér teljes területét. Szintén lezárják október 22-én 18 órától október 24-én 2 óráig a VI. kerület Andrássy úton az Oktogon felé menő egy forgalmi sávot a Dózsa György út és a Szív utca között.

Lezárják október 22-én 20 órától október 24-én 2 óráig a Budapest VI. kerület Andrássy úton az Oktogon felé menő mindkét forgalmi sávot a Dózsa György út és a Szív utca között, az Andrássy út-Rippl-Rónai utca kereszteződését (a szervizúton a közlekedés biztosított), az Andrássy út-Munkácsy Mihály utca kereszteződését (a szervizúton a közlekedés biztosított), az Andrássy út-Bajza utca kereszteződését, a Kodály köröndöt (a szervizúton a közlekedés biztosított), valamint az Andrássy út mindkét oldali szélső forgalmi sávját a Vörösmarty utca és a Csengery utca között.

Szintén lezárják október 23-án 10 órától 17 óráig az V. kerületi Alkotmány utcát, Garibaldi utcát, Akadémia utcát, Szalay utcát, Balassi Bálint utcát, Széchenyi rakpartot és Honvéd utcát. Október 23-án 12 órától 22 óráig lezárják a XIV. kerületben a Dózsa György úton a Műcsarnok előtti kanyarodó sávot és a Szépművészeti Múzeum melletti forgalmi sávot.

Október 23-án 14 órától 22 óráig lezárják az Andrássy utat az Oktogon és a Hősök tere között, az Állatkerti körutat a Gundel Károly út és a Hősök tere között, a Kós Károly sétányt, az Olof Palme sétányt a Verona angyalai utca és a Hősök tere között, a Hősök terét, a Dózsa György utat a Podmaniczky utca és a Városligeti fasor között. Az ünnephez köthető szakaszos és időszakos lezárásokról, valamint a megállási tilalmakról a police.hu-n lehet részletesen tájékozódni.

Autóbuszos közlekedési rend az őszi ünnepnapok időszakában

A MÁV közlése szerint 2025. október 16. és november 4. között az autóbuszok az őszi ünnepnapok, az ehhez kapcsolódó munkanap-áthelyezés idején, valamint az őszi iskolaszünetben megváltozott rend szerint közlekednek.

• Október 16. (csütörtök) - munkanap és tanítási nap
• Október 17. (péntek) - a hét utolsó munkanapja és tanítási napja
• Október 18. (szombat) - munkanap és tanítási nap
• Október 19. (vasárnap) - a hét első munkanapját és tanítási napját megelőző munkaszüneti nap
• Október 20. (hétfő) - a hét első munkanapja és tanítási napja
• Október 21. (kedd) - munkanap és tanítási nap
• Október 22. (szerda) - a hét utolsó munkanapja és tanítási napja
• Október 23. (csütörtök) - munkaszüneti nap
• Október 24. (péntek) - szabadnap
• Október 25. (szombat) - szabadnap
• Október 26. (vasárnap) - a hét első tanítási szünetes munkanapját megelőző munkaszüneti nap
• Október 27. (hétfő) - a hét első tanítási szünetes munkanapja
• Október 28. (kedd) - tanítási szünetes munkanap
• Október 29. (szerda) - tanítási szünetes munkanap
• Október 30. (csütörtök) - tanítási szünetes munkanap
• Október 31. (péntek) - a hét utolsó tanítási szünetes munkanapja
• November 1. (szombat) - munkaszüneti nap
• November 2. (vasárnap) - a hét első munkanapját és tanítási napját megelőző munkaszüneti nap
• November 3. (hétfő) - a hét első munkanapja és tanítási napja
• November 4. (kedd) - munkanap és tanítási nap

Az áruházak október 23-án és november 1-jén zárva tartanak, ezért a bevásárlóközpontokat érintő járatok közlekedése is változik.

A MÁV és BKK ünnepnapi menetrendjét még nem hozták nyilvánosságra. Amint ez megtörténik, cikkünket frissítjük.