Biró Attila • 2025. július 15. 13:05
Soha nem volt még ilyen meleg a bolygón, és ez már nemcsak a közérzetünkön, hanem az energiarendszereken is egyre jobban érezhető. A légkondicionálók villamosenergia-felhasználása 2035-re megháromszorozódhat, és hamarosan több áramot emészthetnek fel, mint a világszerte gyorsan terjedő adatközpontok – figyelmeztet a Nemzetközi Energiaügynökség. De mi lehet a megoldás? Igazából egy van, kérdés mennyit lesznek rá hajlandóak áldozni az emberek.
A klímaváltozás már nem jövőbeli fenyegetés, hanem napi valóság. Az elmúlt hetekben egymást érték a hőségriadók Magyarországon, a fővárosban például 36,2 Celsius-fokkal új melegrekord született, miközben több településen akadozott a vízellátás is. A tartós kánikula nemcsak az emberek közérzetét viseli meg, hanem gazdasági és infrastrukturális szinten is kihívásokat okoz, a lakosság fogyasztási szokásai pedig látványosan átalakulnak.
Mindeközben világszinten is egyre vészjóslóbbak a hőmérsékleti adatok. A NASA szerint mára „kétségbevonhatatlan bizonyítékok” támasztják alá, hogy a bolygó soha nem látott ütemben melegszik. Az Európai Űrügynökség Copernicus programja szerint 2024. július 22-én dőlt meg a Föld történetének legmelegebb globális napi átlaghőmérséklete, 17,16 °C-kal. Magyarországon is világosan kirajzolódik a tendencia: a tavalyi év a legtöbb hőhullámos napot hozta 1981 óta, és az eddigi rekordokat csak hajszálnyival nem döntötte meg.
Mindez egyre növekvő nyomást helyez a hűtési rendszerekre, főként a légkondicionálókra, amelyek szerepe nemcsak kényelmi, hanem életmentő funkcióvá is vált. De vajon milyen hatással van mindez a globális energiaigényre és a környezetre? A Nemzetközi Energiaügynökség friss előrejelzése erre is választ ad – és az eredmények aggasztóbbak, mint gondolnánk.
Lesz itt klímabaj pár éven belül
Az elkövetkező években drámaian megnő az épületek hűtésére – elsősorban légkondicionálásra – fordított energiaigény. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) előrejelzése szerint 2030-ra a térhűtés további 697 terawattóra (TWh) villamos energiát igényel majd évente, ami a globális áramigény-növekedés 10 százalékát teszi ki. Összehasonlításképp: az elektromos autók 13 százalékért, míg a fűtés 7 százalékért lesz felelős ugyanebben az időszakban.
Az IEA meghatározása szerint a „térhűtés” minden olyan technológiát magában foglal, amely beltéri hőmérséklet-csökkentésre szolgál – legyen szó hagyományos klímaberendezésekről vagy más hűtési megoldásokról.
A kilátások ráadásul még erőteljesebb növekedést vetítenek előre: 2035-re a légkondicionálók villamosenergia-fogyasztása a háromszorosára nőhet, és ezzel még a sokat emlegetett adatközpontokénál is nagyobb terhelést jelenthetnek – derül ki egy Reuters által idézett jelentésből.
2050-re a világ háztartásainak kétharmadában lehet már légkondi.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Bár a klímaberendezések hatékonyan csökkentik a hőhullámok miatti halálozás kockázatát a kutatás szerint, a technológia komoly hátulütővel jár: az áramtermelés világszerte még mindig nagyrészt fosszilis energiahordozókon alapul, így a hűtés közvetve hozzájárul a globális felmelegedéshez.
Mi legyen a megoldás?
Az IEA szerint a megoldás kulcsa a hatékonyabb légkondicionálókban rejlik. Az energiahatékonyabb modellek nemcsak a jövőbeli energiaigényt felezhetnék meg, hanem csökkentenék a légszennyezést és mérsékelnék az üzemeltetési költségeket is.
Emellett a szigorúbb szabályozás, az építészeti hűtésbarát tervezés és a zöldebb épületenergetikai normák révén csökkenthető lenne az új erőművek iránti igény – és ezzel együtt az energiarendszerre nehezedő nyomás is.
Mi a helyzet itthon légkondi-fronton?
Korábbi cikkeinkben részletesen foglalkoztunk azzal, milyen kiadásokkal jár egy háztartási klíma működtetése, és mire kell figyelni, ha nem akarunk kellemetlen meglepetést a villanyszámlán. Emellett bemutattuk azt is, hogyan lehet tudatosan spórolni a hűtéssel, hosszú távon akár jelentős összegeket megtakarítva.
A készülékválasztás kérdése szintén sokakat érint, különösen azokban a háztartásokban, ahol nincs lehetőség fix berendezés beszerelésére. Ezért körbejártuk a mobilklímák előnyeit és hátrányait is, külön kitérve az árakra, kiegészítőkre és kompromisszumokra. Érdemes tehát visszatekinteni ezekre az anyagokra is, ha valaki valóban átgondolt döntést szeretne hozni a nyári hűtésről – nemcsak komfort, hanem pénztárcakímélő szempontból is.