Pénzcentrum • 2011. július 7. 13:02
A hazai lakosság nagy részének nincs pénze lakóhelyének energetikai korszerűsítésére, míg 30 százalékuk soha nem is foglalkozott a gondolattal. Pedig azok, akik már túl vannak a fejlesztésen, jelentős megtakarítást értek el − derül ki egy friss, reprezentatív felméréséből.
Honfitársaink 41 százaléka az energiatakarékosság szó hallatán a spórolás, megtakarítás kifejezésre asszociál, 14 százalékuk pedig az energiatakarékos izzóra. A környezetvédelem, a környezet állapota csak 8 százaléknak jut eszébe. Már az első kérdésekre adott válaszok is bizonyítják, az energiatakarékosság nálunk anyagi kérdés − ismertette a felmérés eredményeit a kutatást készítő Prímagáz Zrt. vezérigazgatója. Szirmai Zoltán szerint ez közhelyszerűen alátámasztja, hogy az embereknek nincs pénze erre, de ennél fontosabb jelzés, hogy sokan nem rendelkeznek elegendő információval a témáról.
Azok, akik már áldoztak az energiatakarékosság oltárán, 12 százaléka költött egymillió forint felett, 31 százalékuk pedig 300 ezer forint alatt. Nem szükséges tehát mindig nagy összegekre gondolni. Ráadásul a korszerűsítésen túljutottak 70 százaléka az átalakításokat kifizetődőnek tapasztalta, 10 százalék szerint pedig már meg is térültek. A befektetések csupán 5,2 százaléka tartozott a soha meg nem térülő környezetvédelmi fejlesztések közé.
A válaszadók 28,7 százaléka hajtott már végre korszerűsítést, változtatást, viszont 41,8 százalékuk bár tervezte már otthona energetikai fejlesztését, még nem tett semmit. A megkérdezettek 30 százaléka még sohasem gondolkodott ezen, tehát sokan nem tudják, hogy néhány ezer forint befektetéssel, vagy akár a szokások megváltoztatásával is ezreket takaríthatnak meg.
Az energetikai korszerűsítés formái között toronymagasan, 70,6 százalékkal vezet a nyílászárók cseréje, szigetelése, holott önmagában gyakran sokkal kevesebb energia-megtakarítást jelent, mint azt sokan gondolják. Az ablakok modernizálása kétségkívül emeli az ingatlan piaci értékét, de az egyik legdrágább beruházás is, és energiahatékonyság szempontjából korántsem elegendő. A fűtés korszerűsítése, az elavult konyhai eszközök cseréje, a falak külső szigetelése többet is jelenthet, de ez egyedileg, alapos vizsgálat után dönthető el. A korábbi kazán cseréje egy kondenzációs működésűre például önmagában is 30-50 százalékos megtakarítást jelent, beszerzési ára pedig töredéke egy komplett ablakcserének.
A falak külső szigetelése egyébként a beruházások között 42,7 százalékkal szerepel, a fűtési rendszer 25,9 százalékkal a harmadik. Az alternatív energiahordozókat pedig − még mindig egyfajta luxusként − mindössze 1,7 százalékban használták csak fel az átalakítások során.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A teljes megkérdezett mintából 70 százalék felett van azok aránya, akik szerint bármilyen változás túl sokba kerülne. Paradox helyzet, hogy azok, akiknek leginkább szükségük lenne a spórolásra, nem áldoznak a korszerűsítésre, így egy gazdaságtalan és költségesebb életvitelben ragadnak.
A lakás, vagy ház energetikai profilját és a korszerűsítési lehetőségeket komplex egységként érdemes vizsgálni, de célszerű a beruházásokat mérésekre, szakember véleményére alapozni − hangoztatta a vezető. Világosan látszik, hogy az embereknek ahhoz, hogy energiatakarékosabban éljenek és megtegyék a szükséges lépéseket, a pénz mellett elsősorban információ, tájékoztatás kell. Ahhoz, hogy az emberek a fejlesztési célra rendelkezésre álló összeget okosan, a lehető leghatékonyabban költsék el, a kormány és a civil szervezetek mellett az energiaszektor szereplőinek is felelőssége van - vont tanulságot Szirmai Zoltán.