Gosztola Judit • 2025. október 16. 10:04
A menza már nem csak egy sima étkező, hanem konfliktuszóna: egyre több iskolás gyerek utasítja vissza az ebédet, mert ehetetlennek tartja, vagy egyszerűen jobbat hoz otthonról. A közétkeztetés napi párszáz forintos keretből próbál meleg ételt adni, miközben a gyerekek gasztroélményeit már a hamburger, a sushi és a pizza, a gyros, a ramen, a tapas határozza meg. Az iskolák és a szülők egyre nehezebben kezelik a helyzetet, miközben a menzai koszt és az iskolába behozott étel közötti szakadék egyre mélyül.
Az iskolai menza sosem volt a gasztronómia csúcsa, de egy évtizeddel ezelőtt a gyerekek még rávették magukat, hogy megegyék. Ma viszont egyre több 11–14 éves utasítja vissza az ebédet, és nem csak azért, mert „rossz”, hanem mert már van összehasonlítási alapjuk. A hamburger, a pizza, a sushi, vagy épp az otthonról hozott comfort food sokkal vonzóbb alternatíva, mint a menzai sárgaborsófőzelék.
„A mai tizenévesek szocializációjának része az éttermi étkezés, és ennek következményeként egy sokkal tudatosabb fogyasztói réteg alakul ki, amely nemcsak a fogyasztási szokásait, hanem a vendéglátás minőségét is meg fogja változtatni” – mondta korábban Heczeg Zoltán, a Dining Guide főszerkesztője a Pénzcentrumnak.
Ez a változás már az általános iskolákban is érzékelhető. A gyerekek nemcsak finnyásabbak lettek, hanem gasztronómiailag is szocializáltabbak: tudják, mi az a ramen, a pulled pork vagy a bubble tea és nem értik, miért kellene megenniük a menzána szürke főzeléket vagy a túlfőzött tésztát, amikor apa otthon al dente csinálja. Ma már szülők is sokkal érzékenyebbek gasztronómiailag, a férfiak is egyre gyakrabban főznek, hobbi lett a jó étel sok családban.
400 forintból nem lehet csodát főzni
A közétkeztetőknek egy napi ebédet jellemzően 400–600 forintból kell kihozniuk. Ez az összeg az infláció, az energiaárak és az alapanyagok drágulása mellett szinte tarthatatlan. Bár egyes településeken már 1500 forint körül jár a menza ára, az állami támogatás mértéke és az önkormányzati hozzájárulás nagy eltéréseket mutat.
A menzai étkezés minősége tehát nem feltétlenül a szakácsokon múlik, hanem a kereteken. Egy fővárosi közétkeztető szerint ennyi pénzből legfeljebb „túlélő menüt” lehet főzni, nem pedig olyat, amit egy digitális bennszülött gyerek örömmel elfogyaszt.
Noel miért ehet sushit?
Az iskolák számára az étkezés megszervezése önmagában is komoly logisztikai kihívás. Ha kicsi az étkező és sok a gyerek, az étkezés lebonyolítása amúgy is nehézkes. Ha ehhez még hozzájön az otthonról hozott étel melegítése, a mikró előtti sorban állás, a morális feszültség és a gasztroirigység („Noel sushit eszik, én meg sárgaborsófőzeléket?”), az egész rendszer megbillen.
A szülők egyre gyakrabban csomagolnak otthonról ételt, mert elhiszik, hogy a menzai koszt ehetetlen, még akkor is, ha tudják, hogy a gyerekük finnyás. Jó esetben az iskolában van mikrohullámú sütő, de legfeljebb egy, és az is gyakran nehezen megközelíthető vagy rossz állapotban van. Ráadásul sok helyen a mikró hivatalosan csak az ételallergiás vagy intoleranciás gyerekek számára van fenntartva.
JÓL JÖNNE 3 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 3 000 000 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 64 021 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 10,68%), de nem sokkal marad el ettől az ERSTE Bank (THM 10,83%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Nincs élelmiszerbiztonsági akadálya az otthoni ételnek
A szülők és iskolák gyakran attól tartanak, hogy az otthonról hozott étel szabálytalan. A Nébih azonban egyértelmű választ adott a Pénzcentrumnak:
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) nem tiltja – és korábban sem tiltotta – a nevelési-oktatási intézményekben, hogy a gyermekek étkezését a szülők által készített, vásárolt vagy rendelt ételekkel biztosítsák. Az otthon készített, vagy más élelmiszer vállalkozótól vásárolt/rendelt étel nevelési-oktatási intézmény osztálytermében/csoportszobájában/étkezőjében történő elfogyasztását élelmiszerbiztonsági jogszabály nem tiltja, a gyakorlatnak élelmiszerbiztonsági szempontból akadálya nincs. Fontos azonban megjegyezni, hogy a gyermekek/szülők által az intézménybe bevitt ételeket a közétkeztető főző- vagy tálalókonyhára (ún. üzemi helyiségekbe) bevinni nem szabad. A tárolás (hűtés) és melegítés feltételeit főző- vagy tálalókonyhán kívül szükséges biztosítani. Az otthon készített, vagy más élelmiszer vállalkozótól vásárolt/rendelt étel nevelési-oktatási intézmény osztálytermében/csoportszobájában/étkezőjében történő elfogyasztásának alapvető feltétele a kizárólag erre a célra használt hűtőberendezés, valamint melegítő berendezés (pl. mikrohullámú sütő) biztosítása. Emellett a nevelési-oktatási intézmény részéről szükséges kijelölni felelős személy(eke)t, az említett berendezések rendszeres (fertőtlenítő) takarítására, valamint az említett berendezések rendjének, tisztaságának, valamint a hűtőberendezés megfelelő (0–5°C közötti) hőmérsékletének rendszeres ellenőrzésére, és eltérés esetén az intézkedésre (pl. karbantartás). Emellett fontos kiemelni, hogy az otthon készített, vagy más élelmiszer vállalkozótól vásárolt/rendelt ételeket fogyasztó gyermekek, valamint a közétkeztetést igénybe vevő gyermekek közös étkezésének élelmiszerbiztonsági szempontból nincs akadálya.
Gasztrogenerációs szakadék: közelíteni kellene a két világot
A menzai koszt mindig is menzai koszt marad, a hamburger mindig is vonzóbb alternatíva lesz. A kérdés az, hogyan lehetne közelíteni a kettőt egymáshoz. Az iskolai étkezés minőségét újra kellene gondolni, de közben a szülőknek is érdemes lenne átgondolni, mit küldenek be: olyan ételeket, amelyek nem rontják a közös étkezés morálját, és nem mélyítik tovább a gasztrogenerációs szakadékot.
Egy fővárosi iskola már a szülők segítségét kérte a helyzet enyhítésére. A cél nem az, hogy mindenki ugyanazt egye, hanem hogy a közös étkezés ne váljon a társadalmi különbségek látványos színterévé. Mert ha az egyik gyerek sushit eszik, a másik meg főzeléket, az nemcsak gasztronómiai, hanem közösségi kérdés is.