Pénzcentrum • 2026. július 14. 11:02
Sokan csak a nyugdíj igénylésekor szembesülnek azzal, hogy hiányoznak a szolgálati időre vagy a korábbi keresetekre vonatkozó adatok, ami akár a nyugdíj összegét is befolyásolhatja. Farkas András nyugdíjszakértő összefoglalta, milyen dokumentumokkal lehet igazolni a hiányzó időszakokat, mikor alkalmazható a járulékfizetési vélelem, és mire kell különösen figyelniük a vállalkozóknak a későbbi kellemetlenségek elkerülése érdekében.
A nyugdíj összegének meghatározásakor nem azt nézik, hogy valaki összesen mennyi nyugdíjjárulékot fizetett be, hanem azt, hogy pályafutása során mekkora járulékköteles jövedelmet szerzett. Ebből számítják ki az úgynevezett nettó havi életpálya-átlagkeresetet, amely a nyugdíj egyik legfontosabb alapja.
Farkas András arra is felhívja a figyelmet, hogy a munkavállalót nem érheti hátrány amiatt, ha a munkáltató esetleg elmulasztotta befizetni, vagy megfelelően igazolni a nyugdíjjárulékot. Ha a társadalombiztosítási nyilvántartásból igazolható, hogy az érintett biztosított volt, de a járulék levonását már nem lehet dokumentumokkal bizonyítani – például azért, mert a cég megszűnt vagy elvesztek az iratok –, akkor a jogszabály alapján alkalmazható az úgynevezett járulékfizetési vélelem. Ilyenkor úgy kell tekinteni, mintha a járulék levonása megtörtént volna.
A szolgálati időt elsősorban a nyugdíjbiztosítás nyilvántartása alapján állapítják meg. Ha azonban egy időszak ott nem szerepel, azt más módon is lehet bizonyítani.
Erre alkalmas lehet például:
- a munkáltató eredeti igazolása vagy annak hiteles másolata,
- bérszámfejtési vagy könyvelési dokumentum,
- munkakönyv,
- munkaszerződés,
- adóbevallás,
- személyi jövedelemadó-igazolás,
- bérjegyzék vagy egyéb korabeli okirat.
Ha már semmilyen írásos bizonyíték nem áll rendelkezésre, Farkas András szerint érdemes legalább két egykori munkatárs tanúnyilatkozatát beszerezni. Amennyiben ezek alapján sikerül elismertetni a szolgálati időt, utána a járulékfizetési vélelem is alkalmazható lehet.
A nyugdíj számításakor a kereseti adatokat szintén elsősorban a nyugdíjbiztosítás nyilvántartásából veszik figyelembe. Ha egy adott időszak jövedelme ott nem szerepel, azt a munkáltató vagy jogutódja által kiállított igazolással, illetve más korabeli dokumentumokkal lehet bizonyítani. Ilyen lehet például a munkáltatói jövedelemigazolás, az adóigazolás, a bérjegyzék vagy a munkaszerződés.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 25 000 000 forintot 15 éves futamidőre már 6,21 százalékos THM-el, havi 210 829 Ft forintos törlesztővel fel lehet venni a K&H Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az OTP Banknál 6,58%, a Magnet Banknál 6,66%, az Erste Banknál és az UniCredit Banknál 6,78%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
A vállalkozókra külön szabályok vonatkoznak, nekik három kötelezettséget kell teljesíteniük ahhoz, hogy az adott időszak szolgálati időnek számítson:
- bejelentési kötelezettség,
- bevallási kötelezettség,
- járulékfizetési kötelezettség.
Ha valamely időszakra járuléktartozás áll fenn, azt az időt nem lehet szolgálati időként figyelembe venni.
A vállalkozók számára ugyanakkor van lehetőség a tartozás későbbi rendezésére. Ha ezt még a nyugdíj megállapítása előtt megteszik, az érintett időszak már beleszámíthat a szolgálati időbe. Ha viszont a tartozást csak a nyugdíj megállapítása után fizetik meg, akkor a plusz szolgálati idő csak a befizetés hónapjától vehető figyelembe, visszamenőleg nem. A nyugdíjmegállapító hatóság ezekben az esetekben a NAV járulék-folyószámla nyilvántartásának adatai alapján hozza meg döntését.