Pénzcentrum • 2025. november 11. 17:04
Annak ellenre, hogy a választások előtti őszön a szokásos módon beindult a nyugdíjasoknak folyósított rengeteg plusz juttatás, még mindig az utolsók között kullogunk egy mérőszámban - erről ír Farkas András nyugdíjszakértő.
A nyugdíjasok majdnem havonta számíthatnak valamilyen plusz pénzre a jövő áprilisi országgyűlési választásokig: október 15-éig már megkapták az élelmiszer-utalványt (összesen cca. 80 milliárd forint pluszt jelentett a nyugdíjasoknak), most novemberben a nyugdíjjal együtt érkezik az 1,6%-os visszamenőleges nyugdíjemelési korrekció.
A novemberi nyugdíj már 1,6%-kal emelt összegben jön (az emelés összesen cca. 105 milliárd forint pluszt jelent a nyugdíjasoknak). Emellett a decemberi nyugdíj is 1,6%-kal emelt összegben jön majd újabb emelés várhatóan 3,6%-os mértékben 2026. januárban (ez várhatóan összesen cca. 250 milliárd forint plusz).
Ezután 2026. februárban jön a lényeg: a jövő évi 13. havi nyugdíj (amelynek összege megegyezik a februári nyugdíj összegével, összessen cca. 600 milliárd forint plusz), és 2026. márciusban érkezhet az újdonság, a 14. havi nyugdíj vagy annak egy még nem meghatározott részlete (például egy vagy kétheti nyugdíj, a juttatás összköltsége cca. 600 milliárd forint, egyheti kifizetés esetén 150 milliárd forint)
A választásokig így összesen nagyjából 1185-1635 milliárd forint plusz juttatást kapnak a nyugdíjasok - hogy miből van minderre fedezet, és később hogyan fizeti meg az egész társadalom a választások előtti plusz juttatások és kedvezmények árát az már a választások után felálló kormányzat gondja lesz - teszi hozzá a Nyugdíjguru. A küszöbön álló juttatások pedig a következőek:
2025. november, pótlólagos nyugdíjemelési korrekció
A magyar nyugdíjasok jövő évi választások előtti életében nem múlhat el hónap örömhír nélkül, ezért holnaptól (november 12-étől) érkezik a visszamenőleges nyugdíjemelési korrekció, amelynek mértéke1,6% lesz, mert 4,8%-ra várják az éves inflációt, vagyis a 2025. januári 3,2%-os emelést 1,6%-kal kell kiegészíteni.
Mire számíthatnak ennek alapján a nyugdíjasok? Először is kapnak egy jelentősebb összeget, ami a 2025. január - október hónapokra (10 naptári hónap), valamint a 2025. februárban kézhez kapott 13. havi nyugdíjra, azaz összesen 11 havi nyugíjra eső visszamenőleges emelési korrekció összege. Emellett a novemberi nyugdíj már az 1,6%-kal emelt összegben érkezik (és természetesen a decemberi nyugdíj is).
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
2026. január, éves inflációs emelés
Az 1,6%-os korrekciós emeléssel növelt összegű 2025. decemberi nyugdíjat 2026. januárban a 2026-ra szóló költségvetési törvényben jelzett 3,6%-os inflációnak megfelelően 3,6%-kal kell emelni.
2026. február 13. havi nyugdíj
Aki 2025. december 31-én már nyugdíjas lesz és 2026. februárjában is folyósítják majd a részére a nyugdíját, az 2026. februárjában a nyugdíja mellé az azzal azonos összegű 13. havi nyugdíjra is jogosult.
Költségvetési adóbevételek
A fentiekben felvillantott juttatások közel fele persze azonnal visszaáramlik a költségvetésbe, hiszen a nyugdíjasok többsége kénytelen elkölteni a nyugdíját - nem is beszélve az utalványáról - élelmiszerre, gyógyszerre, energiára, szolgáltatásokra, amelyeket terhel az áfa és adott esetben egy sor egyéb adónem. A nyugdíjasok javára biztosított juttatások révén gyakorlatilag késleltetés nélkül növelhető a kereslet, vagyis a fogyasztás-vezérelte gazdasági növekedés a nyugdíjas fogyasztás révén fokozható.
Farkas András leszögezi: bár a több mint ezermilliárdos kiadás alapján máshogy tűnhet, de a helyzet így is az, hogy az összes plusz juttatás ellenére az Európai Unióban Magyarország költi a legkevesebbet a nyugdíjasaira (a GDP 7,45%-át az uniós 10,9%-os átlaggal szemben).