Pénzcentrum • 2025. november 11. 11:01
Jelentős változást hoztak az elmúlt hónapok a magyar lakosság pénzügyi közérzetében és várakozásaiban: látványosan nőtt a nyugdíjas évek egzisztenciális bizonytalanságától tartók aránya, és érezhetően romlottak a rövid távú gazdasági várakozások is.
Nyár óta 5%-ponttal – 22-ről 27%-ra – nőtt azok aránya, akik attól tartanak, hogy nem lesz elég a nyugdíjuk a megszokott egzisztenciájuk fenntartására – derül ki a Provident megbízásából, az Ipsos Zrt. által készült 1000 fős, országos reprezentatív kutatás eredményeiből. Ez különösen annak fényében jelentős változás, hogy kismértékben, 1%-ponttal még azok aránya is csökkent (35-ről 34%-ra), akik a fizetésük infláció miatti elértéktelenedésétől félnek – miközben továbbra is az inflációt tekintik az emberek az első számú egzisztenciális kockázatnak.
Amikor hirtelen megváltozik a gazdasági környezet – ami mostanában a felnőtt lakosság egyik alapélménye -, a megkérdezettek legnagyobb csoportja (41%) a rokonoktól és barátoktól kér tanácsot, de jelentős az internet-közösségi média-influenszerek, a gazdasági elemzők-közgazdászok, valamint a pénzügyi tanácsadók szerepe is információforrásként. A válaszadók bő negyede (26%) viszont egyáltalán nem kér ilyenkor tanácsot.
Az öngondoskodási formák közül az élet- és balesetbiztosítás a legnépszerűbb (29% tette az első helyre), a nyugdíjbiztosítás (23%) és az egészségpénztár (18%) előtt. A nyugdíj-megtakarítás népszerűsége kismértékben, 1%-ponttal nőtt nyár óta, jelezve, hogy valóban ez most az egyik központi kérdés a lakosság pénzügyi biztonsági érzületével kapcsolatban.
A megtakarítási formák kiválasztásában a rugalmasság vált a legfontosabb szemponttá, amit a megtakarítási cél és a biztonság követ. A várható hozam csak a negyedik a sorban – ez szintén jelentős elmozdulás a nyárhoz képest, amikor még a hozam állt az első helyen. Érdekesség, hogy az 50 felettieknél egyértelműen a biztonság vezet, a 18-35 évesek számára pedig a befizetések elvárt gyakorisága is meghatározó.
Ami a magyarok tényleges pénzügyi állapotát illeti, a két végletet az jelenti, hogy 11% adósságokat görget maga előtt, 9% viszont akár a jövedelme egyharmadát is félre tudja tenni. Ha viszont ezekhez az értékekhez iskolai végzettségre vonatkozó adatokat is társítunk, még tanulságosabb lesz a kép: az érettségi nélkülieknek már a 17%-a küzd adóssággal (azaz közel minden ötödik ember az adott csoporton belül), míg a felsőfokú végzettségűeknek a 18%-a képes a jövedelme harmadát elérő megtakarításra.
Összességében a lakosság nagyobbik felének mindennapjait határozzák meg a pénzügyi gondok: a már említett 11%-nyi eladósodott magyar felnőtt mellett további 43% nyilatkozott úgy, hogy hó végére rendszerint kifogy a pénzből, nem tud megtakarítani – a két szegmens együtt 54%-nyi, finanszírozási problémákkal birkózó, bizonytalanságban élő polgárt jelent. 36% látja úgy, hogy beosztással a jövedelme 20%-át tudja félretenni. Havi 700 ezer forint bevétel körül van az a határ, ahol jelentősen megnő a megtakarítási képesség: alatta még csak 5%, fölötte viszont 22% azok aránya, akik félre tudják tenni a jövedelmük egyharmadát is.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A várakozások irányát jól jellemzik, hogy a lakosság kétharmada a jövedelme vásárlóerejének csökkenésére számít; az arány 2%-ponttal, 67%-ra nőtt az elmúlt néhány hónapban. A javulást remélők mindössze 19%-nyian vannak, arányuk jelentősen, 4%-ponttal csökkent a nyári adatfelvétel óta.
A kutatás adatai azt mutatják, hogy a lakosság továbbra is az inflációt tekinti az első számú pénzügyi kockázatnak, de a majdani nyugdíjuk vásárlóértékéért is egyre többen aggódnak. Hogy honnan tájékozódnak a magyar felnőttek a felgyorsult gazdasági változások idején, abban nem látunk jelentős elmozdulást, de a pénzügyi tanácsadók továbbra is fontos információforrásnak számítanak, különösen az edukációval nem, vagy csak alacsony szinten rendelkező csoportoknál. Az öngondoskodásra való hajlam a bizonytalanság fokozódásával együtt nő
– nyilatkozta Pálfalvi Márta, a Provident Pénzügyi Zrt. kommunikációs és vállalati kapcsolatok igazgatója.