Pénzcentrum • 2025. október 31. 08:31
Az MNB megtakarítási jelentése szerint 2024 első félévében közel 4000 milliárd forint szabadult fel az inflációkövető állampapírokból, amelynek felét újra állampapírokban helyezték el a befektetők. A jelentés rávilágít, hogy a nagyobb megtakarítással rendelkezők tudatosabban kezelték portfóliójukat - írja a Portfolio.
Példátlan méretű tőkemozgást dokumentált a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb megtakarítási jelentése. Az idei év első hat hónapjában mintegy 4000 milliárd forint áramlott ki a Prémium Magyar Állampapírokból (PMÁP), amelynek 41%-át azonnal Fix vagy Bónusz Magyar Állampapírba fektették vissza a háztartások, további 9% pedig egyéb állampapírokba került. A befektetési alapok és részvények viszonylag szerény, mindössze 10%-os részesedést szereztek ebből a hatalmas pénztömegből.
A jelentős pénzkiáramlás hátterében elsősorban a 2023-as kiugróan magas, 17,6%-os infláció állt, amely meghatározta a 2024-ben kezdődő kamatperiódusok mértékét. Ilyen magas inflációt utoljára 1997-ben mértek Magyarországon. A menetrend szerinti kamat- és tőkekifizetéseken túl a háztartások jelentős mennyiségű PMÁP-ot adtak el idő előtt is: az MNB adatai szerint az első félévben 2189 milliárd forint névértékű eladás történt. Az Államadósság Kezelő Központ frissebb adatai azt mutatják, hogy október közepéig összesen 2534 milliárd forinttal, azaz 39%-kal csökkent a nem lejáró PMÁP-állomány.
A portfólióátrendezés fő mozgatórugója az volt, hogy az inflációkövető állampapírok kamatszintje jelentősen csökkent a 2024-es mérsékeltebb, 3,7%-os infláció következtében, így ezek a befektetési formák veszítettek vonzerejükből.
Az MNB elemzése szerint a befektetők eltérő stratégiákat követtek a felszabaduló összegek újrabefektetésénél. A visszaváltott kötvényekből származó pénzek 58%-át, a lejáró tőke 35%-át, míg a kifizetett kamatok 42%-át fektették újra állampapírokban. A PMÁP-ból kiszálló, de továbbra is állampapírokban gondolkodó befektetők egyértelműen a magasabb hozamokat kínáló termékeket részesítették előnyben: a Fix Magyar Állampapír 6,5%-os, míg a Bónusz Magyar Állampapír 7% feletti kamattal vonzotta a befektetőket.
A jegybank számításai szerint a PMÁP-ból kiáramló pénzek 25%-a a FixMÁP-ba, 16%-a a BMÁP-ba, további 9%-a pedig egyéb állampapírokba, például diszkont kincstárjegyekbe került. A fennmaradó 40% felhasználásáról nincs pontos információ, de az MNB májusi lakáspiaci jelentése szerint 2024 negyedik és 2025 első negyedévében közel 300 milliárd forintnyi megtakarítási többlet jelent meg az új lakások piacán.
Különösen érdekes összefüggésre világít rá a jelentés a befektetők vagyoni helyzete és befektetési magatartása között. Az MNB adatai szerint idén a PMÁP-tőke 36%-át váltották vissza lejárat előtt, de minél nagyobb volt valaki állománya, annál nagyobb arányban szállt ki az alacsonyabb kamatozásúvá váló befektetésből. Kivételt képeztek az 1 milliárd forint feletti megtakarítással rendelkezők, akik az átlagnál alacsonyabb, 28%-os arányban adták el kötvényeiket.
JÓL JÖNNE 3 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 3 000 000 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 64 021 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 10,68%), de nem sokkal marad el ettől az ERSTE Bank (THM 10,83%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
A számlaméret befolyásolta az újrabefektetési hajlandóságot is. A lejáró tőke esetében 17-40% közötti volt az állampapírokba történő visszaforgatás aránya, a kamatok esetében 22-46%, míg a lejárat előtt eladott PMÁP-tőke esetében 40-61%. Mindhárom kategóriában az 50-100 millió forintos számlaegyenleggel rendelkezők mutatták a legnagyobb aktivitást, ami tudatos befektetői magatartásra utal.
A befektetési alapok a vártnál kevesebb hasznot húztak az állampapír-pénzkiáramlásból. Figyelemre méltó változás, hogy míg 2023-ban a háztartások nettó tranzakcióinak csupán 8-9%-a irányult külföldi alapokba, 2024-ben ez az arány 30% fölé emelkedett. Ennek ellenére a hazai alapok is jelentős, több mint 1250 milliárd forintos nettó tőkebevonást értek el az első kilenc hónapban, amelynek több mint fele az abszolút hozamú alapokba áramlott. A vegyes alapok közel 300 milliárd forintos nettó beáramlást könyvelhettek el, míg a kötvényalapokból csaknem 170 milliárd forint áramlott ki.
Hogyan értékelik anyagi helyzetüket a magyarok 2025 végén?
Átfogó felmérést indított a Pénzcentrum. A kutatás célja, hogy átfogó képet adjon arról, miként értékelik a magyarok saját pénzügyi helyzetüket, és milyen tényezők befolyásolják anyagi biztonságérzetüket. A felmérés kitér a kiadások fedezetére, az adósságokra és a megtakarításokra is, valamint arra, mennyire érzik stabilnak saját helyzetüket a válaszadók. Köszönjük, ha támogatod a munkánkat egy kitöltéssel!