Ámulatba ejtő hatékonysággal dolgozik az adóhatóság: kevesebb az ellenőrzés, mégis több a bírság

A NAV Évkönyveit elemezve érdekes összefüggések rajzolódnak ki az adóellenőrzésekről. Ezeket a változásokat mutatja be a Niveus Consulting Group, illetve megpróbálja feltárni, mi vezethetett oda, hogy a NAV sokkal kevesebb ellenőrzést folytat le, mégis azok során nagyobb adóhiányt tárt fel.

Az ellenőrzések főbb adatainak változása

Az alábbi diagramon látható, hogy az elmúlt években hogyan alakult a NAV által lefolytatott adóellenőrzések száma és azok során átlagosan mekkora adóhiányt tártak fel. Amíg az ellenőrzések száma hat év alatt kevesebb mint a negyedére esett vissza, addig az egy ellenőrzés során feltárt adóhiány közel a duplájára emelkedett. Talán meglepő, hogy a trendet a COVID sem befolyásolta érdemben, a 2020-as ellenőrzések száma megközelítőleg azonos a 2019-essel.

„A NAV láthatóan sokkal hatékonyabban választja ki az adózókat, hiszen egyre inkább olyanokat ellenőriznek, ahol okkal merült fel a gyanú, hogy meg kell vizsgálni a bevallásokat. Ez jó hír a tisztességes adózóknak, hiszen egyre kevesebb felesleges adminisztrációval szembesülnek" - tette hozzá Fischer Ádám, a Niveus Consulting Group jogi partnere.

Hogyan javult ekkorát a kiválasztás hatékonysága?

A Niveus Consulting Group feltételezése szerint több körülmény együttes hatása hozhatta el a változást. Egyrészt az EKAER, online pénztárgép, online számla és hasonló adatszolgáltatási kötelezettségeknek köszönhetően hatalmas adatmennyiség áll a NAV rendelkezésére, ráadásul egyre inkább valós időben. Megfelelő informatikai háttérrel és kockázatelemzési eszközökkel ezekből sokkal pontosabb kép nyerhető ki az adózói magatartásról már azelőtt, hogy ténylegesen ellenőrzésre kerül sor. Az említett adatszolgáltatások azért is bírnak nagy súllyal, mert mind az áfafizetéshez kapcsolódnak, és változatlanul az áfa területét érinti az adómegállapítások többsége, 2020-ban a megállapítások 87,35%-a kapcsolódott áfához.

Másrészt az adatokból is megismerhető a NAV ügyfélbarát megközelítése. A 2015-ben lefolytatott közel 50.000 adóellenőrzésre ’mindössze’ 123.364 jogkövetési vizsgálat (akkori nevén egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló ellenőrzés) jutott, azaz az ellenőrzések 27,8%-a volt tényleges ellenőrzés. Ugyanez az arány 2020-ban már csak 8,2% - 11.253 adóellenőrzés és 126.672 jogkövetési vizsgálat. Egyre inkább eltolódott tehát az ellenőrzések aránya a jogkövetési vizsgálatok felé, amelyek során az adózók önként, bírság és más jogkövetkezmény nélkül javíthatják az esetleges bevallási problémákat.

Azt sem tartják elképzelhetetlennek, hogy a kevesebb ellenőrzés miatt egy-egy ellenőrzésre jóval nagyobb figyelem és energia jut, így több visszásságot van lehetőségük a revizoroknak kiszúrni egy-egy eljárás során.

A határozatokat változatlan arányban támadják meg az adózók

Érdekes ugyanakkor megfigyelni, hogy nem volt érdemi változás abban, hogy az adózók milyen arányban nyújtanak be fellebbezést, illetve keresetet a határozatokkal szemben. Kisebb-nagyobb ingadozással az elsőfokú határozatok 10-15%-át, a másodfokú határozatok kb. 50%-át támadják meg az érintett adózók.

Hiába korlátozzák az új eljárási szabályok a jogorvoslati lehetőségeket azzal, hogy új tényre, körülményre már nem mindig lehet a fellebbezésben és a keresetben hivatkozni, továbbá a fellebbezési jogról való lemondással felezhető a kiszabott adóbírság (ezzel anyagilag és érdekeltté váltak az adózók az elsőfokú határozat elfogadásában), mégsem csökkent érdemben a jogorvoslat mellett döntő adózók aránya. Természetesen az arány változatlansága a csökkenő számú ellenőrzések miatt nominálisan jóval kevesebb fellebbezést és keresetet jelent, érdemben csökkentve ezzel a másodfokú adóhatóság és a közigazgatási bíróságok ügyterhét.

A cikkhez felhasznált részletes adatokat az alábbi táblázat tartalmazza. Az adatok forrása a NAV által 2015. és 2020. között kiadott évkönyvek. A közlemény megjegyzi, hogy az adatok az évkönyv mellékleteiben szereplő statisztikai táblázatokból származnak, amihez képest – számunkra ismeretlen okból – kismértékben eltérő adatok szerepelnek az évkönyvek törzsszövegében. A törzsszövegben szereplő adatok nem befolyásolják érdemben a számított értékeket, mind a két adatsorban azonos trendek rajzolódnak ki.