Egyre tudatosabbak a magyarok: csak úgy öntik a pénzt ebbe a megtakarításba

Egyértelműen a tagokról szólt az elmúlt év az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségével (Pénztárszövetség) együttműködő pénztáraknál. Soha nem látott szintre emelkedett egyéni befizetések összege, amelyek után 20 százalékos - legfeljebb 150 ezer forintos - adó-visszatérítés jár a tagoknak - írja közleményében a Pénztárszövetség a 2018-as eredményeket ismertetve. Az érintett önkéntes nyugdíjpénztárak tagjai 2018-ban összesen több mint 70 milliárd forintot fizettek be, ami 12 százalékos emelkedést jelent éves szinten. Az egészségpénztárakba pedig közel 30 milliárd forintot fizettek be a tagok, 17 százalékkal többet, mint egy évvel korábban.

Dr. Kravalik Gábor, a Pénztárszövetség elnöke elmondta: "Évek óta az egyéni befizetések húzzák a pénztári szektort. A múlt évben elért rekord újból megerősítette, hogy a tagok bíznak a pénztárakban, de az eredmények az öngondoskodás felértékelődését is bizonyítják". Az összefoglaló összefoglalója kiemeli: a tagok kiugró aktivitása mellett kedvező, hogy a munkáltatók az egy évvel korábbinál 15 százalékkal többet fizettek be az önkéntes nyugdíjpénztárakba a munkavállalók megtakarításainak gyarapítása érdekében, ami összesen 43 milliárd forintot jelentett. Az egészségpénztáraknál azonban csökkentek a munkáltatói befizetések, 2,3 százalékkal, közel 18 milliárd forintra. Dr. Kravalik Gábor szerint a munkáltatók szerepe különösen fontos, mert sok olyan munkavállaló van, aki szeretne takarékoskodni a pénztárakon keresztül, de erre csak a munkáltatója segítségével képes.

Bőven 1300 milliárd forint felett

A pénztárszövetségi tag önkéntes nyugdíjpénztáraknál a tagdíjbefizetések tavaly 13 százalékkal 114 milliárd forintos rekordszintre növekedtek. Tagjaik összvagyona 2018 végén 1344 milliárd forintot tett ki, ami 1,2 százalékos emelkedést jelent. Az egy tagra jutó átlagvagyon így 1,2 százalékkal 1,23 millió forintra nőtt. Ötéves összevetésben ez 48 százalékos emelkedés. A Pénztárszövetség elnöke a korábbi évektől elmaradó vagyonnövekedést azzal magyarázta, hogy a kedvezőtlen befektetési környezet kihatott a pénztári befektetésekre szektor szinten, emiatt mindössze egyetlen negyedév mutatott pozitív hozamot. A kedvezőtlen nemzetközi befektetési környezetre jellemző példaként említette az elnök, hogy az egyik legnagyobb német pénzintézet, a Deutsche Bank szerint a dollárban számolt negatív hozamú befektetési eszközök arányát nézve 2018 volt a legrosszabb év 1901 óta.

- emelte ki az elnök, aki idézte a Magyar Nemzeti Bank tavalyi elemzését is, amely szerint másfél évtized alatt az önkéntes nyugdíjpénztárak 3,5 százalékos reálhozamot értek el, ezért hosszú távon is értékálló befektetésekről van szó. A Pénztárszövetség vezetője kiemelte, a nyugdíjra takarékoskodás hosszú távú cél, a nyugdíjpénztárba befizetett pénz pedig nyugdíjazásunkig végig befektetésre kerül így bár egy-egy rövid időtávban a közvetlen azt megelőző időszakhoz képest kimutatható átmeneti visszaesés, de ez az elméleti veszteség. Hacsak nem mi magunk teszünk ezért, pl. kilépéssel, portfolió váltással - nem realizálódik és egy-egy rosszabb hozamú év visszaesését hosszabb távon várhatóan kiegyenlítik az átlag feletti esztendők, ahogy az a 2008-as év után is történt.

Egyre fontosabb az egészség

A Pénztárszövetséggel partnerségben működő egészségpénztárak összesített eredményei kedvezőek: az összesített tagdíjbevételük tavaly 17 százalékkal közel 48 milliárd forintra emelkedett, a vagyonuk pedig 3 százalékkal 57,7 milliárd forintra nőtt. Az egészségpénztárak azonban a tagok egészségmegőrzését szolgálják, így nem elsősorban a vagyonnövekedés mutatja a teljesítményt, hanem az, hogy hány alkalommal és mekkora összegben fizették a tagok által igénybe vett szolgáltatásokat. Ebben a tekintetben a 2018-as év kiemelkedően alakult: a pénztárak 9 millió alkalommal finanszírozták a tagok által igénybe vett szolgáltatásokat, 46 százalékkal többször, mint 2017-ben. A tagok megtakarításaiból kifizetett összeg meghaladta a 46 milliárd forintot, ami 28 százalékos növekedést jelent. A pénztártagok tehát alkalmanként átlagosan több mint 5100 forintért vettek igénybe pénztári szolgáltatásokat.

A tavalyi mutatókból látható, hogy az egészségpénztárak kiemelten fontos szerepet kapnak a tagok egészségének megőrzésében és az élethelyzetüknek megfelelő megoldások nyújtásban. Az egészségpénztárak népszerűségét jelzi az is, hogy például a gyermekekkel kapcsolatos támogatások igénybevétele 76 százalékkal emelkedett. A Pénztárszövetség elnöke rámutatott arra is, hogy az egészségpénztári tagok száma 2 százalékkal 900 ezer fölé nőtt és egy főre jutó átlagos vagyonuk közel 64 ezer forintot tett ki 2018 végén.

Az Pénztárszövetség szakértői szerint a munkáltatók szerepvállalása még fontosabbá vált az idén. Az adószabályok változása ellenére továbbra is a legjobb juttatások között lesznek az alkalmazottaknak adható önkéntes nyugdíjpénztári és egészségpénztári hozzájárulások. A munkáltatói hozzájárulás után adójóváírást is igénybe vehetnek a pénztártagok, így a munkáltatói hozzájárulás kedvezőbb lesz, mintha ugyanazt az összeget bérként fizetné ki nekik: 100 forintonként közel 10 forinttal több juthat az alkalmazottaknak a pénztári takarékoskodáshoz adott hozzájárulással.

Dr. Kravalik Gábor azt is elmondta: a tavalyi eredmények újból megerősítették, hogy a pénztári megtakarítások továbbra is az egyik legjobb alternatívát nyújtják az öngondoskodási piacon. Az egyéni befizetések és a munkáltatói hozzájárulások után a tagoknak járó adó-visszatérítés valamint az öngondoskodás felértékelődése mellett az önkéntes nyugdíjpénztárak hosszú távon jó befektetési eredményei és az egészségpénztárak egészségmegőrzésében vállalt szerepe miatt úgy véli, a következő időszakban egyre többen választják majd a pénztári megtakarítási formát.