Ijesztő jövő: szorult helyzetbe kerülhet a szendvics-generáció

A mai negyveneseknek hosszabb aktív életre kell berendezkedniük és átfogó tervvel kell rendelkezniük pénzügyi jövőjüket illetően, hiszen akkor érik el a nyugdíjas kort, amikor a nyugdíjrendszer már feltehetően komoly gondokkal küzd majd. Az ő nyugdíjba vonulásukkal borul meg ugyanis leginkább a felosztó-kirovó nyugdíjrendszer egyensúlya.

Míg a KSH adatai szerint ma 1,8 millió lakos tartozik a 65 év feletti korosztályba - ez a teljes lakosság 18,2 százalékát jelenti -, addig 20 év alatt ez a szám majdnem 20 százalékkal, 2,1 millióra emelkedhet. Ezzel párhuzamosan a pályakezdő korosztály súlya fokozatosan csökken a népességen belül: míg ma 1,26 millió fiatal tartozik a 16 és 26 év közötti sávba, addig 2036-ra már alig több mint egymillió. Azaz egyre kevesebb aktív kell, hogy kitermelje a Ratkó-unokák generációjával óriásira duzzadó nyugdíjasok jövedelmét, ami az állami nyugdíjak csökkenéséhez vezethet. Az NN Biztosító számítása szerint ma az átlagos induló nyugdíjak az átlagkeresetek 83,3 százalékát teszik ki, 2050-re azonban ez az úgynevezett helyettesítési ráta 65,5 százalékra csökken. Azaz a ma átlagosnak feltételezett induló nyugdíj, amely 132 ezer forint, 102 ezerre csökken a század közepére, az infláció hatásával nem számolva.

Mindez azt jelenti, hogy a mai negyvenes korosztály jóval kevesebb várható bevételből gazdálkodhat. Sokuk pedig két generációt is támogat majd mindeközben. Egyrészt gyermekeiket, hiszen a késői gyerekvállalás és a tanulással eltöltött évek meghosszabbodása miatt az ő életkezdésük húzódik el, így a friss nyugdíjasok a kora harmincas fiatalok számára lesznek segítőtársak. Eközben pedig a várható élettartam is folyamatosan nő, így a hatvanas éveiket taposó nyugdíjasoknak várhatóan egyre nagyobb arányban kell majd idős szüleikről is gondoskodni: az Eurostat statisztikái szerint Magyarországon a mai helyzethez képest a nyolcvan évesnél idősebbek lakosságon belüli részaránya 2040-re duplázódik, elérve a 8 százalékot.

Biztató ugyanakkor, hogy pont a negyvenes korosztály az, amelyet leginkább foglalkoztat az időskor, és az ehhez szükséges hosszú távú megtakarítások kérdése.

- mondta Bagyánszki Éva, az NN Biztosító kutatási vezetője.

A biztosító statisztikáiból az is kiderült: negyvenes éveik előtt az ügyfeleknek ma már 16,5 százaléka köt Motiva-szerződést, ami szintén azt jelzi, hogy egyre korábban ébredünk rá az öngondoskodás fontosságára.

Nagy ugyanakkor a súlya a viszonylag későn ébredőknek is: a Motiva-ügyfelek közel kétötöde az 50 és 60 közötti korosztályból kerül ki, pedig ennek a korosztálynak már jóval kevesebb az ideje jelentős nyugdíjvagyon felhalmozására, másrészt, gyermekeik, esetleg szüleik támogatása miatt már nem tudnak olyan mértékben megtakarítani, mint szeretnének. A szerződők közel 6 százaléka pedig még ma is csak 60 éves kora felett kezd gyűjteni idős napjaira.