Ötször annyit hoz, mint a bankbetét, mégsem Marcsika

A hazai befektetési és megtakarítási piac jelenleg egyik legmeghatározóbb tényezője egyértelműen az, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2013-tól az idei év derekáig fokozatos, de egyértelmű csökkentési politikát folytatott - az alapkamat mértéke jelenleg 1,35 százalék. Ráadásul Matolcsy György, az MNB elnökének prognózisa szerint egészen 2017 végéig nem is lesz szükség kamatemelésre. Ez a kamatkörnyezet messze nem jelent ideális körülményeket a magyarok kedvenc befektetési termékének, a bankbetéteknek.

Azonban nemcsak az elmúlt időszakban kialakult alacsony kamatkörnyezet, hanem a közelmúltban történt bank- és bróker botrányok is hatással vannak megtakarítási szokásainkra. 2015-ben a botránysorozatot a Buda-Cash brókercég kezdte, majd utána egyből a DRB bankcsoporté lett a főszerep. A két intézmény összesen 100 milliárd forinttal nem tudott elszámolni.

Majd következett a Quaestor (ahol 210 milliárd forintnak veszett nyoma), és a Kun-Mediator botrány (a kár összege itt is több milliárd forintra rúg). Bár az érintetteket bizonyos mértékig kártalanította a Befektető-védelmi Alap (Beva) és az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA), a botránysorozat ezzel nem ért véget. Októberben hallottuk először "Cirmos" nevét, aki 3-4,5 százalékos hozamot ígérve akár 1,5-2 milliárd forintot is elcsalhatott közel 150-200 ügyfelétől.

Éppen ezért sokan keresnek biztonságos, de mégis kamatozó megtakarítási formákat. A jelenlegi alacsony kamatkörnyezetben pedig jó alternatívát kínálnak a befektetési alapok és a lakossági államkötvények is.

Befektetési alapok

A befektetési alapoknak számos fajtája létezik, ezért ahhoz, hogy kiválasszuk a számunkra legmegfelelőbbet, mérlegelnünk kell, hogy milyen időtávra szeretnék befektetni, és hogy mekkora kockázatot vagyunk hajlandóak vállalni és persze azt is tudnunk kell, hogy mekkora hozamot szeretnénk elérni. Általánosságban elmondható, hogy a magasabb hozamért, magasabb kockázatott kell vállalnunk.

Amennyiben így fektetnénk be pénzünket, ezt megtehetjük befektetési alapkezelőnél, de akár saját bankunknál is, azt azonban érdemes tudnunk, hogy nem minden banknál érhető el mindenfajta befektetési alap. Abban az esetben, ha saját bankunknál szeretnénk ebből vásárolni, akkor ehhez személyesen kell bemennünk a bankfiókba és nyitnunk kell egy értékpapírszámlát, ugyanis csak erre vásárolhatunk befektetési alapokat vagy esetleg állampapírt.

Melyiket válasszuk?

Abban az esetben, ha valakinek a likviditás a cél, vagyis azt szeretné, hogy viszonylagos hozam mellett, a pénze hamar rendelkezésre álljon, akkor a pénzpiaci és likviditási alapok azok, amik megfelelőek lehetnek számára. Ezek általában pár hónapra, de maximum 1 éves időtávra szólnak, de tudnunk kell, hogy azért cserébe, hogy könnyen hozzáférhetünk a pénzünkhöz, a hozam sem lesz igazán magas.

Akik pedig már hosszabb időtávra terveznek (3-5 év), szeretnének magasabb hozamot elérni és hajlandóak magasabb kockázatot is vállalni, azok számára jó döntés lehet az ingatlanalapok vagy a vegyes alapok választása. A vegyes alapok három részre osztatóak:

• Kötvénytúlsúlyos (óvatos) alapok

• Kiegyensúlyozott alapok

• Dinamikus alapok

Mindegyikben található kötvény és részvény is, viszont ezek variálásával mi dönthetjük el, hogy melyik számunkra legideálisabb, például attól függően, hogy mekkora kockázatot vagyunk hajlandóak vállalni.

Az ingatlanalapokról pedig elmondható, hogy az elmúlt 1-2 évben egyre többen választják ezt a befektetési formát, aminek többek között jót tesz a magyar ingatlanpiacon látható fellendülés is.

Államkötvények

A jelenlegi alacsony kamatkörnyezetben a lakossági államkötvények is jó befektetési lehetőséget jelenthetnek, általánosságban 1-2 éves időtávra szólnak és 2-3 százalék körüli kamattal kecsegtetnek, viszonylag kevés kockázat mellett. Ezek között akadnak olyan kötvények is, amelyek kifejezetten a lakosság számára lettek kitalálva. A Kincstári Takarékjegyeket például a Postán vásárolhatjuk meg, így könnyű hozzájutni. A féléves és a Kamatozó Kincstárjegy futamidejében a bankbetéthez hasonló, hiszen 6, illetve 12 hónapra vehetjük meg, viszont a betéteknél magasabb kamatot érhetünk el vele.

Hosszabb távra választhatunk a Prémium és a Bónusz Magyar Államkötvény (PMÁK és BMÁK) közül. Ezek futamideje 3 és 10 év között változik. Míg a Prémium kötvények az inflációhoz képest nyújtanak kamatprémiumot, addig a Bónusz kötvények a rövid távú diszkontkincstárjegyekhez képest biztosítnak kamatbónuszt. Lényeges szempont, hogy ezeknek a papíroknak a futamideje jól illeszkedik a kamatadó kedvezményt nyújtó Tartós Befektetési Számlához is (TBSZ). Amennyiben pedig csak állampapírban gondolkozunk, akkor ezeket megvehetjük a Magyar Államkincstárnál is, így pedig akár a költségeink is csökkenhetnek.