Pénzcentrum • 2012. május 10. 16:02
Nehezen kikerülhető a sárgacsekk-adó, de legalább saját számláink között utalva nem kell fizetnünk - derült ki Matolcsy György, Nemzetgazdasági Miniszter tegnapi beszédéből. Megúsztuk ezzel az adófizetést a hitelkártya tartozás kiegyenlítésekor, többféle megtakarításkor vagy épp több számla közötti utaláskor. Mennyit jelenthet ez a családoknak?
A kormány tervei között szereplő tranzakciós adó egyáltalán nem az EU által is szorgalmazott Tobin-adó, hiába próbálja így beállítani a Széll Kálmán terv 2.0, amelyben az áll, hogy: "Az adónem mind jellegében, mind mértékében hasonló az Európai Bizottság által javasolt pénzügyi tranzakciós adóhoz." Hiszen a Bizottság kifejezetten a nagyobb pénzpiaci tranzakciók megadóztatását célozza, a magyar adó ezzel szemben a legnagyobb pénzmozgások esetén lesz egyre kisebb, hiszen egy 30 ezres felső korlát szerepel a tervben, ami szerint 500 millió forintos utalás esetén is ugyanúgy 30 ezer forint lehet majd a tarnzakciós-adó, mint 30 millió forint esetében, ezzel szinte jelentéktelenné válik a felső értéksávban, ahol a Tobin-adó igazán hasznos lehetne a gazdaság számára.
A szakember szerint érdekes adóelméleti kérdéseket vet fel az a többször hangoztatott elképzelés, amely szerint az adók alanyai nem a magánszemélyek, vállalkozások, hanem a bankok, távközlési szolgáltatók lesznek. Ez ugyanis azt jelentené, hogy az új közterheket közvetlen adók formájában vezetnék be, vagyis az adó nem jelenhetne meg tételesen a telefonszámlákban, illetve a banki költségszámlákon, hanem annyival növekedne mondjuk a szolgáltatás ára. Ha viszont ilyen módon vezetnék be az új adókat, akkor az Európai Unió ismét kifogásokat emelhet a közterhek ellen. Ellenben az is szúrhatja az EU szemét, ha közvetett, forgalmi típusú adót vezetne be a kormány.
Giró-Szász András kormányszóvivő a TV2 Mokka című adásában kijelentette: semmiképpen nem fordulhat elő, hogy a lakosságra egy az egyben át tudják terhelni az új közterheket, azok ugyanúgy a vállalatokat terhelik, mint a válságadók. Vagyis az adó alanyai nem a magánszemélyek és a vállalkozások, hanem a szolgáltatók, a bankok és a távközlési cégek lesznek.
Nem is titkolja a tervezet, hogy a cél nem holmi hatékonyság növelése, hanem 130-228 milliárd forint adóbevétel. Ez az összeg csak úgy szedhető be, ha az összes magyar tranzakció itthon is marad. Ezt pedig úgy akarja elérni a kormány, hogy a nagyobb tranzakciók esetén egy felső korláttal mérséklik a megfizetendő adó mértékét, és reménykedik, hogy 30 ezer forintért nem érdemes a cégeknek külföldre vinni pénzügyeiket.
Egy átlagos család esetében szinte biztosan így is lesz; és nem éri meg külföldre költöztetni a bankszámláját néhány száz forint spórolásért. A kinti számlavezetési díjak és a magasabb kamatadó biztosan elvinné az így megspórolt összeget. Ezért is fontos, hogy a saját számlák között mozgatott pénz nem lesz adóköteles. Megússzuk tehát a fizetést, amikor a megtakarítási számlánkra, lakástakarékunkba, biztosítónkhoz alapkezelőnkhöz utalunk vagy egy másik számlán lévő hitelkártya tartozásunkat fizetjük vissza. Nem tudni viszont, hogy a külföldi saját tulajdonú számlákra történő utalásokkal mi lesz, vagy az ugyancsak saját névre regisztrált e-pénztárcákkal, a PayPallal.
JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 1 millió forintot igényelnél 36 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 33 952 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,41 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 33 972 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
A tervben szerepel lehetőségként a készpénzfelvétel magasabb kulcson történő megadóztatása is, az elektronikus fizetés támogatása érdekében. Ez nagyobb mértékben érintheti a lakosságot. Érdekes, hogy épp a napokban fogadtak el egy törvényt, ami tiltja a szolgáltatóknak a sárgacsekkes fizetésre felszámolt különdíj kivetését, ami sokkal célzottabban képes az internetes fizetés vagy a csoportos beszedés felé irányítani a befizetéseket.