Betétesek dilemmája: mikor kell féltened a pénzed?

A bankbetétek biztonságáról írni csak úgy lehet, ha már az első bekezdésben szerepelnek a tények: alaptalanok azok az esetleges félelmek, melyek hatására sokan külföldre menekítik megtakarításaikat. Megfelelő mennyiségű, könnyen hozzáférhető pénz áll a betétesek rendelkezésre tartalékként a bankokban, a félelemtől vezérelt betétfelvétel ezért nem racionális döntés. Ha valakit ez sem nyugtatna meg, érdemes felidézni: a jegybank továbbra is korlátlan mennyiségű pénzt tudna a bankok rendelkezésére bocsátani.

A pénzügyi összeomlást két dolog idézheti elő: a kormány felelőtlen hozzáállása és az emberek pénzügyi tudásának a hiányossága. A probléma tehát nem az, hogy a kormány elveheti a betéteinket, hanem az, hogy sokan elhiszik ezt.

Hogyan tűnhetnek el a betétek?

A betétek valójában nem tűnnek el egy esetleges bankpánikkor sem, csak egész egyszerűen nincs elegendő pénz a bankokban. Hiszen a betétek nagy része hitelek formájában kint van másoknál, ahonnan hirtelen begyűjteni lehetetlen. A bankoknál a teljes betétállomány csak egy kis része van elhelyezve tartalék formájában, (ez a tartalék persze nagyszámú betétesek rohamát is képes elviselni). Ezek után még vannak különböző garanciák és piaci mechanizmusok, amivel megoldható a fizetés: bankközi kölcsönök, intézményesített tőkealapok, betéti garanciák és a már említett jegybanki végtelen likviditás. Ezeket a védelmi vonalakat csak igen nagyszámú betétes közösen tudná áttörni, akik mind nagy veszteséget szenvednének el. Hozamok vesznének el, szerződésektől függően költségek keletkeznének.

Egy bankpánik tehát nem jó a betétesnek, és árt a bankrendszernek. A legésszerűbb cselekedet tehát a bizalom megőrzése.

A betétek elvesztéséhez két dolog kell: nagy bizonytalanság és egy rossz döntés. A mi döntésünk az, hogy kivesszük a betétünket vagy sem. A bizonytalanságot viszont a tömegek döntése szüli. Az tehát a kérdés, hogy a többség kiveszi a betétjét vagy sem.
Vegyünk például egy befektetést, aminek értéke egymillió forint és teljes egészében betétben van. Mi történhet ezzel az egymillió forinttal?

A fenti ábra a döntésünk következményeit írja le a többség döntésének függvényében. Amennyiben a betét kivétele mellett döntünk, a megtakarításunk nagy része megmarad ugyan, de nagy veszteség ér bennünket az elmaradt kamatok, felszámolt díjak és az egyéb költségek miatt. (A menekítésnek is van költsége, árfolyam különbözet, külföldi számlavezetés, stb.) Ha bennhagyjuk a betétet, akkor már két eredményünk is lehet a többiek döntésének függvényében. Ha összeomlik a bankrendszer, mert elegendően nagyszámú betétes rohamozza meg, akkor elveszítünk mindent. Ha viszont ez az igen erős biztosítékoknak köszönhetően nem történik meg, akkor visszakapjuk a teljes befektetés értékét a betét futamidejének végén.

Egyre többen kérdeznek minket, ki kell-e venni a pénzt a bankokból vagy sem. Erre a válasz egyszerű: nem. Érdemes azonban minél több befektetési formában elhelyezni a megtakarításainkat, tedd most is ezt! Betétek mellett rengeteg befektetési forma választható: befektetési szolgáltatók, biztosítók is kínálnak alternatív termékeket.

Ha kereslet van, kínálat is lesz. A most megjelenő cikkek még csak a kereslet kielégítésére szolgálnak. Az embereket érdekli, hogyan lehet kimenekíteni a pénzüket. A bankpánikkal való riogatás csak a fent már vázolt folyamatot erősítheti, ami nagyon veszélyes is lehet, hiszen a bankbetétek államosításáról szóló pletykák felgyorsíthatják, vagy rosszabb esetben elő is idézhetik a betétek elvesztését. Miközben mindenképp veszteséget okoznak mindazoknak, akik hallgatnak ezekre a sugalmakra. Ettől jelen pillanatban még messze állunk, de a bizalom helyreállításához nagy lépések szükségesek a vezetés részéről.