40 év utáni nyugdíj: rossz hír a minisztertől

A minisztert Bertha Szilvia országgyűlési képviselő (Jobbik) kérdezte július végén arról, hogy mit tervez a kormány az ipari tanuló évek alatt a tanulók után befizetett nyugdíjjárulékokkal. A képviselő kérdése szerint a rendszerváltozás előtt az ipari tanulói évek során nagy hangsúlyt helyeztek a gyakorlati oktatásra. A munkájukért bért kaptak, és a mester nyugdíjjárulékot fizetett utánuk.

Azonban az új rendszerben a kormány nem kívánja a nyugdíjjogosultság megállapításakor az ipari tanulói éveket figyelembe venni. A képviselő szerint felmerül tehát a kérdés, hogy a tanuló évek alatt befizetett nyugdíjjárulékokkal mi lesz, a járulékfizetés ellentételezéseként járó állami szolgáltatás elmaradását miként kívánja a kormány kompenzálni a nyugdíjba vonulók számára?

Réthelyi Miklós miniszter válaszában úgy fogalmaz: "Kizárólag a "nők - 40" kedvezményes nyugdíjba vonuláshoz, s ott is csak a jogosultsági idő számításához nem vehető figyelembe a tanulóidő,a nyugdíj összegének kiszámításakor a szolgálati időt kell figyelembe venni, s így abba a tanulóidő beszámít."

Itt a magyar CELEBNYUGDÍJASOK listája: mennyit kap Aradszky, Vágó, Koós, Verebes? KATTINTS!

A miniszter szerint a nők számára a 40 év jogosultsági idő alapján igényelhető nyugdíj jelentős kedvezményt tartalmaz . A vonatkozó törvény nyugdíjkorhatárra tekintet nélkül tesz lehetővé nyugdíjba vonulást egy olyan nyugdíjrendszerben, amelynek egyik sarokköve a nyugdíjkorhatár . Ezt a kedvezményt tehát hosszú, munkajövedelem alapján teljesített járulékfizetési idővel kell megalapozni, emiatt szűkebb a jogosultsági idő tartalma a szolgálati idő tartalmánál .

A szakképző iskolai tanulmányokat folytató szakmunkás tanuló (korábban ipari tanuló) esetében a hatályos szabályozás szerint tanulószerzdés alapján - a részére kifizetett ösztöndíj után - történik járulékfizetés . Az ösztöndíj a hatályos szabályozás szerint a minimálbér 20 százalékánál kevesebb nem lehet, vagyis jelenleg a járulékfizetés alapja 15 600 forint .

A megfizetett alacsony összegű járulék fejében a tanuló szolgálati időt szerez, amelynek a nyugdíjbiztosításban kettős szerepe van. Egyfelől a nyugdíjkorhatár betöltésekor, illetve a nyugdíjkorhatárhoz kötött kedvezmények (pl. korkedvezmény, előrehozott öregségi nyugdíj ) igénybevételekor a jogosultsághoz szükséges időtartamot jelenti, ebből a szempontból a tanulóidő szolgálati időnek minősül.

A miniszteri válasz szerint a szolgálati idő másik jelentősége a nyugdíj összegének kiszámításakor nyilvánul meg. A nyugdíj alapjául szolgáló átlagkeresetnek annál nagyobb mértéke jár nyugdíjként, minél hosszabb szolgálati időt igazolt az igénylő. A tanulóidőt ebből a szempontból is szolgálat i időként kell figyelembe venni, vagyis a 3 év "ipari tanuló" idő, akár 6 százalékkal is növelheti a megállapításra kerülő nyugdíj összegét — ezt kapja a járulék fejében a szakmunkástanuló.

Egymilliót húztak ki a magyar nyugdíjas zsebéből - KATTINTS!

E járulékkal így a kormány nem tervezhet semmit. Az "ipari tanuló" idő alatt befizetett járulék fejében tehát az általános szabályok szerint továbbra is szolgálati időt szerez a tanuló, s ennek fejében magasabb összegű nyugdíjra is számíthat .

Réthelyi Miklós válaszában egyértelműsíti: "Kizárólag a "nők - 40" kedvezményes nyugdíjba vonuláshoz, s ott is csak a jogosultsági idő sámításához nem vehető figyelembe a tanulóidő, a nyugdíj összegének kiszámításakor a szolgálati időt kell figyelembe venni, s így abba a tanulóidő beszámít."

A napokban kiderültek a pontos számok is

A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek 22 ezer 129 nő részére állapítottak meg nyugellátást 40 év jogosultsági idő alapján 2011. június 30-ig, a nyugellátás átlagos összege 93 ezer 724 forint - közölte múlt héten egy képviselő írásbeli kérdésére a Nemzeti Erőforrás Minisztérium vezetője.

Szűcs Erika (MSZP) azzal a kérdéssel fordult Réthelyi Miklóshoz, hogy ténylegesen hány nő élt eddig a 40 év jogosultsági idővel összefüggő korkedvezményes nyugdíjazás lehetőségével.

A tárcavezetőnek a parlamenti honlapra pénteken felkerült, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság adataira hivatkozó közléséből kiderül, hogy az ellátásban részesülők zöme három születési évjáratba tartozik: több mint 7 ezren 1953-as születésűek, csaknem 6 ezren 1952-ben, mintegy 5,5 ezren 1954-ben születtek. Mintegy 3 ezer érintett 1955-ös, kevesebb, mint 1 ezer 1956-os, 21 pedig 1957-es születésű volt.

Az első félévben 7,6 milliárd forint kiadást jelentett a "nők - 40" bevezetése - tájékoztatott a miniszter, hozzátéve, hogy az éves várható kiadás viszont elérheti a 24 milliárd forintot, ugyanis az igénybevétel és így a kiadásnövekedés üteme az év folyamán gyorsul.

A következő években további kiadásnövekedés várható, mert évente újabb születési évjárat nőtagjai szerezhetik meg a jogosultságot, s a nyugdíjkorhatár-emelés következtében nem minden évben lehet kilépő korosztállyal számolni - közölte.