Pénzcentrum • 2009. május 28. 14:42
Elfogadhatatlan, sőt a kormány korábbi nyilatkozataival is teljesen ellentétes, hogy az öngondoskodás harmadik pillérébe tartozó önkéntes pénztári befizetések a normál jövedelemhez hasonlóan adózzanak - hangzott el a Stabilitás Pénztárszövetség mai sajtótájékoztatóján.
A hazai önkéntes pénztárrendszer 15 éves működése alatt 2,2 millió tagot gyűjtött. Az egészségpénztári és az önkéntes nyugdíjpénztári munkáltatói hozzájárulás éves szinten a 100 milliárd forintot is eléri. A jelenleg 800 milliárd forintos vagyon azonban lehet, hogy egy fillérrel sem növekszik tovább, ha a kormány új adótörvény-tervezetét elfogadja a parlament.
A korábban bizonyos szintig adómentes juttatások olyan mértékű adóterhet kapnának a nyakukba, hogy a munkáltatóknak nem éri majd meg egyáltalán támogatni dolgozóik öngondoskodó törekvéseit. Mint ismeretes, a kormányzat az ilyen befizetéseket 54 % adóval, valamint az adóval növelt érték után 27 %-os TB-járulékkal terhelné meg.
A munkáltatói hozzájárulást jelenleg nem terheli adó és TB járulék, a munkáltatót ugyanakkor a jelenlegi tervezet 95,6 %-os teherrel sújtaná. Ez azt jelenti, hogy például egy 10.000 Ft-os munkáltatói hozzájárulás után 9.558 Ft adó és TB járulékfizetési kötelezettsége keletkezne a munkáltatónak.
A munkáltató, ha jelenleg 10.000 Ft-ot szán munkáltatói tagdíjkiegészítésre, akkor ennek teljes egésze az egyén számlájára kerül. A tervezet szerint, a munkáltató költségszintjén, ha továbbra is 10.000 Ft-ot szán összességében munkavállalója önkéntes pénztári befizetésének támogatására, akkor 4.887 Ft adót és TB járulékot fizet és a tag egyéni számlájára csak 5.113 Ft jóváírás történik - mondta Juhász Istvánné, a szervezet főtitkára.
Dr. Bába Julianna a szövetség elnökségének tagja szerint a lépést semmilyen logikus számítás nem indokolhatja. Egyrészt a magyar pénztárakba befolyt összeg 90 százaléka magyar befektetésekben landol, ennek 60-70 százaléka pedig állampapírban. Amennyiben a tagoknak nem áll érdekükben, hogy fenntartsák számláikat, úgy elkezdik tömegesen kivonni a pénzüket. Emiatt a pénztárak kénytelenek lesznek likvidálni az eszközeiket, vagyis extrém esetben 450-500 milliárd forintnyi állampapír borulhat az állampapír-piacra.
Bár ez a felesleg könnyedén felvásárolható az IMF-hitelből, az idő előtt felvett önkéntes magánnyugdíjpénztári megtakarítás pedig magadóztatható, ez a rövid távú, rendkívül cinikus szemlélet nem összeegyeztethető az ország hosszútávú stratégiájával - tette hozzá az AXA igazgatóságának elnöke, Váradi Péter. Szerinte szintén az adómentes, vagy kedvezményes adózású rendszer megtartását indokolja, hogy magyar egészségügyben mindössze 30 százalék a lakossági finanszírozás aránya a többit az államkasszából kell elővarázsolni. Ehhez az utóbbi években csak az önkéntes megtakarítások tudtak hozzátenni, így hatalmas teher szakadna a költségvetésre hosszútávon, ha a pénztári befizetések elapadnának.
JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 1 millió forintot igényelnél 36 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 33 952 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,41 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 33 972 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Pellei József, a Villamosenergia-ipari Társaságok Nyugdíjpénztára ügyvezető igazgatója szerint tévhit, hogy a pénztári befizetéseket inkább bérben kapnák meg a dolgozók. Szerinte a béren felüli pénzeket a társadalmi felelősségvállalás miatt adják a munkáltatók, és elmaradásukat nem kompenzálnák a bérek emelésével.
A költségvetés helyzetét ismerve éppen ezért egy olyan kompromisszumos javaslatra hajlandó a Pénztárszövetség, ami egy átlag profitrátának megfelelő, 15-17 százalék körüli adómértékkel adóztatnák meg az önkéntes nyugdíjpénztári munkáltatói támogatásokat, valamint az egészségügyi szolgáltatásokra fordítható egészségpénztári munkáltatói hozzájárulásokat. Lehoczky László a szövetség másik igazgatósági tagja egyszerű számítással bizonyította a tervezet életképességét. Szerinte a béreknek megfelelő adóztatás mellett senki nem fogja a pénztári befizetéseket választani, vagyis innen 0, azaz nulla forintja származna a költségvetésnek, míg az ő javaslatukkal egy - a mainál lanyhább - befizetési kedv mellett is szert tehetne a kormányzat olyan 10-15 milliárd forintra.
A szövetség véleménye szerint a tervezett változások felvetik a jogbiztonság, mint alkotmányos követelmény megsértésének lehetőségét, hiszen az önkéntes pénztárak esetében ezzel egy 15 éve létező rendszert lehetetlenítenének el, köztük az önkéntes nyugdíjpénztárakat, melyek hosszú távú megtakarítási formaként jöttek létre.