Pénzcentrum • 2026. november 20. 11:30
2027-ben 347 ezer forintra emelkedik a bruttó minimálbér, a garantált bérminimum pedig eléri a 396 ezer forintot. A béremelés számos állami juttatás, adókedvezmény és vállalkozói adózási értékhatár összegét is növeli: mutatjuk, melyik mennyivel emelkedik, és kik járhatnak jól a változással.
A minimálbér 2027-es emelése nemcsak a legkisebb keresetű dolgozók fizetésére lesz hatással: számos állami juttatás, adókedvezmény, adómentes keret és vállalkozói értékhatár is módosul.
A bruttó minimálbér 7,5 százalékkal, 347 ezer forintra, a garantált bérminimum pedig 6,1 százalékkal, 396 ezer forintra emelkedik. Ez többek között a GYED maximális összegét, a táppénz felső határát, a vállalkozók adómentes jövedelmét és a munkáltatók egyes fizetési kötelezettségeit is érinti.
A változások egy része közvetlenül a minimálbér meghatározott százalékához vagy többszöröséhez kötődik, így az emelésből következő összegek külön számítás nélkül is meghatározhatók. Összegyűjtöttük, mely tételeknél és mekkora változással lehet számolni 2027-ben.
Mennyivel nőnek az állami juttatások a minimálbér emeléssel?
Az egyik legfontosabb változás a gyermekek után járó ellátásoknál jelentkezik. A GYED maximális összege például a minimálbér kétszeresének 70 százaléka, így a következő évben már közel félmillió forint lehet.
A GYED és az örökbefogadói díj maximális összege tehát havi 33 880 forinttal emelkedhet. Ez éves szinten 406 560 forintos különbséget jelent annak, aki egész évben a maximális ellátásban részesül.
A táppénznél szintén emelkedik a felső határ: a jelenlegi napi 21 520 forint helyett 2027-ben már 23 133 forint lehet a maximálisan kifizethető összeg. Fontos, hogy ez nem jelenti azt, hogy minden táppénzen lévő automatikusan ennyit kap: az ellátás tényleges összegét továbbra is a korábbi kereset és a biztosítási idő határozza meg.
A diplomás GYED-nél két külön számítási alap van: az alapképzésben részt vevő hallgatóknál a minimálbér, a mesterképzésben és doktori képzésben tanulóknál pedig a garantált bérminimum 70 százaléka. A nevelőszülői GYED esetében a minimálbér 55 százaléka az ellátás számítási alapja, amelyből a 70 százalékos ellátási mérték alapján állapítják meg a tényleges összeget.
Adókedvezmények és adómentes juttatások: ezek is többet érhetnek
A minimálbér emelkedése a munkáltatók által adható egyes juttatások értékhatárát is növeli. Ezek közül több olyan van, amelyről a munkavállalók talán nem is tudják, hogy közvetlenül a minimálbérhez igazodik.
A csekély értékű ajándékot a munkáltató évente legfeljebb három alkalommal adhatja ebben az adózási formában. Az egy alkalommal adható értékhatár 2027-ben 34 700 forintra emelkedik, így három ilyen juttatás együttes értéke már 104 100 forint lehet.
A kulturális, sport- és állatkerti belépők esetében az éves adómentes keret a minimálbér összegéhez igazodik. Ez azt jelenti, hogy a munkáltató 2027-ben már 347 ezer forint értékben biztosíthat ilyen belépőket adómentesen az adott munkavállalónak, a törvényi feltételek betartásával.
A távmunkában dolgozóknál is emelkedik az igazolás nélkül elszámolható költségtérítés felső határa: a minimálbér 10 százalékának megfelelő összeg havonta 32 280 forintról 34 700 forintra nő.
A munkabérelőlegnél a minimálbér ötszöröse a meghatározó összeghatár. Így 2027-ben már 1 millió 735 ezer forint lehet az a kamatmentes munkabérelőleg, amely a jogszabályban meghatározott feltételekkel adómentesen folyósítható.
A személyi kedvezményre jogosultak is magasabb összeget érvényesíthetnek: a minimálbér egyharmadának megfelelő, száz forintra kerekített havi adóalap-kedvezmény 115 700 forintra nő. Ez 15 százalékos személyi jövedelemadóval számolva havi 17 355 forintos adómegtakarítást jelenthet, szemben a 2026-os 16 140 forinttal.
A vállalkozók is jól járhatnak: milliókkal nőnek az adózási értékhatárok
A minimálbér emelése az egyéni vállalkozók és az őstermelők számára is fontos változásokat hozhat. Az átalányadózásban például az adómentes jövedelemrész az éves minimálbér feléhez igazodik, de a bevételi értékhatárok is a minimálbér többszörösében vannak meghatározva.
JÓL JÖNNE 9 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 9 000 000 forintot igényelnél 8 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 134 246 forintos törlesztővel a CIB Bank és az UniCredit Bank nyújtja (THM 9,94%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank (THM 10,5%-ot) és az Erste Bank (THM 10.67%-ot) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Az átalányadózóknál tehát 2027-ben már évi 2 millió 82 ezer forint jövedelemig nem kell személyi jövedelemadót fizetni. Ez az éves minimálbér felének felel meg. Az általános bevételi értékhatár 41,64 millió forintra emelkedik, míg a kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végző átalányadózóknál 208,2 millió forint lesz a felső határ.
Fontos, hogy az adómentes jövedelemrész nem azonos a bevétellel: az átalányadózásban a bevételből először le kell vonni a tevékenységhez kapcsolódó költséghányadot, és az így kiszámított jövedelemre vonatkozik az adómentesség.
Az átalányadózás 2027-ben egy másik szempontból is kedvezőbbé válhat: az általános költséghányad 45-ről 50 százalékra emelkedik. Ez azonban már nem a minimálbér-emelés következménye, hanem külön adójogi változás.
A járulékfizetési kötelezettségek is emelkednek
A minimálbérhez kötött összegek nemcsak a támogatásoknál és kedvezményeknél jelennek meg: a munkáltatók és a vállalkozók egyes járulékfizetési kötelezettségeit is befolyásolják.
A munkaviszonyban foglalkoztatottak után a társadalombiztosítási járulékot legalább a minimálbér 30 százaléka után kell megfizetni, bizonyos törvényi kivételekkel. Ez az alsó határ 2027-ben havi 104 100 forintra emelkedik. Hasonló szabály vonatkozik a biztosítási küszöböt elérő megbízási jogviszonyokra is.
Az egyéni vállalkozók esetében a minimum járulékalap a tevékenység képesítési követelményeitől függően a minimálbér vagy a garantált bérminimum lehet. Így az előbbi esetben havi 347 ezer, utóbbinál 396 ezer forintra nő a minimumalap.
A szociális hozzájárulási adó éves felső határa bizonyos külön adózó jövedelmeknél az éves minimálbér 24-szerese. Ez 2027-ben 8 millió 328 ezer forint lesz. Fontos, hogy ez nem minden jövedelemre vonatkozó általános szocho-plafon.
A rehabilitációs hozzájárulásnál is emelkedik az alapösszeg: a megváltozott munkaképességű munkavállalók kötelező foglalkoztatási arányát nem teljesítő cégeknek a hiányzó létszám után kell fizetniük. A jelenlegi szabály szerinti, kilencszeres szorzóval számolva ez 3 millió 123 ezer forint évente, hiányzó munkavállalónként.
Mi az, ami nem emelkedik automatikusan?
Nem minden közismert állami támogatás igazodik a minimálbérhez. A családi pótlék, a GYES, a GYET és az anyasági támogatás összege például nem változik automatikusan a legkisebb kereset emelésével. Ezeknél más jogszabályi összeghatár vagy rögzített összeg az irányadó.
A CSED sem a minimálbér meghatározott százalékaként működik: az ellátás alapja a korábbi jövedelemhez kötődik.
A munkáltatói szochokedvezményeknél szintén külön kell vizsgálni az egyes jogcímeket. Egyes kedvezményeknél a minimálbérhez kötött jövedelmi korlát vagy kedvezményalap változik, de nem lehet minden munkáltatói adókedvezményre egységes emelkedést számolni.