Zsebbe kapod a fizetésed egy részét? Óriási bajban, lehetsz, erre sokan nem gondolnak

Pénzcentrum • 2026. november 6. 07:33

Magyarországon a szürkén foglalkoztatott munkavállalók rendkívül kiszolgáltatottak, amit a hazai jogrendszer egyik abszurduma tovább súlyosbít, ugyanis ha a dolgozó jelenti a szabálytalan foglalkoztatást, saját maga ellen is büntetőeljárást kockáztat. Bár a rejtett gazdaság mérete az elmúlt évtizedek gazdaságfehérítő intézkedéseinek köszönhetően érdemben csökkent, a munkaügyi ellenőrzések és a mindennapi tapasztalatok is azt mutatják, hogy a be nem jelentett vagy részben zsebbe fizetett bérek továbbra is komoly rendszerszintű problémát és dolgozói jogfosztottságot eredményeznek.

A rendszer árnyoldalát saját kárán tapasztalta meg Eszter, aki rendezvényszervezőként dolgozott. A szakmájában bevett gyakorlatnak megfelelően hivatalosan csak minimálbérre volt bejelentve, a fizetése érdemi részét pedig egyéni vállalkozóként számlázta ki a főnöke cégeinek. A szóbeli megállapodásuk arról is szólt, hogy a vállalat azokat a juttatásokat is kompenzálja számára, amelyek a teljes bére után jártak volna. Amikor azonban második gyermekével veszélyeztetett terhes lett, a munkáltató visszakozott, megtagadta a korábban kialkudott kompenzációt, és megpróbálta felbontani a szerződését.

Bár Eszter perre akarta vinni az ügyet, ügyvédje és könyvelője is lebeszélte róla. Ősi Barnabás ügyvéd rámutatott arra a jogi csapdára, amely szerint ha a munkavállaló a bíróságon feltárja a szürke foglalkoztatást, költségvetési csalás miatt ellene is eljárás indul. A dolgozó csak akkor mentesülhet, ha bizonyítja a kényszerítést – ami a gyakorlatban szinte lehetetlen –, vagy ha visszafizeti az elmaradt adót és járulékot. A pereskedés helyett így egy olyan megoldáshoz kellett folyamodniuk, amelyben adminisztratív hibára hivatkoztak. Mivel a munkatársak tanúskodása fényt deríthetett volna a valódi, magasabb bérre, a cég a botrányt elkerülve inkább belement egy peren kívüli megegyezésbe, és kifizette az elmaradt összeget - tudósított a Telex.

Ezt az ellentmondást feloldandó Ősi Barnabás még az előző kormánynál kezdeményezett törvénymódosítást. Azt javasolta, hogy ne legyen büntethető az a munkavállaló, aki önként tárja fel a jogsértést. Az akkori Miniszterelnökség ezt elutasította azzal az indokkal, hogy a büntetlenség érdekegyezést hozna létre a munkaadó és a dolgozó között. Ez az érvelés azonban teljesen figyelmen kívül hagyja a felek közti hatalmas egyenlőtlenséget, hiszen a munkavállalónak legtöbbször esélye sincs válogatni a tiszta és a szürke foglalkoztatás között, egyszerűen elfogadja, amit kínálnak neki. Az ügyvéd az új kormányt még nem kereste meg az üggyel, de meggyőződése, hogy a jogszabályi változtatás érdemben javítaná a dolgozók érdekérvényesítő képességét.

Bár az egyedi esetekben a sebezhetőség ma is drámai, nemzetgazdasági szinten az elmúlt évtizedekben fehéredett a magyar gazdaság. Míg a rendszerváltás után, 1993-ban a rejtett gazdaság még a GDP harmadát tette ki, az elmúlt tíz évben ez az arány 20 százalék környékére szorult vissza. A digitalizáció, az online pénztárgépek, az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER) és az online számlázás bevezetése drasztikusan csökkentette a visszaéléseket. Ennek egyik leglátványosabb eredménye, hogy az áfarés a 2013-as 21 százalékról 2023-ra a harmadára esett vissza, a munkát terhelő adók fokozatos csökkentése pedig ösztönözte a legális foglalkoztatást.

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

A javuló tendenciák ellenére a szürke- és feketegazdaság teljes felszámolása még messze van. A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság 2023-as adatai szerint az ellenőrzött vállalkozások 67 százalékánál találtak munkaügyi jogsértést. Az ellenőrzött munkavállalók mintegy 16 százalékát továbbra is teljesen feketén foglalkoztatták, ami leginkább az építőipart, a vendéglátást és a kereskedelmet érinti. Ezek a számok is igazolják, hogy a rendszerből adódó dolgozói kiszolgáltatottság mind a mai napig a munkaerőpiac valós és súlyos problémája maradt.

A Pénzcentrum kutatása a munkahelyváltásról

A Pénzcentrum felmérést készít arról, hogy a magyar munkavállalók mit áldoznának be egy jobb munkahelyért. Kutatásunkban többek között azt vizsgáljuk, hogy milyen szempontok a legfontosabbak a magyar munkavállalók számára egy munkahely kiválasztásakor, hogy milyen feltételek mellett váltanának munkahelyet, és hogy mennyire elégedettek a jelenlegi munkahelyükkel.

Címkék:
hrcentrum, ellenőrzés, adó, magyarország, adócsalás, foglalkoztatás, gazdaság, munkaerőpiac, bérek, munkavállalók, munkáltatók,