Minimálbér 2027: a jövőre tervezett emelés felét is sokallják a munkaadók, óriási csata várható a tárgyalásokon

Pénzcentrum • 2026. október 15. 12:28

Csökkent a magyar vállalkozások üzleti hangulata, miközben a beruházási kedv továbbra is mélyponton van. A cégek várják a kormány új fejlesztéspolitikájának részleteit, sokan pedig már nem számítanak igazán jó évre. A VOSZ friss felmérése szerint nőtt a veszteséges működés miatt aggódók aránya, a vállalkozások 94 százaléka pedig már nem tervez további béremelést 2026-ban. A jövő évi minimálbér-emeléssel és a tervezett vagyonadóval kapcsolatban is komoly fenntartásaik vannak.

A VOSZ Barométer értéke a második negyedévi 52 százalékról 50 százalékra csökkent a harmadik negyedévben, így a mutató a 0–100-as skála semleges tartományába került. Az üzleti hangulatot mérő alindex öt százalékponttal, 58 százalékra esett, a beruházási hajlandóság mutatója pedig három százalékponttal, 27 százalékra csökkent. Egyedül a pénzügyi helyzetet mérő alindex javult, 62-ről 64 százalékra emelkedve - közölte a szervezet.

Kozák Ákos, a VOSZ társelnöke, az Egyensúly Gazdaságkutató és Tanácsadó társalapító-igazgatója szerint a visszaesés nem tragikus, de figyelmeztető jel. A cégek ugyanis egyelőre nem látják, milyen konkrét formában valósul meg a kormány vállalkozásokat érintő fejlesztéspolitikája, és milyen finanszírozási, illetve pályázati lehetőségek nyílnak meg a kkv-k előtt.

A kiszámíthatatlanság lett a vállalkozások egyik legfontosabb gazdasági kockázata. A problémát a VOSZ-tag cégek 22 százaléka említette, szemben a korábbi 14 százalékkal. A szervezeten kívüli vállalkozásoknál az arány 15-ről 20 százalékra emelkedett. Kozák Ákos szerint ezúttal elsősorban nem a gyakran változó jogszabályok, hanem az egyértelmű gazdaságpolitikai irányok hiánya okozza a bizonytalanságot.

Perlusz László, a VOSZ főtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy sok vállalkozás az új pályázatok megjelenésére vár, ezek hiányában pedig már azzal számol, hogy 2026 nem lesz különösebben sikeres év. Közben a vállalkozások közötti, úgynevezett B2B-kereslet is megtorpant, ami visszafoghatja a megrendeléseket és az árbevételt. A forint erősödése az exportőrök kilátásait is ronthatja, miközben az alacsony infláció részben a gyenge keresletet tükrözheti.

Egyre többen tartanak a veszteségtől és a leépítésektől

A VOSZ-tag vállalkozások 40 százaléka valamilyen mértékű árbevételi elmaradással számol. A gazdasági helyzet romlását várók aránya eközben 30-ról 44 százalékra nőtt, míg a javulásban bízóké 30-ról 21 százalékra csökkent.

A mindennapi működés leggyakrabban említett nehézsége továbbra is a munkaerőhiány, bár a VOSZ-tagok körében az említési arány 21-ről 15 százalékra mérséklődött. A legfőbb üzleti kockázat azonban a veszteséges működés lett: ezt a VOSZ-tag vállalkozások 28 százaléka jelölte meg, szemben a korábbi 24 százalékkal.

A beruházási tervek is visszaestek. Új fejlesztést a VOSZ-tag cégek mindössze 26 százaléka tervezett, míg a második negyedévben még 37 százalékuk készült beruházásra. A nem VOSZ-tagoknál 29 százalékos volt a beruházási szándék. Az Egyensúly Gazdaságkutató előrejelzése szerint a beruházások reálértéke 2026-ban 3 százalékkal csökkenhet.

A leépítéseket szükségesnek tartó VOSZ-tag vállalkozások aránya 7-ről 12 százalékra nőtt. Kozák Ákos szerint ez nem jelenti azt, hogy ennyi cég ténylegesen elbocsátásokba kezd, de a veszteséges működés miatt egyre több helyen felmerülhet a létszámcsökkentés.

A béremelési terveken is látszik az óvatosság: a VOSZ-tag vállalkozások 94 százaléka már nem tervez további fizetésemelést 2026-ban. Perlusz László szerint a visszaeső forgalom és az elmaradó bevételek a beruházások elhalasztásához vezethetnek, ami hosszabb távon a foglalkoztatást is veszélyezteti.

Egyelőre stabil a cégek pénzügyi helyzete

A kedvezőtlen üzleti kilátások ellenére a vállalkozások pénzügyi helyzete valamelyest javult. A tartalékkal rendelkező VOSZ-tag cégek aránya 46-ról 52 százalékra nőtt. A megkérdezettek 94 százaléka nem jelzett fizetési elmaradást, 98 százalékuknak pedig nem volt adótartozása.

A nem VOSZ-tag vállalkozások 51 százaléka rendelkezett pénzügyi tartalékkal, 91 százalékuk pedig nem számolt be fizetési problémáról. A tartalékok növekedése ugyanakkor a bizonytalan gazdasági környezet miatti óvatosságot is tükrözheti.

LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!

A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 25 000 000 forintot 15 éves futamidőre már 6,21 százalékos THM-el, havi 210 829 Ft forintos törlesztővel fel lehet venni a K&H Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az OTP Banknál 6,58%, a Magnet Banknál 6,66%, az Erste Banknál és az UniCredit Banknál 6,78%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)

A minimálbér-emelésnél is óvatosak a munkaadók

A jövő évi minimálbér-emeléssel kapcsolatban a vállalkozások többsége visszafogottabb növekedést tartana elfogadhatónak. A megkérdezettek 20 százaléka egyáltalán nem emelné a minimálbért 2027-ben, 46 százalékuk legfeljebb 6 százalékos növekedést támogatna. Legalább 7 százalékos emelést mindössze a cégek 20 százaléka fogadna el.

A minimálbér átlagkereset 50 százalékára emelését a vállalkozások többsége csak feltételekkel támogatja. A cégek 40 százaléka a termelékenység növekedéséhez kötné a béremelést, 31 százalékuk pedig csak 2027 után, fokozatosan valósítaná meg a célt. Feltétel nélkül, akár már 2027-ben mindössze 6 százalékuk támogatná ezt, 23 százalékuk pedig inkább elutasítja vagy teljesen ellenzi.

Perlusz László emlékeztetett: a 2024-ben kötött hároméves bérmegállapodás eredetileg 13 százalékos minimálbér-emelést irányzott elő 2026-ra és 14 százalékosat 2027-re. A megállapodás 4,1, illetve 4,3 százalékos gazdasági növekedéssel számolt, a tényleges teljesítmény azonban jóval elmaradt ettől. A magyar GDP 2025-ben 0,3 százalékkal nőtt, 2026-ra pedig az Egyensúly Gazdaságkutató 1,6 százalékos bővülést vár. Idén ezért az eredetileg tervezett 13 százalék helyett végül 11 százalékkal emelkedett a minimálbér.

A vagyonadó miatt is aggódik a VOSZ

A szervezet a tervezett vagyonadó kapcsán is figyelmeztetett a lehetséges kockázatokra. Perlusz László szerint különösen fontos, hogy a szabályozás megfelelően kezelje a működő vállalkozások vagyonát, és ne sújtsa aránytalanul az 1–5 milliárd forint közötti vagyonnal rendelkező cégeket.

A VOSZ attól tart, hogy a tervezet nem tesz kellő különbséget a nagyvállalatok és a hosszú évtizedek alatt felépített családi vállalkozások között. Egyes ágazatokban alacsony a megtérülés, így a sajátosságokat figyelmen kívül hagyó adóztatás fejlesztési forrásokat vonhat el a cégektől.

Ez a beruházások visszafogásához és a magyar kkv-szektor felzárkózásának lassulásához vezethet. A VOSZ ezért a vagyonadó kialakításánál is elengedhetetlennek tartja a szakmai egyeztetést.

A felmérés összképe szerint a vállalkozások pénzügyi helyzete egyelőre viszonylag stabil, de a romló üzleti kilátások, a gyenge beruházási kedv és az árbevételi kockázatok egyre nagyobb óvatosságra késztetik a cégeket. A vállalkozások továbbra is bíznak az új gazdaságpolitikai irányban, de egyre sürgetőbben várják a konkrét támogatási és finanszírozási intézkedéseket.

A Pénzcentrum kutatása a munkahelyváltásról

A Pénzcentrum felmérést készít arról, hogy a magyar munkavállalók mit áldoznának be egy jobb munkahelyért. Kutatásunkban többek között azt vizsgáljuk, hogy milyen szempontok a legfontosabbak a magyar munkavállalók számára egy munkahely kiválasztásakor, hogy milyen feltételek mellett váltanának munkahelyet, és hogy mennyire elégedettek a jelenlegi munkahelyükkel.

Címkék:
hrcentrum, kkv, minimálbér, béremelés, gazdaság, felmérés, vállalkozások, beruházások, munkáltatók, gazdasági növekedés, vagyonadó,