Új népbetegség zúzza szét a magyar munkahelyeket: ezek a tünetek, rengetegen küzdenek vele

Jelentős figyelem hárult az utóbbi időben a „munkahelyi wellnessek” kialakítására, a cégvezetők ugyanis elkezdték felismerni, hogy vállalkozásuk eredményeit milyen komolyan befolyásolja a munkavállalók egészsége és kipihentsége. Főleg mostanában, mikor a globális gazdaság lendülete alábbhagyott, az ügyféligények viszont nem változtak, a gazdasági racionalizáció jegyében pedig az elbocsátások mindennapossá váltak. Ezen felül a vállalati költségeket is vissza kell szorítani, miközben az erőforráshiány plusz terheket rótt a munkavállalókra.

Nem véletlen, hogy a kialakult helyzet sok vezetőt megroppantott lelkileg, és úgy érzik, össztűz zúdul rájuk.

De mit tehet egy cég a munkavállalók túlterheltségekor, milyen módszerekkel tudják fenntartani a dolgozók egészséges munkaterhelését? – merül fel sokakban a kérdés. Erre sajnos tökéletes válasz nincsen, ám a Quickanddirtytips összegyűjtött néhány támpontot, amivel vezetők és munkavállalóik egyaránt gyökeres változást érhetnek el a tehermentesítés terén.

Érdemes monitorozni a munkavállalókat

Fontos, hogy egy vállalkozás vezetője mindig tisztában legyen azzal, hogy csapata tagjainak mik az aktuális szükségletei. Tisztáznia kell, hogy a munkavégzés feltételei nem túl szigorúak-e, hogy a saját és vele együtt a beosztottak által alkotott összkép kívülről hogyan fest. Lényeges továbbá, hogy a csapattagok mennyire vannak leterhelve, azaz meddig tart a valódi munkaidejük, és mennyire elkötelezettek a cég iránt. Hiszen könnyen előfordulhat, hogy bár úgy tűnik, mindenkit örömmel tölt el a munka, valójában azonban a dolgozókat már csak a havi fizetésük marasztalja a cégnél.

Mint ahogyan az is elég kínos helyzetet eredményez, amikor a vezető nyílt és mosolygós tekinteteket vár, de csak unott és egyhangú arcokkal találkozik.

Ilyenkor fel kell tennie a kérdést, hogy vajon minden jól megy-e a cégénél, a munkavállalók mennyire boldogulnak a hétköznapokban, esetleg túlterheltek-e? Ennek eldöntésében a következő állítások számba vétele biztosan segítenek neki:

• A csapattagok unalmasak és fáradtak, szívesebben lennének bárhol máshol.
• Nem túl együttműködők, a közös munkába egyáltalán nem fektetnek energiát.
• Kerülik a beszélgetéseket, kizárólag a feladatok ütemezésre és azok teljesítésére összpontosítanak.
• Nem tudják kezelni a stresszt és a bizonytalanságot, az ilyen pillanatok túl sok energiát igényelnek tőlük.

Ha ezek közül egy kijelentés is igaz a csapattagokra, akkor bizonyára túl nagy nyomás nehezedik rájuk, kicsit lazítani kellene a gyeplőn. Hosszú távon ez a lépés biztosan eredményre vezet majd.

Rendet kell tenni a prioritások terén

Szinte mindenki érezte már úgy magát, hogy ugyan tornyosultak előtte a feladatok, de egyszerűen nem tudta hova kapjon hirtelen. Bármilyen hihetetlen, de így van ezzel a legtöbb vezető is a csapatát illetően. A Quickanddirtytips szerint legalábbis amikor arra kérik őket, hogy határozzák meg a legfontosabb prioritásukat, akkor általában nem tudnak egyet sem kiemelni.

Hiszen szerintük egy vezető életében az összes prioritás elengedhetetlenül fontos, mert azok jelentik a viszonyítási alapot minden helyzetben – amikor döntést kell hozniuk vagy a feszültségeket kell kezelniük.

Ám ha minden prioritást egyformán kezelnek, az könnyen a munkavállalókon csattan majd, azaz túlterheltté válhatnak. Ezért a vezetőknek szem előtt kell tartaniuk, hogy a munkavállalók számára minden prioritásuk egy külön feladatot jelent, így célszerűbb lehet, ha csak egy feladatra koncentrálnak. Ám hogy melyik legyen az, ahhoz a következő kérdéseket kell tisztázniuk magukban:

• Ez a prioritásom a legfontosabb?
• Ez a feladat is olyan fontos, mint a többi?
• Elég fontos valami ahhoz, hogy kockáztassam a csapatom egészségét?
• Mi lenne a következménye annak, ha ezt a feladatot eltörölnénk vagy legalábbis elhalasztanánk?

Ezen a ponton érdemes megjegyezni, hogy amennyiben egy vezető nem lát lehetőséget arra, hogy a prioritásait ezen gondolatok mentén rendezze, úgy egészen biztosan nem összpontosít eléggé arra, hogy a vállalkozásáról alkotott összkép jó legyen.

Valódi döntések a munkába fulladás ellen

Ahogyan az korábban már elhangzott, a prioritások általában mindig komoly munkát jeletenek. Vegyünk egy példát: prioritásként fogalmazza meg egy cég, hogy javítja és hatékonyabbá teszi egy ügyfélszolgálat működését, ami magában foglalja egy teljes hónap vásárlói visszajelzéseinek az áttekintését és a szokásos napi működés felülvizsgálatát. Ez összességében borzasztóan sok feladat, és komoly leterheltséget okoz a munkavállalóknak, amivel a cégvezető is tisztában van, ezért kénytelen döntést hozni arról, hogy melyik részfeladatot és hogyan végezzék el először.

Vannak azonban helyzetek, amikor az alábbi lépés nem kivitelezhető, így a dolgozók rendszertelenül vágnak bele a projektbe. Ez könnyen káoszhoz vezethet, ráadásul a dolgozókra szürreális mértékű leterhelés zúdul rá, amivel meg kell küzdeniük.

Ezekben a helyzetekben azonban mindig meg lehet állni egy pillanatra, és pár alapvető szabályt lefektetni. Mondjuk a következőket:

• A munkavállalók csináljanak kevesebb dolgot egyszerre.
• Végezzék el a feladataikat kreatívabban és hatékonyabban.
• Ne törekedjenek mindig a maximális tökéletességre.
• Dolgozzanak inkább tovább egy feladaton, úgy a végeredmény jobb lehet.
• Fogadják el mások segítségét, még ha az a csapatunkon kívülről érkezik is.

Összességében azt kell átgondolni, hogy van-e esetleg a projektben olyan teendő, amit ki lehetne hagyni vagy át lehetne ütemezni későbbre? Lehet-e egyszerűsíteni bizonyos részfeladatokat, mondjuk az ügyfélszolgálatos példához visszatérve, nem az összes vásárlói visszajelzést, csak annak a 20 százalékát átnézni, és abból konkrét mintákat gyűjteni?

Sokszor ugyanis az emberek hajlamosak a „mindent vagy semmit” elvét követni a munkavégzésük során, ám gyakran pont a feladatok szűkítése jelenti a megoldást az előrehaladás és a dolgozói jóllét egyensúlyának megteremtésére.

Törekedni kell mások támogatására

alán a legtöbb munkavállalónak nem kell sokat magyarázni, hogy milyen az, amikor bár valamit nagyon szeretnénk önállóan megoldani, de arra mégsem adódik mód. Ilyenkor jó, ha kéznél van egy olyan csapat, aminek a tagjai képesek segítséget nyújtani egymásnak, vagy legalábbis azt a tudatot erősíteni az elakadt kollégájukban, hogy nincsenek egyedül.

A tehermentesítés persze a közösségnek csupán az egyik nagy előnye, de ennél sokkal többet is adhat egy vállalkozásnak: sokkal több ötlet születhet meg egy csapatban, és az azokkal kapcsolatos hipotéziseket is könnyebben lehet tesztelni.

Vegyük csak az olyan vezetőket, akik éppen a csapatuk túlhajszoltságának megoldásával foglalkoznak. Az ilyen esetekben jól működhet, ha létrehoznak egy olyan fórumot (pl.: közös chatszoba), ahol a munkavállalók megbeszélhetik az aktuális kihívásaikat, támogathatják egymást, és talán néhány olyan ötlettel is előállhatnak, amire a vezetőjük még nem gondolt. Ráadásul ebbe a rendszerbe könnyedén bevonhatók a cég más csoportjai is, akik még több ötlettel tudnak szolgálni a működést illetően. Hiszen ha valami már a pénzügyi osztályon bevált, akkor nagy valószínűséggel más részlegnek is a hasznára válik majd, ezzel jelentős terhet levéve a vezetők és munkavállalók válláról.