Reichenberger Dániel • 2023. január 23. 13:01
Több apaszabadságot, a munkaadóknak viszont jelentős plusz terheket jelentenek azok a munkajogi törvények, melyek január első napján léptek életbe. A Pénzcentrum által megkérdezett szakértők üdvözölték a döntést, de egyetértenek abban is, hogy a munkáltatókat több esetben hátrányosan érinthetik az új szabályok.
Január elsejével sok tekintetben megváltozott az életünk, és ez alól nem kivétel az sem, hogy hogyan dolgozunk mostantól. Változott az apaszabadság kiadásának módja és bizonyos esetekben a hossza is, és a munkáltatónak is többféle újabb szabálynak kell megfelelnie. Mostantól kérhetünk például írásos indoklást a felmondáshoz, és törvénybe iktatták azt is, hogy csak indokolt esetben lehet megszakítani a dolgozók szabadságát - vagyis nem kell többet felvennünk a céges telefont, és a levelek is ráérnek a pihenés végéig. Szakértőket kérdeztünk arról, valóban jó szabályozás született-e, esetleg még jobban lehetett volna a munkavállalók jogait bővíteni?
Mik változtak?
Összesen nyolc fontosabb ponton változtattak a Mtv. rendelkezésein, ezek a változások pedig az alábbiak voltak:
- 10 napra emelkedő apasági szabadság, az első öt napra 100 százalékos távolléti díjjal
- összesen 44 nap szülői szabadság, ezt előre kell kérni
- a munkavállalók utólag is kérhetik írásban a felmondás indoklását
- nem szüntethető meg a munkaviszony apasági, szülői vagy gondozási szabadság alatt
- a munkaviszony fél éves fennállása után kérhető a teljes- vagy részmunkaidős foglalkoztatás, és a home office is
- határozott munkaviszony esetén időarányos próbaidő (pl. fél éves munkaviszony esetén legfeljebb másfél hónap
- gyorsabb és pontosabb tájékoztatási kötelezettség köti a munkaadókat
- csak indokolt esetben szakítható meg a munkavállaló szabadsága, ebbe beletartozik, hogy nem kell a céges telefont felvennünk, vagy céges levelekre válaszolnunk.
Itt volt az ideje
Simon Balázs, a Magyar Munkaerő-Kölcsönzők Országos Szövetségének szakmai alelnöke lapunknak adott válaszában úgy fogalmazott: nagy súllyal esett latba, hogy végre a törvény betűje is kimondja a munka és a magánélet egészséges egyensúlyát.
A jogalkotó előrelépést szeretett volna elérni két jelentős és fontos területen: az egyik a munka és a magánélet egyensúlya, a másik pedig a munkáltató tájékoztatási kötelezettsége. Az európai országok között bizonyosan vannak olyanok, melyek már eleve megfeleltek az uniós elvárásoknak ebben a tekintetben, vannak olyanok, melyek még dolgoznak rajta, és olyanok is, melyeknek a munkajogi szabályaiban már benne volt – ez utóbbi csoportba tartozik Magyarország is, vagyis olyan kiugró előrelépésről szerintem nem beszélhetünk
Simon Balázs azt is megemlítette, hogy eddig is nagyobb és erősebb szabályozás kellett volna, hogy kösse a munkáltatók jelentési kötelezettségeit, és nem is biztos abban, hogy ezt jogszabállyal lehet-e befolyásolni - most ez történt meg. Azt viszont nem vitatta, hogy ideje volt felzárkózni azokhoz az EU-s országokhoz, amelyeknél már az elvárások megfogalmazása előtt, akár évtizedek óta jelen vannak ezek a munkajogban.
Ami a tájékozottsági kötelezettséget illeti: nem tudom, hogy jogszabályokkal egyáltalán javítható-e. Vitán felül áll, hogy szükség van-e arra, hogy a munkavállaló tisztában legyen azzal, hogy őt hogyan osztja be a munkáltató. Hogy erről megfelelő tájékoztatást kapjon, az teljesen jogos elvárás, az uniós irányelvbe is tökéletesen illeszkedik
- mondta a Pénzcentrumnak Simon Balázs.
Többletterhek a munkaadónak, több apaszabadság a dolgozónak
Hasonlóan gondolkodik Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke is. Elismerte ugyan, hogy többletteherrel néznek szembe a munkáltatók, de szerinte is jó dolog, hogy immár törvényben is szerepelnek ezek a szabályok.
Nincs abban vita, hogy ezeket az intézkedéseket be kellett már emelni a magyar munkajogba, hiszen EU-s kívánalmaknak kell megfelelni ezekkel. Természetesen többletterhet ró a munkáltatókra, hiszen például az apaszabadság kibővítésével akkor is kell bizonyos napokra munkabért fizetni a munkavállalónak, pedig munkavégzés ugye nem történik. Mindezzel együtt is azt gondolom – személyesen is – hogy jó és fontos intézkedés született
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 10 millió forintot, 15 éves futamidőre, már 7,21 százalékos THM-el, havi 89 803 forintos törlesztővel fel lehet venni a CIB Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az Erste Banknál 8,04% a THM, a Raiffeisen Banknál 8,09%; az UniCredit Banknál 8,12%, a K&H Banknál 8,31%, akárcsak az OTP Banknál. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
- mondta Rolek Ferenc a Pénzcentrumnak.
Egy ponton szigorúnak látja a változásokat Katona Csaba ügyvéd, munkajogász. Ő azt válaszolta lapunknak, hogy a felmondási kötelezettségben - ha a munkavállaló kéri - már mindenképpen indokolnia kell a munkáltatónak, ez pedig újabb többletteher.
A munkavállaló kérelmére abban az esetben is indoklási kötelezettsége van a munkáltatónak a munkaviszony felmondásával összefüggésben, ha egyébként az Mt. alapján nincs külön indoklási kötelezettsége. (pl.: próbaidő alatti felmondás esetén az Mt. nem határoz meg indoklási kötelezettséget, azonban a munkavállaló kérelmére ezen kötelezettség feléled.) Véleményem szerint ez kifejezett szigorú változás, amely a munkáltatót hozza nehezebb helyzetbe
- fogalmazott Katona Csaba. Összegzésül azt említette meg, hogy az apasági szabadság kérdésében a munkavállalók jelentős liberalizációt kaptak.
Véleményem szerint a jogszabály változás elsősorban a munkáltatók számára jelöl meg többlet kötelezettségeket. A szülői szabadság és az apasági szabadság vonatkozásában kiemelném, hogy a munkavállalók részre kifejezetten kedvezőbb szabályok kerültek meghatározásra
- mondta lapunknak a munkajogász.