Buzás Borbála • 2022. augusztus 30. 10:04
Itthon jelenleg nincsenek könnyű helyzetben sem a munkaadók, sem a munkavállallók. Munkáltatói oldalon sok cég szembesül azzal, hogy a munkaerőhiány és a rekordmagas infláció mellett olyan magas fizetéseket kéne kínálnia a sikeres toborzáshoz, hogy annak a kigazdálkodása komoly gondot jelenthet a megnövekedett energiaköltségek mellett. Eközben az infláció lassan utoléri az idei átlagos béremeléseket, így a munkavállalóknak hamarosan újabb korrekcióra lehet szükségük, hogy a fizetésük megtartsa a reálértékét. Most megnéztük, mely nemzetgazdasági ágakban a legmagasabbak a fizetések, illetve mely területeken tapasztalhattunk jelentős, akár inflációálló béremeléseket.
Jelenleg egy különleges, feszített helyzet alakult ki a hazai munkaerőpiacon: a járvány nagyszámú elbocsátásai után új csúcsot ért el a foglalkoztatottság: idén júliusban 4 millió 714 ezren dolgoztak összesen. Ezzel a foglalkoztatás 74,4% volt, ami 1,1%-os emelkedés 2021 azonos időszakához képest, és 2%-kal magasabb a 2020. júliusi statisztikával összevetve. Idén a bruttó átlagbér is jelentősen nőtt, júniusban 503 ezer forint volt, ami 15,4%-os emelkedést jelentett az egy évvel korábbihoz képest.
Ezek az átlagok azonban csak irányadó számok, ugyanis a különböző munkaerőpiaci területeken ettől nagy eltérést tapasztalhatunk ugyanúgy a foglalkoztatási adatoknál, mint a béreknél. Most a KSH adatai alapján megnéztük, milyen nemzetgazdasági ágazatokban lehet a legjobban keresni, valamint mekkora részét teszik ki ezek a teljes foglalkoztatottságnak.
A legjövedelmezőbb ágazatok
2022. júniusban legjobban a pénzügyi szolgáltatási szektorban lehetett keresni; egy olyan területen, melyre hagyományosan a magas bérek jellemzőek. Itt 829,7 ezer forint volt a bruttó átlagkereset, ami több mint másfélszerese az országosnak. A pénzügyi szektorban 100 900-an dolgoztak, ami 6 600 fővel haladta meg az előző év azonos időszakát. Ezzel egyébként a teljes foglalkoztatottság 2,14%-át teszi ki, tehát egy meglehetősen kis csoport keres ennyire jól.
A pénzügyi szektor kereseteitől csak egy hajszálnyira maradt el az informatika területe, ahol a bruttó átlagkereset 828,1 ezer forint volt idén júniusban. Az IT-területen az utóbbi időben komoly munkaerőhiányt lehetett tapasztalni, így nem véletlen, hogy itt 14,9%-kal emelkedtek a fizetések. Ebben a szektorban egyébként 172 400-an dolgoztak a múlt hónapban, ami majdnem 9 ezerrel volt az előző évi foglalkoztatási adat felett.
Szintén meghaladták a bruttó átlagkeresetet a tudományos területen dolgozóknál (bruttó 700,8 ezer forint), az energiaiparban bruttó 679,8 ezer forint volt ez az összeg, de a bányászatban (bruttó 576,5 ezer forint), a közigazgatásban (bruttó 551,7 ezer forint), a művészeti tereületen (bruttó 524,8 ezer) és a feldolgozóiparban (bruttó 521 ezer forint) is meghaladta az átlagkeresetet a bruttó havi bér összege.
Összesen egyébként ezekben a nemzetgazdasági ágakban 2 millió 44,5 ezer ember dolgozott, tehát a foglalkoztatottak 43,4%-a állt alkalmazásban olyan területen, ahol a bruttó átlagkereset meghaladta az országos szintet.
Bruttó 600 ezer forint felett viszont már csak négy területen lehetett keresni, melyek együttesen 553,1 ezer fővel a teljes foglalkoztatottság 11,7%-át tették ki. Ez alapján elmondhatjuk, hogy a jelenlegi adatok alapján a foglalkoztatottak közel fele keres a bruttó átlagbér felett, viszont ezt a szintet igazán csak 4 nemzetgazdasági terület munkavállalóinak a bérei haladják meg.
Az átlag alatt
Érdemes megnézni azt is, hogy a különböző nemzetgazdasági ágak közül melyeknél esik a bruttó átlagbér az országos szint alá, illetve hány embert alkalmaznak ezeken a területeken. Például az egészségügyben és az oktatásban hagyományosan alacsony fizetésekről beszélhetünk, illetve magas munkaerőhiányról. Az egészségügyben és a szociális ellátásban idén júniusban az átlagbérek bruttó 440,9 ezer forintot értek el, míg az oktatásban dolgozóknál bruttó 472,6 ezer forint volt ez az összeg.
Mindkét területen jelentős bérnövekedések voltak a statisztikák alapján: 23,6%, illetve 17,2%, de még így sem érték el a bruttó hazai átlagkereset szintjét. Az egészségügyben és a szociális szférában 316,8 ezer fő dolgozott május-júliusban, míg az oktatásban 373,5 ezer fő, együttesen 693,3 ember összesen, ami a foglalkoztatottak 14,7%-a tette ki.
Ezen a két területen együtt több munkavállaló dolgozott, mint abban a négy nemzetgazdasági ágban, ahol a bruttó átlag kereset 600 ezer forint felett volt a múlt hónapban, ami jól demonstrálja, hogy ezt a fizetési szintet nem sok munkavállaló éri el.
JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 1 millió forintot igényelnél 36 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 33 952 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,41 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 33 972 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Ha összesítve nézzük, milyen arányban éri el a foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete az országos átlag szintjét, akkor a statisztikában szereplő 19 nemzetgazdasági ágazatból csak 8-nál mondható el, hogy az országos bruttó 503,5 ezer forint felett van az átlagkereset. Ez jól mutatja, hogy az átlag nem feltétlenül tükrözi a valós béreket, ráadásul az alacsony bérek a jelenlegi inflációs nyomás és a dráguló energiaárak mellett komoly problémát jelenthetnek.
Ugyan a béremelések mindegyik nemzetgazdasági ágazatban elérték a 10%-ot az egy évvel korábbi fizetésekhez képest, múlt júliusban 13,7% volt az infláció, arról nem is beszélve, hogy az alapélelmiszerek és bizonyos termékek ennél jóval nagyobb mértékben drágultak.
Szintén érdemes számításba venni, hogy az átlag itt sem feltétlenül tükrözi a valóságot, hiszen a béremelések mértéke között beosztási és földrajzi különbségek lehetnek.
A fizetésemelések szempontjából egyébként a legmagasabb átlagbéreket kínáló nemzetgazdasági ágak az általános 15,4%-os béremelések alatt teljesítettek, míg a bruttó átlagkereset alatti területeken akár 20% feletti is volt a fizetések növekedése. Például az egészségügyben és a szociális ellátásban 23,6% volt ez a szám, az egyéb szolgáltatásoknál 24,7%, a művészet-szabadidőnél pedig 20%. Ez alapján pont a rosszabbul fizetett területeken volt nagyobb emelés, ám ebbe könnyen belejátszhatott a minimálbér bruttó 200 ezer forintra emelése, illetve a művészetnél az is, hogy a járvány után várható volt az áremelés ezen területen, melyet nagyon komolyan érintettek a Covid miatti lezárások.
Alacsony fizetések és komoly hiány?
Idén júniusban a turizmus-vendéglátás volt a legrosszabbul fizetett nemzetgazdasági ágazat, ugyanis az átlagkereset bruttó 323,9 ezer forint volt. Ráadásul ezt a legalacsonyabb szintet is úgy érte el az átlagbér, hogy az előző év azonos időszakához képest 22,6% volt a fizetésemelések átlaga. Nyilván a szállásadókat és vendéglátókat megviselte az előző két év bevételkiesése, azonban pontosan ebben az időszakban nagyon sok embert kerestek a turisztikai szezon miatt ezekre a területekre. Lehet, hogy a nyár folyamán tovább nőttek a bérek a külföldi turisták számával, azonban nem meglepő, hogy ilyen bérek mellett komoly munkaerőhiánnyal küzd a szektor.
Összességében elmondhatjuk, hogy a nemzetgazdasági ágakat nézve ezeknek több mint a fele nem éri a el bruttó átlagkereset az országos 503,5 ezer forintosbér szintet, illetve a bruttó 600 ezer forint feletti béreket már csak a munkaerőpiac egy kis része keresi.
Ugyan idén júniusban átlagosan 15,4%-kal voltak magasabbak a bérek az egy évvel korábbihoz képest, a júliusban mért 13,7%-os infláció kezd ehhez felzárkózni és elvenni az idei emelések értékét.
Pozitív viszont, hogy az alacsonyan fizetett területeken voltak a legnagyobb, több helyen 20%-ot is meghaladó emelések, azonban ez nem feltétlenül elég az olyan komoly munkaerőhiánnyal küzdő területeken, mint a turizmus-vendéglátás vagy az egészségügy és a szociális ellátás.