Biró Attila • 2022. augusztus 12. 13:08
Magyarországon bár igen alacsony bázisról, de valósággal kilőttek a legalább néha vagy gyakorta otthonról dolgozók számadatai. Igen ám, de ez a viszonylag látványos emelkedés is csak arra elég, hogy Európa sereghajtói közé tartozzunk. Így összességében nagyon közel maradva az EU leginkább rigorózus foglalkoztatási piacaihoz, Bulgáriához és Romániához. Holott ha a friss statisztikákat böngészi az ember, könnyen talál olyan országot is az unióban, ahol mára a dolgozók harmada általában otthonról végzi a munkáját.
Az már most látszik a legfrissebb elérhető adatokból, hogy a pandémia fenekestül forgatta fel Európa munkaerőpiacát. Olyannyira, hogy a korábban szinte kizárólag csak a legfejlettebb országok foglalkoztatására jellemző, meglehetősen magas arányú home office szinte minden országban keményen megvetette a lábát.
Nem is akárhogyan, a legfrissebb 2021-es adatok ugyanis azt mutatják, hogy míg az EU 27 országában 2019-ben mindössze a munkavállalók 5,5 százaléka dolgozott általában otthonról, addig 2021-re ez a szám 13,6 százalékra nőtt. Ezzel együtt azoknak a száma is emelkedett, akiknek csak néha adataik meg a home office intézménye. Ezeknek a dolgozóknak az aránya 9,1 százalékról 10,8 százalékra emelkedett.
Ezeket az adatok látva nem meglepő, hogy az unió 27 országában szignifikánsan csökkent azoknak a munkavállalóknak az aránya, akik soha nem dolgozhatnak otthonról. Egészen pontosan a 2019-es 85,4 százalékról 75,6 százalékra. Persze ha jobban a számok mögé nézünk, látni fogjuk, hogy jókora különbségek vannak a különböző országok home office-mentalitása kapcsán.
Ahol sokan, sokat dolgoznak otthonról
2021-ben a legfrissebb adatok szerint Írországban volt arányaiban a legmagasabb azoknak a dolgozóknak a száma, akik általában otthonról dolgoznak. Az összes munkavállaló 33 százaléka ugyanis ide tartozott. Ez azt jelenti, hogy az ír dolgozók gyakorlatilag harmada 2021-ben már általában otthonról végzi a munkáját. Közel a harminc százalékos arányhoz, kifejezetten sokan dolgoznak még otthonról Luxembourgban, Svédországban, de Belgiumban is.
Ezzel szembe a lista másik felén Romániában mindössze a munkavállalók 2,4 százaléka dolgozik gyakran otthonról. És ehhez képest nem sokkal jobb a helyzet Bulgáriában sem, ahol a munkavállalók 2,8 százaléka tesz így. És mint látjuk, Magyarország is a lista hátsó fertályán helyezkedik el, gyakorlatilag a harmadig legalacsonyabb aránnyal. Hazánkban ugyanis tavaly
a dolgozók 4,6 százaléka dolgozott általában otthonról, ez körülbelül 200 000 magyart jelent.
Ennyien tehát mindössze azok a „kiválasztottak”, akiknek Magyarországon is megadatik az a „luxus”, hogy otthonról végezzék a munkájukat. Abban az országban, ahol arányaiban az egész uniót nézve a harmadig legkevesebb számban vannak az ilyen dolgozók. Persze az éremnek két oldala van, ugyanis hazánkban 2019-ben mindössze a munkavállalók 1,2 százaléka dolgozott gyakorta otthonról. Ehhez képest tehát a növekedés elég markáns, a gyakorta otthonról dolgozók száma gyakorlatilag megnégyszereződött.
Ha a növekedés mértékét nézzük tehát, akkor igaz nagyon alacsony bázisról, de Magyarországon nőtt a 6. legmagasabb mértékben a gyakran otthonról dolgozók száma az EU-ban. De persze mint látjuk, ez még mindig nagyon alacsony szám. Nagyon érdekes azonban az éllovas Írország számadata, ott ugyanis valósággal kilőtt a home office. Nagyon bevált, valamit nagyon eltalálhattak ugyanis az ottani cégek és munkavállalóik.
Mint fentebb írtuk Írországban gyakorlatilag a foglalkoztattak harmada általában már otthonról dolgozik. De nem volt ez mindig így, sőt, az adatok szerint az íreknél 2019-ben még csak a munkavállalók 7,1 százaléka dolgozott gyakran otthonról (persze ez már akkor is a 6. legmagasabb aránynak számított.) Sokat mondó továbbá az is, hogy 2019-ben az EU 27 országában csupán 4 olyan volt, ahol a gyakran otthonról dolgozók aránya meghaladta a 10 százalékot. 2021-ben viszont már 15 (!) ilyen ország van, ebből ráadásul hatban a 20 százalék felett is járnak.
Hiába tehát, hogy sok olyan szakma van, amelyben nem lehet megoldani az otthoni munkavégzést, az jól látszik, hogy bőven lenne lehetősége a vállalatoknak akár brutális mértékben is otthonaikba szervezni a munkavállalóikat. Úgy látszik azonban, hogy van ahol ez már szinte tömegesen a mindennapok részévé vált, máshol viszont egyáltalán nem.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Néha dolgozhatunk otthonról
Mint azt már fentebb említettük, a néha otthonról dolgozók aránya is valósággal kilőtt az EU-ban. Ezen a téren 2021-ben a hollandok jártak élen, ott a munkavállalók harmada néha már otthonról dolgozik. De szintén sok munkavállaló dolgozik néha otthonról Svédországban, Dániában vagy éppen Franciaországban, Luxembourgban és Finnországban. Ezekben az országokban mindenhol 15 százalék fölött van a néha otthonról dolgozók aránya.
Magyarországon ezen a téren jóval jobb a helyet, mint a gyakorta otthonról dolgozók tekintetében. Az alkalmanként home office lehetőség tekintetében ugyanis nem sokkal maradunk el az EU-s átlagtól, mindössze két százalékkal. Ami azt jelenti, hogy 2021-ben a magyar dolgozók 8,8 százaléka néha bizony már otthonról végzi a munkáját. Ez az adat 2,5-szerese a 2019-es állapotoknak.
Ez majd 390 ezer dolgozót jelent összességében. Azaz hazánkban már mintegy 600 ezer olyan munkavállaló lehet, aki néha, illetve gyakorta otthonról végzi a munkáját.
A néha otthonról dolgozók arányait tekintve a legkevesebben Lettországban, Bulgáriában és Romániában vannak. Arányuk egyik országban sem éri el az 5 százalékot. Jól látszik tehát, hogy a legrégimódibb, konzervatívabb munkafelfogás egyértelműen az EU keleti peremén Romániában és Bulgáriában van.
Akik soha nem dolgozhatnak otthonról
Ez utóbbi állítást támasztja alá egyértelműen az az adat is, hogy Bulgáriában a dolgozók 93,5, Romániában a dolgozók 93,4 százalékának soha nincs lehetősége otthonról dolgoznia. Ez az adat azonban önmagában nem magyarázható azzal, hogy rengeteg olyan munkakör van, ami otthonról nem végezhető. Hiszen ilyen munkakörből pontosan ugyanannyi van mindenhol. Ha megnézzük például az ilyen téren abszolút éllovas Hollandiát, akkor láthatjuk, hogy ott mindössze a munkavállók 42,4 százaléka olyan, akik soha nem dolgozhatnak otthonról.
Ez pedig bőven több mint fele annak annál, amit Bulgáriában vagy Romániában tapasztalni. A lista harmadik leginkább konzervatívabb foglalkoztató országa Ciprus. Itt a dolgozók 87,2 százalékának sosem adatik meg, hogy otthonról dolgozzon. Ciprus után azonban nagyon szorosan következik Magyarország. Hazánkban ugyanis
a munkavállalók 86,6 százalékának továbbra is álom az otthoni munkavégzés, azaz kb. 3,8 millió dolgozó soha nem dolgozhat otthonról Magyarországon.