Komoly hatalomhoz jutottak a magyar dolgozók: már rég nem a főnök diktál

Ahogy az utóbbi pár évet, úgy 2019-et is az egyre súlyosabbá váló munkaerőhiány jellemezte. A térségi átlagon belül Magyarországon volt a legmagasabb, 53,7 százalék a munkaerőhiánytól szenvedő feldolgozóipari cégek hányada - áll a Moody's decemberi jelentésében. Ennek két fő oka, az öregedő társadalom és a kivándorlás folyamatosan fennálló problémák, Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint is a magyar munkaerő nyugat-európai elszívása az, ami feszíti a gazdaságot - mondta el a területi kamarák elnökeinek tartott évértékelő rendezvényen.

Pedig egyre többen dolgoznak: 2019. július-szeptemberben az egy évvel korábbihoz képest a foglalkoztatottak létszáma 0,8 százalékkal magasabb, 4 millió 521 ezer fő volt, a munkanélküliség a legfrissebb KSH adatok szerint pedig alapvetően csökkenő tendenciát mutat. 

Munkaerőhiány hozadéka

Az elmúlt években soha nem látott mértékűvé váló munkaerőhiány kifejezetten gyors béremelkedést okozott, miközben a minimálbér és a garantált bérminimum is a historikus átlagnál nagyobb mértékben nőtt.

Ahogy arról a Pénzcentrum is rendszeresen beszámol, a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 2019. január és szeptember között 17 ezer forinttal 360 709 forintra emelkedett a KSH adatai szerint. Emellettt szintén kellemes hozadéka a szakemberhiánynak például a napokban világot látott hír is, miszeint bruttó 500 ezres jutalmat kapnak a belügyi tárca irányítása alá tartozó rendvédelmi szervek hivatalos szolgálati viszonyban álló tagjai.

Munkaerőhiány vs. létszámstop

Az év közepén egyre több helyről lehetett hallani létszámstopról - ahogy arról a Pénzcentrum is beszámolt szeptemberben. "A világ meghatározó autópiacai a visszaesés jeleit mutatják, a jövő nem tűnik rózsásnak többek között a Brexit vagy éppen az amerikai-kínai kereskedelmi háború jelentette kockázatok miatt" - írtuk akkor.

A globális autópiac visszaesésének folytatódására és Németországban több tízezer ágazati munkahely megszűnésére számít a német autóipari szövetség (VDA) a Die Welt című német lap decemberi 5-i számában ismertetett előrejelzése szerint - és ez feltehetően hatással lesz a magyar gazdaságra is.

Tömeges elbocsátások?

A Portfolio novemberi összefoglalójában írta meg, hogy megszaporodtak azok a hírek, amelyek Magyarországon működő gyárak leépítéseiről szóltak, így könnyen az az érzés alakulhat ki, hogy vége a hazai foglalkoztatási csodának. Tömeges elbocsátás a Dunaferrnél, több száz dolgozó kirúgása az Electroluxnál, hatalmas létszámcsökkentés az Audinál: ez csak néhány példa a 2019-ben bejelentett nagyobb leépítési tervekből. Mint írják, a csökkenő külső kereslet (kevesebb megrendelés és bizonytalan kilátások) miatt a hazai, exportra termelő vállalatok is bajba kerülhetnek.

Sztrájkok

Idén olyan is történt, amire hosszú ideje nem volt példa Magyarországon: jelentős munkabeszüntetéseket tartottak a magyar dolgozók, ami egyes vállalatok termelésére is érdemi hatással volt. A legsikeresebb sztrájkot az Audinál tartották, de összességében a versenyszféra egészében igen jelentős béremelést tudtak kiharcolni a munkavállalók: az Audiban látott sztrájk sikerén felbuzdulva több más, feldolgozóipari és kereskedelmi cégnél (pl. Hankook, Metro, Chinoin, Tesco) is tartottak munkabeszüntetést a dolgozók, akiknek jobbára sikerült nagyobb béremelést kiharcolniuk, mint amit a munkáltató tervezett.

A sztrájkok a már fent említett extrém magas munkaerőhiány miatt lehettek sikeresek, és mert szinte történelmi csúcsra emelkedett a betöltetlen állások száma és aránya.

Nyugdíjasok, kismamák előnyben

Számos programot indítottak idén a foglalkoztatás növelésére, melyekkel az elsődleges cél az, hogy az álláskeresőket, a közfoglalkoztatottakat és az inaktívakat juttassák munkához, hiszen ők adják a munkaerő-tartalék döntő részét.

 - mondta Bodó Sándor. A Pénzügyminisztérium (PM) foglalkoztatáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkára egy másik fontos munkaerő-tartaléknak a kisgyerekes anyák táborát nevezte, őket a nagyszülői gyeddel és a bölcsődei férőhelyek emelésével igyekeztek visszaterelni a munka világába 2019-ben.

A képzésé a jövő

Azt, hogy egy ország mennyire versenyképes, nagyban meghatározza az oktatás és főleg a szakoktatás szerkezete, minősége. Éppen ezért, akit érdekel a munkaerőpiac, az nem kerülheti el, hogy legalább egy pillantás vessen az oktatás kérdésköre. 2019-es év egyik legfontosabb változása, hogy idén szeptember végén az Országos Képzési Jegyzék módosult, korábban több mint hétszáz szak szerepelt ebben, most a módosítás után 174 alapszakma maradt.

2019-es hír, hogy osztrák mintára rugalmasabb, gyakorlatiasabb lesz a szakképzés, emelkedik az oktatók bére, ösztöndíjakat kapnak a tanulók. A cél a teljes foglalkoztatás elérése, ennek érdekében számos célzott intézkedés történt az elmúlt években. Éppen ezért a következő tanévtől, azaz 2020 szeptemberétől átalakul a szakképzés intézményi szerkezete. A szakképző intézményeknek két típusa lesz: a technikum és a szakképző iskola. A technikum a minőségi szakmai oktatás helyszíne, az ötéves képzés egyesíti a gimnázium és a szakmatanulás előnyeit.

Menjek vagy maradjak?

2016. június 23-án eldőlt, Nagy-Britannia a tagországok közül elsőként kilép az Európai Unióból, sokakban felmerül a kérdés, mi lesz a kint dolgozó magyarok sorsa, hogy fogja ez őket érinteni? A brexit egészen biztosa érinteni fogja az Egyesült Királyságban élő európai uniós polgárok, köztük a kint élő magyarokat is - pánikra azonban nincs semmi ok. Azok a külföldi EU-polgárok, akik törvényesen és életvitelszerűen az Egyesült Királyságban laknak, a brit EU-tagság megszűnése után is maradhatnak az országban. Fontos tudni azt is, hogy érvényben maradnak jelenlegi jogosultságaik is, de letelepedett jogi státusért - vagyis meghatározatlan időre szóló tartózkodási engedélyért - kell folyamodniuk a brit belügyminisztériumhoz.

A fenti válaszokból is kiderül, hogy pánik helyett érdemes utánaolvasni a jogszabályoknak, tájékozódni: hiszen magyar nyelven is elérhetőek azok az anyagok, melyekből pontosan kiderül, aki akat, miként tud az országban maradni.

És mi vár ránk 2020-ban?

A távmunka és a részfoglalkoztatás területén még van hova fejlődni. A részmunkaidőben dolgozók aránya 4 százalék, miközben az uniós átlag 20 százalék. Ugyanakkor változtatni kellene azon a szemléleten, hogy a munkaadó szereti látni a dolgozót munkavégzés közben - mondta el Bodó Sándor, a Pénzügyminisztérium (PM) foglalkoztatáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkára. A jövő évi kilátásokat érintő kérdésre elmondta: arra számítanak, hogy stabilan 4,5 millió felett lesz a foglalkoztatottak száma, miközben a munkanélküliségi ráta 3 százalék közelében marad. Tovább csökkenhet a közfoglalkoztatottak száma, miközben egyre több külföldön dolgozó magyar térhet haza - mondta.

Ami a munkaerőpiaci adatokat illeti, a bruttó átlagkereset a következő évben is nagy mértékben nőhet: 2019-ben egész évet vizsgálva 10,7 százalék lehet a bérnövekedés, 2020-ban 8,9 százalék lesz a bérnövekedés üteme. Jó hír a munkavállalóknak, hogy a bérek a következő két évben is jelentős mértékben nőhetnek, bár a növekedés üteme lassul: 2021-ben 8, 2022-ben pedig 7,5 százalék lehet az átlagbér-emelkedés az MNB előrejelzése szerint.