Pénzcentrum • 2010. április 12. 09:02
2010 januárjától az ötszörösére, vagyis minden huszadik alkalmazott után személyenként évi 964,5 ezer forintra nőtt a cégek által fizetendő rehabilitációs járulék, amelyet csak megváltozott munkaképességűek alkalmazásával lehet kiváltani. A fizetési kötelezettség a húsznál több embert foglalkoztató vállalkozásokra vonatkozik - írja a Napi Gazdaság.
Már a munkaügyi kirendeltségek forgalmán is érződik a megemelt rehabilitációs járulék hatása, egyre több cég jelenti be igényét megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására. Bár korábban nagyobb érdeklődésre számítottak, sokan valószínűleg az első negyedévi befizetésénél döbbennek rá, hogy a törvény nem teljesítése milyen jelentős anyagi terhet jelent.
Komárom térségében például már 2009 végén több vállalkozás kérte megváltozott munkaképességűek kiközvetítését. A helyi munkaügyi kirendeltség képviselője elmondta, hogy a város ipari parkjában a Nokia elsőként fogadott be ilyen dolgozókat. A térségben ma már inkább az a gond, hogy a jelenleg regisztrált munkanélküliek között nincs válogatási lehetőség kiközvetítésükre. Ráadásul az új törvény vonatkozik a közszférára is, miközben a tavaly életbe lépett létszámstop miatt ezt az ilyen intézmények nem tudják teljesíteni, így kénytelenek a "büntetést" kifizetni.
A Grundfos tatabányai gyárában jelenleg a dolgozók több mint 3%-a csökkent munkaképességű, és ha a gazdasági válság miatt nem kényszerültek volna létszámstopra, akkor rövid időn belül elérték volna az 5%-ot. Erről nem mondtak le; olyan alapítványok segítségét is igénybe veszik, amelyek képzéssel, tréningekkel készítik elő az állások betöltésére a csökkent munkaképességűeket.
A vállalatok jelentős része a megemelt járulékot extra adónak tekinti, technológiájuk jellege miatt ugyanis nem képesek több megváltozott munkaképességű embert foglalkoztatni. Nem a szándékon múlik - mondta Gíber Mihály, az AGC Autóipari Magyarország Kft. hr-igazgatója is, aki szerint az üveggyártás veszélyes technológia, így a cégnél a munka jellege nem teszi lehetővé, hogy a termelésben részt vegyenek ilyen dolgozók. Hasonlóképpen vélekednek a Graboplast Zrt.-nél is: Tanos Ádám kommunikációs igazgató szerint a cégnek idén a 2009-esnél 20 millió forinttal többet kell fizetnie rehabilitációs járulékként.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Sólyom Ferenc, a tatabányai ASG Gépgyártó Kft. ügyvezető igazgatója szerint az államnak átláthatóan ki kellene mutatnia, hogy a vállalkozásoktól így befolyó pénzt hogyan használják fel. Cégénél foglalkoztatnak csökkent munkaképességűeket, de lényeges bővítésre nincs lehetőségük. Péntek Marcell, a Tatabányai Rugógyár Kft. vezetője azt mondta: kisebb munkák esetében - akár az udvar takarítására is - inkább foglalkoztatnak egészségileg károsultakat, mint hogy megfizessék a magas járulékot.