Pénzcentrum • 2026. június 12. 10:30
Közel öt év után, 2026. szeptember 30-án megszűnik a lakossági jelzáloghitelek kamatstopja. A kivezetés mintegy 216 ezer hitelszerződést, azaz minden negyedik érintett kölcsönt érint, amelyeknél a havi törlesztőrészlet egy átlagos futamidő mellett nagyjából 10 százalékkal növekedhet. A kormány a határidő lejárta előtt a bankszektor bevonásával külön intézkedéscsomagot dolgoz ki a leginkább rászoruló adósok védelmére - jelentette a Portfolio.
A társadalmi egyeztetésre bocsátott kormányzati tervezet alapján a kamatstop a jelenlegi formájában már nem tartható fenn. A Pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint a 2026 őszi határidőig a bankszektor konstruktív együttműködésével olyan megoldást keresnek, amely megvédi a ténylegesen rászoruló adósokat. A Magyar Nemzeti Bank becslése szerint a sérülékeny ügyfelek száma mintegy 19 ezerre tehető.
A kamatstop intézményét eredetileg 2022 elején vezették be a változó kamatozású, majd később a legfeljebb ötéves kamatperiódussal rendelkező jelzáloghitelekre. Az intézkedés a 2021. októberi szinten rögzítette a referenciakamatokat, így óvta meg az adósokat a drasztikus piaci kamatemelkedésektől. Bár a kamatkörnyezet a korábbi csúcsokhoz képest mára mérséklődött, a piaci hozamok még mindig messze meghaladják a kamatstop által mesterségesen alacsonyan tartott szinteket.
A mesterséges korlátozás nélkül az érintett hitelek kamata a jelenlegi 5,7 százalék körüli szintről 8-9 százalékra emelkedne. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy tipikus, öt év hátralévő futamidejű lakáshitel esetében a havi teher nagyjából 10 százalékkal, vagyis havi néhány ezer forinttal nő októbertől. Azoknál az adósoknál, akiknek már csak rövid idő van hátra a futamidőből, a törlesztőrészlet emelkedése ennél is mérsékeltebb marad.
A kivezetés a bankszektor számára is elengedhetetlen lépésnek bizonyult. A kamatstop az elmúlt években rendkívüli terhet rótt a pénzintézetekre, hiszen a jegybanki számítások szerint 2025 végéig az intézkedés teljes költsége megközelítheti az 500 milliárd forintot. A kivezetés pontos dátumának meghatározása megkíméli a bankokat az azonnali, súlyos számviteli veszteségek elszámolásától, egyúttal megnyitja az utat a hitelezési piac normalizációja előtt.