MTI • 2022. november 22. 14:22
Nem változtatott a jegybanki alapkamat 13,0 százalékos szintjén a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa keddi ülésén. A kamatfolyosó két szélét sem módosította a testület. A döntés megfelel az elemzői várakozásoknak.
A monetáris tanács - a piaci várakozásoknak megfelelően - nem változtatott a jegybanki alapkamat 13,0 százalékos szintjén, és a kamatfolyosó két szélét sem módosította. A grémium kiemelte, hogy az év végére meghirdetett, bankközi forintlikviditást szűkítő eszközök tovább erősítik a monetáris transzmissziót.
A gyorsan változó kockázati környezetben a piaci stabilitás fenntartása változatlanul kulcsfontosságú az árstabilitás eléréséhez - jegyezték meg. Az MNB a pénzügyi piaci helyzet tartós elmozdulásaira fókuszál, és az október közepén bevezetett eszközeit a kockázati megítélés trendszerű javulásáig alkalmazza - tették hozzá. A közlemény szerint az októberben bevezetett egynapos betéti gyorstender- és devizacsere-ügyletek a hozamgörbe rövidebb szegmensében szigorúbb kamatkondíciókat eredményeznek.
Az MNB az év végéig közvetlenül biztosítja a nettó energiaimport fedezése miatt felmerülő jelentősebb devizalikviditási igényt, miközben előretekintve is folyamatosan szem előtt tartja, hogy megfelelő legyen a devizatartalék szintje - mutattak rá. A jegybanknál úgy látják, hogy az elmúlt hónapokban az energiafogyasztás csökkenésével megindult a hazai gazdaság energiapiaci alkalmazkodása, ami az energiaárak csökkenése mellett lehetővé teszi, hogy a devizapiaci egyensúly a korábban vártnál kisebb mértékű devizalikviditás nyújtással is megőrizhető maradjon.
Az MNB november végén 2 hónapos futamidejű betéti tendert tart a bankrendszer likviditásának tartós lekötésére, továbbá december elejétől ismét megtartja év végén átnyúló futamidejű eurolikviditást nyújtó devizaswaptendereit és diszkontkötvény-aukcióit - tájékoztattak, utalva arra, hogy az aktív piaci jelenléttel erősítik a monetáris transzmisszió hatékonyságát. Az MNB jelezte, hogy a rendkívüli aszályhelyzet és a magas energiaárak begyűrűzésének eredményeként az infláció a következő hónapokban tovább emelkedik, igaz csökkenő ütemben.
Rámutattak: a külső inflációs nyomás, illetve a szállítási költségek és a nyersanyagárak felől érkező költségsokkok enyhülése, a globális gazdaság növekedésének lassulása és a mérséklődő belső kereslet árleszorító hatása jövő év elejétől várhatóan egyre markánsabban jelenik meg a hazai árak alakulásában, az infláció fokozatos fordulatát okozva.
A fogyasztóiár-index 2022-ben átlagosan 13,5-14,5 százalék között alakulhat; a hazai infláció 2023 első felében lassan, majd az év közepétől jelentősebben csökken - részletezték. A fogyasztóiár-index 2024 első felében tér vissza a jegybanki toleranciasávba - tették hozzá. A testület felhívta a figyelmet arra, hogy a szigorú monetáris kondíciók segítik a másodkörös inflációs hatások elkerülését és az inflációs várakozások horgonyzását.
A monetáris tanács szerint a kormány által bejelentett intézkedések várhatóan biztosítják az idei költségvetési cél elérését, így az államadósság-ráta 2022 végére GDP-arányosan 76 százalék közelébe csökken. A hazai GDP 2022-ben 3,0-4,0 százalékkal, 2023-ban 0,5-1,5 százalékkal, míg 2024-ben 3,5-4,5 százalékkal bővülhet - erősítették meg.
A jegybanknál úgy látják, hogy nettó export a külső piacok és az ellátási láncok helyreállásával párhuzamosan a jövő év végétől járulhat hozzá ismét pozitívan a GDP növekedéséhez. A monetáris tanács szerint az elhúzódó orosz-ukrán háború, az európai energiaválság és az általánosan emelkedő kamatkörnyezet hatására tovább növekedett a recesszió kockázata a világgazdaságban. Az erősödő recessziós kockázatok, az ezzel párhuzamosan csökkenő világpiaci energia- és nyersanyagárak, illetve a mérséklődő nemzetközi szállítási költségek 2023-tól globális szinten az áremelkedés lassulását vetítik előre - így fogalmaztak a közleményben.
Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője kommentárjában kifejtette: a várakozásoknak megfelelően 13% maradt az alapkamat, a Monetáris Tanács emellett 12,50%-on tartotta az egynapos betéti, valamint 25%-on az egynapos fedezett hitel kamatát. Az MNB a szeptemberi kamatdöntő ülésen bejelentette a kamatemelési ciklus lezárását, mivel a Monetáris Tanács megítélése szerint az alapkamat jelenlegi szintjével a kamatkondíciók kellően szigorúvá váltak, ami biztosítja az inflációs cél elérését. A szigorú monetáris kondíciók ugyanakkor tartósan fennmaradnak, ami biztosítja az inflációs várakozások horgonyzását, és az inflációs cél fenntartható módon történő elérését.
"A monetáris kondíciók szigorítása a likviditás szűkítésével folytatódik. Ennek megfelelően októberben emelkedett a kötelező tartalékráta, valamint elindultak a rendszeres jegybanki diszkontkötvény aukciók és bevezetésre került egy hosszabb futamidejű betéti eszköz. A Monetáris Tanács megállapította, hogy a szeptemberi inflációs jelentés előrejelzése körüli kockázati eloszlás szimmetrikussá vált. A külső inflációs nyomás enyhülése és a lassuló kereslet árleszorító hatása 2023 elejétől jelenhet meg a hazai inflációban. A szállítási költségek, a nyersanyag- és energiaárak határidős árak alapján várható csökkenése, valamint a globális gazdaság növekedésének lassulása fékezhetik a külső inflációt. A kamatemelési ciklus lezárását lehetővé tette, hogy az előretekintő reálhozam pozitívvá vált, az inflációs kockázatok kiegyensúlyozottá váltak, az elmúlt hónapokban közeledtek az álláspontok a kormány és az Európai Bizottság között az uniós források lehívásával kapcsolatban, valamint javult a monetáris transzmisszió az fx-swap és az állampapírpiacon is.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 10 millió forintot, 15 éves futamidőre, már 7,21 százalékos THM-el, havi 89 803 forintos törlesztővel fel lehet venni a CIB Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az Erste Banknál 8,04% a THM, a Raiffeisen Banknál 8,09%; az UniCredit Banknál 8,12%, a K&H Banknál 8,31%, akárcsak az OTP Banknál. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
A Monetáris Tanács ugyanakkor a hazai pénzpiacokat érintő negatív kockázati prémiumsokk hatására október 14-től bevezette az egynapos betéti eszközt 18%-os kamat mellett, valamint 25%-ra emelte az egynapos fedezett hitel kamatát, az egyhetes fedezett hiteleszközt pedig felfüggesztette. Emellett a jegybank vállalja, hogy a következő hónapokban közvetlenül biztosítja az energiaimport fedezése kapcsán felmerülő jelentősebb devizalikviditási igényt. Mivel a folyó fizetési mérleg energiaegyenlegen kívüli tételei összességében már pozitívak, így az intézkedés érdemben módosítja a devizapiac kereslet-kínálati viszonyait. Az intézkedéseknek köszönhetően az effektív kamatláb átmenetileg az egynapos betét kamata lett, amelynek fokozatos csökkentésére a hazai gazdaság kockázati megítélésének javulása mellett kerülhet sor, amelyben kulcsszerepe lehet az uniós forrásokkal kapcsolatos megállapodásnak. Arra számítunk, hogy a jövő év első harmadában az egynapos betéti eszköz kamata az alapkamat szintjére csökkenhet, majd kivezetésre kerülhet. Az utóbbi hetekben azonban meredeken zuhantak a hazai hozamok mind az állampapír, mind a kamatcsere piacokon, a kamatcsökkentési várakozások felerősödének hatására, így az effektív kamatláb is jelentős mértékben csökkent.
Az egyre erőteljesebb bázishatások miatt a jövő év elejétől fordulhat az infláció, amelyre az energiaárak közelmúltbeli meredek csökkenése akár lefelé mutató kockázatot is jelenthet. Az alapkamat csökkentésére a jövő év közepétől számítunk, ami az inflációs mérséklődésének gyorsulásával nagyobb mértékű is lehet a jövő év utolsó negyedévében, így 2023. év végére 9%-ra csökkenhet az alapkamat.
A határidős kamatlábak az effektív kamat meredek csökkentését árazva egy hónap múlva 14,60%, három hónap múlva 13,20%, hat hónap múlva 11,8%, azt követően tovább mérséklődő kamatszintet jelez előre, így egy év múlva 9-9,5% körüli kamatszintet jeleznek előre a várakozásunkkal összhangban" - írta az elemző.
Nyeste Orsolya, az Erste vezető makrogazdasági elemzője szerint bár az október végi ülés óta összességében javult a globális kockázatvállalási hajlandóság, az egy hónappal ezelőtt felsorolt külső (háború, európai energiaválság, a globális befektetői hangulat alakulása, nagy jegybankok kamatemelési ciklusa) és belső (magas folyó fizetési mérleg hiány, az EU pénzekkel kapcsolatos polémiák) kockázati faktorok a mai alelnöki sajtótájékoztató során ismét említésre kerültek.
"Így továbbra is fennmarad az október közepére kialakított monetáris eszköztár. Az alapkamat 13 százalékos szintje kezeli a fundamentális inflációs kockázatokat. Eközben a monetáris transzmisszió hatékonyságának növelése érdekében a bankközi likviditás szűkítése tovább folytatódik. November végén ismét két hónapos futamidejű betéti tendert tart az MNB a bankrendszer likviditásának tartós lekötésére, majd december elejétől jönnek az év végén átnyúló futamidejű eurólikviditást nyújtó devizaswap-tenderek és diszkontkötvény-aukciók. Eközben a kockázati prémium sokkokra célzottan reagál az MNB a devizacsere és a betéti tenderekkel. Változás az eszköztárban nem várható, amíg a kockázati megítélésben jelentős, tartós és trendszerű javulás nem következik be.
Az árstabilitás elérése és fenntartása továbbra is kulcsfontosságú az MNB számára. A jegybank szerint árstabilitás nélkül tartós növekedés sincs, így ezt a kérdéskört mindenképpen kiemelten kell figyelni a jegybanknak. Az inflációs kilátások kapcsán a jegybank alelnöke elmondta, hogy rövid távon még emelkedő pályán maradhat az infláció, leginkább az élelmiszerárak okozta felfelé mutató kockázatoknak köszönhetően. Ugyanakkor a globális deflációs tendenciák és a belső kereslet csökkenése a fordulat irányába mutat, ami azonban lassú és elhúzódó folyamat lesz a jegybank szerint.
Nem változnak előrejelzéseink a mai kamatdöntést követően. A rövid lejáratú bankközi kamatok legalább az év végéig a mostani szintek körül ingadozhatnak. Várhatóan a jövő év első felében – amennyiben tényleg tartós javulás következik be a kockázati megítélésükben – a jegybank elkezdheti közelíteni a most effektívnek számító 18 százalékos egynapos betéti kamatot az alapkamat irányába. A 13 százalékos alapkamat csökkentésére azonban az érdemi inflációs fordulat, azaz a jövő év második fele előtt nem számítunk" - közölték.