Horváth Zsolt Benjámin • 2021. június 5. 13:06
A nominálisan sok éves rekordot megdöntő március után áprilisban tovább folytatódott a lakáshitel-piac szárnyalása. A magyar háztartások a hónapban közel 108 milliárd forintnyi szerződést kötöttek. A számokat leginkább a felújítási célú hitelek iránti növekvő érdeklődés pörgette tovább. Az MNB friss statisztikái szerint egyébként a babaváró hitel és a személyi kölcsönök piaca is kilábalóban van a pandémia okozta sokkból.
A tavalyi év vége és az idei eleje történelmileg is nagynak számító visszaesést hozott a lakáshitel felvételek számában és a hitelezési adatokból egészen februárig úgy látszott, hogy a magyarok továbbra is kerülik a bankokat. Márciusban azonban fordult a tendencia és ennek következményeként nemcsak az év eleji mélypontból kezdődött meg a kilábalás, hanem legalább öt éve nem látott robbanással indult meg a lakáshitelek népszerűségének növekedése.
Az MNB legfrissebb statisztikáiból pedig kiderült, hogy a növekedés nem állt meg. A jegybank adatai szerint ugyanis áprilisban újabb történelmi csúcsra nőtt az új szerződések összege. Ezzel ez a szám nem csak a tavaly áprilisi válság által sújtott hitelpiacon tapasztalt összeg másfélszeresére nőtt, de 2,6 százalékkal a márciusi csúcsot is meghaladta
Egyre tisztábban látszik, hogy a március-áprilisi növekedésben döntő szerepe volt az otthonfelújítási támogatás januári és a hozzá kapcsolódó otthonteremtési hitel februári bevezetésének is. Márciusban is erős növekedést mutattak ugyanis a felújításra és korszerűsítésre igényelt hitelek, de áprilisban már egyértelműen ez táplálta a növekedést.
A Magyar Nemzeti Bank friss statisztikái szerint áprilisban összesen 107,6 milliárd forintnyi lakáshitelt folyósítottak a bankok a lakossági ügyfeleiknek, ami bár az előző, igen erős hónap számaihoz képest csak 2,6 százalékos, a januáriakhoz képest viszont drasztikus, 82.3%-os emelkedést jelent. A március-áprilisi, robbanásszerű felívelés még ahhoz képest is figyelemreméltó, hogy a bázis, az év végi-eleji mélypont miatt nagyon alacsony volt, hiszen nem csak idei és tavalyi, hanem sok éves rekordok dőltek meg. Igaz ez az összes, a lakosságnak kifizetett lakáshitelszerződés, de különösen a felújításra igényelt hitelek összegére.
A magyar lakosság ugyanis március után áprilisban ismét rekordösszegű lakáskölcsönt vett fel, az utóbbi két hónapban produkált számok olyan magasak, amire az elmúlt 5 év egyetlen korábbi hónapjában sem volt példa.
A legutóbbi, hasonlóképp kiemelkedő hónap hitelfelvételi szempontból 2020 szeptembere volt. Akkor 92,46 milliárd forint volt a háztartásoknak nyújtott lakáshitelek együttes összege. Az utóbbi öt év eddig legerősebb áprilisa pedig a 2019-es volt, 84,44 milliárd összegű kifizetett lakáshitellel, a mostani rekord ezt 27 százalékkal haladta meg.
Ahogy a fenti grafikonon is látható, a lakáscélú hitelek felvételében történt emelkedés az, ami még a márciusi robbanás után is folytatódott. Ennek ellenére a személyi hitelek és a babaváró hitel népszerűsége is egyértelmű növekedést mutat az év elejéhez és az előző évhez képest. A lakosságnak kifizetett személyi hitelek teljes összege ugyanis 180%-al haladta meg a 2020 áprilisi számot, a folyósított babaváró hitelek pedig a maguk 49,65 milliárdos összegével szintén 5,8 százalékkal jobban teljesítettek, mint tavaly.
Mivel a lakáscélú hitelek átfutása jellemzően egy, maximum két hónap, érdemes az adatokat mindig az 1-2 hónappal korábbi változások fényében értelmezni. Ha a februári eseményeket nézzük, a hitelfelvételi kedv robbanásszerű növekedésében szerepet játszhatott többek között a válság enyhülése, és a fokozatos nyitás, valamint az arról beindult kormányzati kommunikácó által kialakult pozitívabb légkör is. De önmagában ezek legfeljebb a kilábalást magyaráznák meg, semmiképp sem a számok ilyen szintű felpörgését. A döntő momentum ezért valószínűleg az új otthontámogatások, az otthonfelújítási támogatás és az otthonfelújítási hitel bevezetése lehetett.
Ez nem csak a lakáshiteleket övező növekvő hitelfelvételi kedvet magyarázza. A személyi hitelek és a babaváró hitel is jól kombinálható ugyanis lakáshitelekkel, akár önerőként. A felújítási támogatás felvételéhez ezért nem feltétlenül mindenki választ lakáskölcsönt, a felújítási munkákat ugyanisa jogosultak személyi hitelből, vagy babaváró kölcsönből is ugyanúgy tudják előfinanszírozni.
Nem meglepő tehát, hogy a felvett személyi hitelek áprilisi együttes 37,27 milliárdos összege nem csak az előző év áprilisit teljesítette túl többszörösen, de 0,9 százalékkal meghaladta a tavaly márciusit is, tehát lényegében a válság előtti szinten teljesített.
A babaváró kölcsönök kifolyósított összegei is közel teljesítettek a márciusi csúcshoz, 38,26 százalékkal meghaladva a januári mélypontot. Ez különösen a támogatottak körének szűkülése mellett továbbra is szép teljesítmény.
A számokból egyre inkább látszik, hogy az otthonfelújítási támogatás és az otthonfelújítási hitel bevezetése a lakáshitelek piacán direkt, a személyi kölcsön, valamint babaváró felvételében történt növekedés esetében pedig közvetett módon erősítette az elmúlt két hónapban látott felívelést. A lakáshitelek esetében ráadásul a felújítási kedv élénkülésének köszönhető, hogy a szegmens áprilisban a márciusinál is jobb számokat produkáltak, igazolva, hogy az említett konstrukciók a piac élénkítésének kulcselemei maradhatnak a közeljövőben.
Már a felújítási támogatások pörgetik a lakáshiteleket
Bár már február-márciusban látszott, hogy a lakáshitelek népszerűségrobbanásában hatalmas szerepet játszhatott, hogy januártól már igényelhető volt az otthonfelújítási támogatás és februártól a mellé kidolgozott hitelkonstrukció is, az április adatok ezt végképp alátámasztották. Az új konstrukciók után olyan nagy az érdeklődés, hogy a korábbi években látottak többszörösére nőttek az ilyen kifizetések.
Bár a lakástranzakciók száma továbbra is magas, áprilisban már egyértelműen a felújításra és korszerűsítésre folyósított hitelek mutatták a legnagyobb növekedést. Az új lakások vásárlására kiutalt hitelek 12,22 milliárd forintos összege ugyan produkált egy 4.1%-os emelkedést a márciusi 11.73 milliárdoshoz képest, a használt lakások vásárlására igényelt 72,96 milliárdos összeg viszont 5 százalékos visszaesést jelent az előző hónapban folyósított 76,88 milliárd forinthoz képest.
A lakáskölcsönök piacát azonban áprilisban egyértelműen a felújításra és korszerűsítésre igényelt hitelek pörgették. A hónapban lakásfelújításra kiutalt 11,16 milliárd forint ugyanis 67 százalékos emelkedést jelent az eleve rekord magas márciusi 6,68 milliárdhoz képest.
Bár az MNB 2020-ban erre a szegmensre vonatkozóan nem közölt áprilisi adatokat, a 2019-es számokkal érdemes lehet összemérni a mostaniakat. Két évvel ezelőtt összesen 3,1 milliárd forintnyi összegű lakossági hitelt utaltak ki az adott hónapban ilyen célokra, amihez képest a mostani szám 260%-al volt magasabb. A lakáshitelek összesen 107,6 milliárd forintos folyósítása egyébként 46%-al múlta felül a tavaly áprilisi számot, vélhetően nem kis mértékben az új otthonfelújítási támogatásoknak is hála. De vajon miért kapkodnak a magyarok ennyire ezért a támogatási formáért?
Tolja magával a piacot az állami támogatás és hitel
A január 1-jétől igényelhető otthonfelújítási támogatás és a február elejétől elérhető, ehhez kapcsolható hitel iránti fogyasztói érdeklődés igen nagy a nyers számokon felül a bankok tapasztalatai és a felmérések is megerősítik. A 2022. december 31-ig igényelhető támogatás a Magyar Közlönyben korábban megjelent információk alapján az alábbi paraméterekkel bír:
- Összege maxium három millió forint lehet
- Az állam maximum a költségek felét állja
- A költségeket utólag térítik meg
- Bármilyen felújítási munkára igénybe vehető
- Legalább egy saját, vagy nevelt gyerek meglétéhez kötik
- Legalább a család egyik tagjának egy év folyamatos tb-jogviszonnyal kell rendelkezni az igényléskor
- Köztartozás mentesnek kell lenni hozzá
- Egy család csak egyszer veheti igénybe
Az állam ezen felül biztosítja február elejétől az otthonfelújítási kölcsönt, 3%-os kamattal, 6 millió forintos hitelösszeggel és legfeljebb 10 éves futamidővel.
A támogatottak köre lényegesen szélesebb körű, mint mondjuk a CSOK, vagy a babaváró hitel esetében. A támogatás ráadásul rengetegféle munkálatra igénybe vehető. Ebből még nem következne, hogy a hitelfelvételi kedvben is ilyen kiugró legyen a növekedés. Ezt az indokolja, hogy a költségek felét az állam utólag téríti meg, igazoló dokumentumok alapján.
A számlákat a felújítási munkák befejezése utáni 60 napon belül kell benyújtani a Magyar Államkincstárnak (MÁK) és ezután annak még el kell bírálnia, hogy a pénzünkhöz jussunk. A munkálatok elkezdéséhez ezért a családoknak önerőre is szükségük van.
Arról, hogy ezek a konstrukciók mennyire is vonzzák a magyarokat egy friss felmérés megállapításai is sokat elmondanak. Ebben a válaszadók 15 százaléka mondta biztosra vagy valószínűre, 22 százaléka pedig lehetségesnek, hogy igénybe veszi a költségek legfeljebb felét fedező, idén januártól elérhető otthonfelújítási támogatást. A felmérésből az is kiderült, hogy a pályázók harmada hitelből teremtené elő a tervezett munkák elvégzéséhez szükséges összeget. Számukra jelenthet segítséget az otthonfelújítási támogatáshoz kapcsolódó kedvezményes kölcsön. Egy másik, a héten publikált felmérés szerint is alátámasztja a felújítási célú hitelek iránti soha nem látott lakossági igényt. Eszerint a kerttel, udvarral rendelkezők közel 60 százaléka gondolkodik azon, vagy már döntött is arról, hogy egy éven belül komolyabb felújításba kezd a ház körül.
Az érdeklődés mostanra annyira megnőtt, hogy az utóbbi időben egyes bankoknál jelentősen meghosszabbodott a hitelbírálat ideje. Ezeknél a pénzintézeteknél átlagosan két hónap alatt folyósítják ki a kért összeget az igénylés benyújtásától számítva. (Korábban a hiteligénylések átlagos átfutási ideje 4-6 hét volt.)
A banki beszámolók az új konstrukció bevezetésének személyi kölcsönök felvételére gyakorolt pozitív hatását is alátámasztják. A Takarékbank májusi közleménye szerint például náluk korábbinál húsz százalékkal nagyobb összegű, átlagosan 1,7 millió forintos személyi hitelt igényeltek az ügyfelek.
Zajlik a bankok versenye az ügyfelekért
A Pénzcentrum kalkulátorában használt ingatlan vásárlás céljából 10 millió forintos hitelajánlatokat kerestünk 20 éves futamidővel. Három olyan ajánlatot is találtunk, ahol a teljes visszafizetendő összeg nem megy 14 millió fölé, ellenben két bank konstrukcióinál a 15 milliót is meghaladja. Érdemes alaposan szemügyre venni az ajánlatokat: a törlesztőrészletekben pár forintnyi eltérés is súlyosszázezreket jelenthet 20 év alatt:
Vessük össze például az MKB Bank és az OTP ajánlatát. A kamat ugyanúgy 5 évig marad fix. A törlesztőrészlet az egyik helyen 56 618, a másikon 64 706 forint havonta - ilyen eltérés esetén a bankváltást is megéri megfontoni. Főként ha a teljes visszafizetendő összegeket is összevetjük: az OTP-nél több mint 1 millió 800 ezer forinttal többet kell ugyanis visszafizetnie az ügyfeleknek.
A CIB Bank és az UniCredit Bank ajánlatait összvetve már sokkal kisebb a törlesztők közti különbség. Előbbinél 58 194, míg utóbbinál 59 780 forintot kell visszafizetnünk havonta. Az eltérés tehát kevesebb mint 1600 forint. Ha viszont a teljes visszafizetendő összeget nézzük az eltérés ezeknél a hasonlónak tűnő hitelkonstrukcióknál is több mint 400 000 forint, azaz meghaladja a példacsalád havi jövedelmét.
Ezért nem szabad soha sem csak a törlesztőrészletre hagyatkozni: meg kell nézni a THM-et, kamatperiódust, visszafizetendő teljes összeget is. Ez alapján összehasonlítva már valóban jó döntést hozhat a hiteligénylő. Ezeket az információkat személyre szabhatóan megmutatja a Pénzcentrum lakáskölcsön kalkulátora.