Pénzcentrum • 2026. november 6. 08:44
A 2027-es költségvetési tervezet alapján a magyar állam 2026-hoz képest mintegy 100 milliárd forinttal kevesebbet, 3510 milliárd forintot fordít adósságszolgálatra. A megtakarítás hátterében a forintkötvények jelentős hozamcsökkenése áll, amelyet az új kormány euróbevezetést célzó, a befektetői bizalmat erősítő gazdaságpolitikája indított el. Bár a GDP-arányos államadósság idén átmenetileg megugrik, a következő években a kamatkiadások fokozatos mérséklődésével számol a szaktárca - jelentette a Portfolio.
A napokban benyújtott költségvetési törvényjavaslatból kiderül, hogy legutóbb 2023-ban volt a jövő évinél alacsonyabb az adósságszolgálat nominális költsége. A kamatkiadások szerkezetét vizsgálva látható, hogy az állam a forintkötvényeken takarítja meg a legtöbbet, amelyekre az idei összegnél mintegy 170 milliárddal kevesebbet, 1680 milliárd forintot szánnak. A lakossági állampapírok kamatfizetése nagyjából változatlanul 800 milliárd forint körül alakul, míg a devizakötvényeké megközelíti a 600 milliárdot, ami 80 milliárdos növekedést jelent az idei tervekhez képest. A diszkontkincstárjegyekre szintén többet, 30 milliárd forinttal magasabb összeget kell fordítani.
A hazai hozamok csökkenése egyedülálló tendenciát mutatott az év eleje óta, hiszen miközben Európa-szerte emelkedtek a tízéves referenciahozamok, Magyarországon több mint 130 bázispontos esés következett be. Október közepére a magyar tízéves kötvényhozam már közel 100 bázisponttal a lengyel papíroké alá süllyedt, a cseh kötvényekkel szembeni hozamfelár pedig szinte teljesen eltűnt, amire 2010 óta nem volt példa.
Ezt a piaci felülteljesítést a kormányváltást követő gazdaságpolitikai fordulat alapozta meg. Az új kabinet egyértelmű célként tűzte ki az euró bevezetését és a csatlakozási feltételek 2030-ig történő teljesítését, ami erős konvergenciasztorit teremtett a piacokon.
Mivel az államadósság átlagos hátralévő futamideje jelenleg 5,4 év, a kedvezőbb kamatkörnyezet csak fokozatosan, az új kibocsátások révén épül be a költségvetésbe. A Pénzügyminisztérium makrogazdasági pályája szerint 2030-ra a GDP fél százalékát – jelenlegi áron számolva több mint 500 milliárd forintot – lehet így megtakarítani. A törvényjavaslat hangsúlyozza, hogy a kamatkiadások mérséklése létfontosságú, hiszen ezek a tételek jelenleg az egészségügytől, az oktatástól és a nyugdíjrendszertől vonnak el forrásokat. Barabás Gyula, a szaktárca államtitkára ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a globális hozamemelkedés miatt érdemes óvatosan kalkulálni a megtakarításokkal.
Az adósságpálya idén átmeneti ugrást mutat, így a tavalyi 74,4 százalékról 2026 végére 77,5 százalékra emelkedhet a GDP-arányos államadósság, mielőtt a következő években lassú csökkenésnek indulna. A jövő évi adósságmérsékléshez elengedhetetlen a kincstári likvid tartalékok leépítése, valamint a stabil forintárfolyam, mivel a teljes adósságállomány több mint 30 százaléka devizában denominált.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A következő időszak legfőbb kérdése az lesz, hogy a befektetők számára mennyire marad hiteles a 2032 körüli euróbevezetés terve. A magyar állampapírok iránti nemzetközi kereslet fenntartásához és a hozamok további csökkenéséhez hamarosan újabb mérföldkövekre – például a hivatalos csatlakozási tárgyalások megkezdésére vagy a céldátum rögzítésére – lehet szükség.
Címlapkép: Kocsis Zoltán, MTI/MTVA