Nagy Béla Ádám • 2026. március 4. 13:03
A közel-keleti konfliktus gyorsan átírhatja a gazdasági kilátásokat Közép-Kelet-Európában, és Magyarország különösen érzékeny lehet az energiaárak emelkedésére. Elemzők szerint a dráguló olaj, a gyengülő forint és a növekvő inflációs kockázatok miatt egyre kisebb az esély arra, hogy a Magyar Nemzeti Bank a közeljövőben újabb kamatcsökkentést hajtson végre.
A hétvégén kirobbant közel-keleti konfliktus gyorsan éreztette hatását a világgazdaságban, és a régiós kilátásokra is árnyékot vethet. A szakértők szerint a háborús feszültség több csatornán keresztül gyengítheti a közép-kelet-európai gazdaságokat, és Magyarország különösen kitéve lehet az energiaárak emelkedésének, az infláció tartós felfelé nyomásának és a forint volatilis mozgásának.
A háborús konfliktus akár a magyar alapkamatra is hatással lehet. A monetáris tanács még az előző hónapban döntött úgy, hogy másfél év szünet után a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 25 bázisponttal, 6,25 százalékra mérsékelte az alapkamatot
Még február végén Varga Mihály arról beszélt, hogy Monetáris Tanács nem döntött egy kamatcsökkentési ciklus megkezdéséről, hónapról hónapra a beérkező adatok függvényében határoznak majd továbbra is, mivel bármikor előjöhetnek váratlan helyzetek. Látva, a forint gyengülését és az energiaárak növekedését jó esély kínálkozik arra, hogy a jegybank nem csökkent még egyszer az alapkamaton az áprilisi választások előtt szemben a korábbi várakozásokkal.
A Pénzcentrumnak nyilatkozó szakértők is borúsabb képet vizionáltak az alapkamat jövőjével kapcsolatban. A közel-keleti konfliktus kiéleződése azonnal megmozgatta az energia- és devizapiacokat, és új kérdéseket vetett fel az inflációs és kamatkilátásokkal kapcsolatban. A befektetők elsősorban azt figyelik, mennyire marad tartós a feszültség, és érinti-e a globális energiaszállítás egyik kulcspontját, a Hormuzi szorost. A bizonytalanság már most is érezhető az árakban és az árfolyamokban.
Érezhető inflációs hatások
Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője szerint a kezdeti piaci reakciókból nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni.
A heves mozgásokat részben a háborús prémium hirtelen emelkedése, részben a korábban felépített short pozíciók zárása és pszichológiai tényezők magyarázzák
– fogalmazott.
Középtávon azonban már a konfliktus jellege és időtartama számít. A szakértő szerint kulcskérdés, hogy a világ olajkereskedelmének mintegy ötödét lebonyolító Hormuzi szoroson zavartalan marad-e az áthaladás, illetve érik-e károk a kitermelő infrastruktúrát. A CIB alapforgatókönyve szerint legfeljebb átmeneti fennakadásokkal kell számolni, és a kritikus infrastruktúra épségben marad.
Ebben az esetben is magasabb energiaárakkal kell kalkulálni. A bank várakozása szerint a második negyedévben a Brent hordónkénti ára 75 és 90 dollár között mozoghat, az európai TTF gázár pedig 40 és 50 euró között alakulhat. Súlyosabb fennakadások esetén a Brent akár 100 dollár fölé is emelkedhet.
- mondta a CIB elemzője, megjegyezve, hogy a magasabb energiaárak Európában érezhető inflációs hatással járhatnak. Trippon Mariann szerint az éves átlagos infláció az unióban 0,3–0,4 százalékponttal is magasabb lehet az idei évben. Magyarország esetében az energiaár-emelkedés mellett a forint gyengülése is felfelé mutató kockázat.
A háború előtt 2,8 százalékos éves inflációval számoltunk, tartósan gyenge forint és magas üzemanyagárak mellett ez 3,2–3,3 százalék közé emelkedhet
– mondta az elemző.
A kamatkilátásokat illetően Trippon Mariann reális forgatókönyvnek tartja, hogy a Magyar Nemzeti Bank elhalaszthatja a következő alapkamat-csökkentést. Emlékeztetett, hogy a jegybank az adatfüggőséget hangsúlyozza, és a februári vágás után is jelezte, hogy az nem egy lazítási ciklus kezdete. „Az inflációs kilátások romlottak, a forint jelentősen gyengült, így érdemben csökkent a rövid távú kamatcsökkentés esélye” – fogalmazott.
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője arról beszélt lapunknak, hogy egy elhúzódó konfliktus esetén az euró-övezeti infláció 0,5-1 százalékponttal lehet magasabb a jelenleg vártnál (tehát akár 2,5-3%-ra emelkedhet) – ezzel pedig a az EKB 2027-re várt kamatemelésére korábban, már idén sor kerülhet. Mint elmondta,
a piaci folyamatok tükrében lehet értékelni az MNB jövőbeli kamat döntéseit – elhúzódó konfliktus, emelkedő energiaárak, emelkedő kockázati prémium és tovább gyengülő forint mellett a kamatcsökkentés valószínűsége csökken.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Akár el is húzódhat az energiaválság
Rendkívül bizonytalan a jelenlegi energiapiaci helyzet, ezért nehéz egyértelmű prognózist adni. Virovácz Péter szerint több lehetséges forgatókönyv is elképzelhető, a rövid ideig tartó piaci zavaroktól egészen egy elhúzódó energiaválságig. Az elemző emlékeztetett arra, hogy a piacok reakcióját részben a 2022-es energiaválság tapasztalatai alapján lehet értelmezni. Akkor Oroszország ukrajnai inváziója után a globális piacról napi 7–8 millió hordónyi olaj esett ki, az ár pedig rövid időre 140 dollár közelébe emelkedett.
Ehhez képest most, ha sikerülne tartósan blokád alá venni a Hormuzi-szorost, ahol a globális olajkereskedelem 15–20 százaléka halad át, akkor még ennél is drasztikusabb lehetne a kimenetel
– mondta az elemző. Hozzátette, egyelőre csak feltételezésről van szó.
Ha valóban súlyos ellátási zavar alakulna ki, akkor tartósan 100–140 dollár közötti olajár is elképzelhető. Ha viszont nincs blokád, csak a bizonytalanság marad fenn, akkor inkább a 80–90 dollár közötti ársáv lehet a reálisabb.
- emelte ki Virovácz, hangsúlyozva: az energiaárak emelkedése közvetlenül a magyar inflációra is hat. Virovácz Péter szerint minden más tényező változatlansága mellett az olajár 10 százalékos emelkedése átlagosan mintegy 0,4 százalékponttal növeli a hazai inflációt 12 hónapos időtávon.
Az elemző úgy látja, hogy az új geopolitikai kockázatok miatt a korábban vártnál magasabb infláció alakulhat ki 2026-ban. A korábban várt 2,5–3 százalék körüli átlagos infláció helyett inkább 3–3,5 százalék lehet a reális forgatókönyv. Ez még nem tragikus, viszont tartósan 100 dollár feletti olajár esetén már a jegybanki toleranciasáv felett alakulhatna az infláció.
Szerinte ugyanakkor az üzemanyagárak elszállására a kormányzat is reagálhat.
A választási kampány hajrájában aligha nézné ölbe tett kézzel a kormány az üzemanyagárak drasztikus emelkedését. Ha valamilyen árkorlátozás jelenne meg, az mérsékelné a közvetlen inflációs hatást, bár a vállalatok költségei így is nőnének, ami később és áttételesen jelenne meg a fogyasztói árakban.
A kamatvágás elmaradhat?
A jelenlegi bizonytalan környezet a monetáris politika szempontjából is kulcskérdés. Az elemző szerint a jegybank döntése nagyban függ attól, hogyan reagálnak a piacok a következő hetekben.
Ha a következő három hétben megnyugszanak a piacok, stabilizálódik a forint, a kötvényhozamok és az energiaárak, akkor elképzelhető egy kamatvágás. Ha viszont továbbra is erős piaci volatilitást látunk, akkor a jegybank inkább kivárhat és változatlanul hagyhatja az alapkamatot.
- nyomatékosította Virovácz, aki elmondta azt is, hogy az ING alapforgatókönyve egyelőre továbbra is kamatcsökkentéssel számol, de a kockázatok jelentősen nőttek.
A geopolitikai fejlemények miatt a kamatszintek változatlanul hagyásának valószínűsége érezhetően megemelkedett. Pontosabb képet majd a kamatdöntést megelőző héten lehet látni, amikor már kirajzolódik, hogyan reagáltak tartósabban a piacok az energiaárak és a forint esetében. Az elemző szerint a márciusi kamatdöntést az is különösen érdekessé teszi, hogy utána a választási időszak következik, ami újabb piaci ingadozásokat hozhat.