Pénzcentrum • 2025. december 21. 07:59
Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) a korábbi szigorú szabály helyett 3 százalékpontos toleranciasávot vezet be a devizaadósság arányára, így a 30 százalékos célértéktől a jövőben mindkét irányban el lehet térni - írta a Portfolio.
Az új szabályozás szerint a teljes államadósságon belüli devizaarány 27 és 33 százalék között maradhat anélkül, hogy az eltérést azonnali lépésekkel kellene korrigálni. Az idei év végére kitűzött, 30 százalék alatti érték teljesülése ugyanakkor bizonytalan a forint árfolyamának ingadozása miatt, miközben 2026-ban a tervezett jelentős devizakibocsátások várhatóan felfelé tolják a mutatót.
Az adósságkezelő 2023 elején már megemelte a devizaadósság úgynevezett benchmarkját 25-ről 30 százalékra, és ezt egészen 2025 elejéig sikerült is tartania. A januári eurókötvény- és a nyári dollárkötvény-kibocsátások azonban a célérték fölé tolták az arányt: az ÁKK által számított 90 napos mozgóátlag szerint október végén 31 százalékon állt a devizaadósság részaránya.
A szerdai sajtótájékoztatón Hoffmann Mihály elnök-vezérigazgató ismertette a 2026-os finanszírozási tervet. Prezentációjában az idei év végére 29,9 százalékos devizaarányt jelzett előre, ami arra utal, hogy a korábbi szigorú célértéket akár a mostani rugalmasítás nélkül is teljesíteni lehetett volna.
Az adósságkezelő korábban azt is mérlegelte, hogy a rendelkezésre álló devizaforrásokból visszavásárol rövidebb lejáratú államkötvényeket. Augusztusban ehhez még megvolt a fedezet, akkor a kincstári egységes számla egyenlege meghaladta a 3000 milliárd forintot. November végére azonban ez az összeg 2162 milliárd forintra csökkent. Különösen látványos a devizatartalék apadása: három hónap alatt közel 2000 milliárd forintról 756,5 milliárd forintra esett vissza.
A tartalékok csökkenése mögött feltehetően egyrészt a költségvetés általános finanszírozási igénye, másrészt a szeptemberi jen- és az októberi, egymilliárd eurós kötvénylejáratok állnak. A kisebb devizatartalék jelentősen beszűkítette a visszavásárlási lehetőségeket. Az ÁKK kérdésre úgy fogalmazott: "az ÁKK mindig az adott piaci és likviditási helyzet függvényében hozza meg a döntést" az ilyen típusú műveletekről.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Az adósságkezelő adatai szerint november eleje óta a napi devizaarány a forint korábbi erősödésének köszönhetően 30 százalék alatt alakult. A december második felében bekövetkezett forintgyengülés azonban veszélybe sodorhatja a cél teljesülését, mivel az euró/forint árfolyam az október végi szintekre tért vissza, miután átmenetileg a 380-as szint közelébe erősödött. Az év végi cél eléréséhez a forintnak ismét nagyjából 380-as árfolyam környékére kellene visszaerősödnie az utolsó kereskedési napokban.
A 2026-os finanszírozási tervben az ÁKK 2541 milliárd forintos nettó devizakibocsátással és összesen 5445 milliárd forintos teljes nettó kibocsátással számol. Ezeket az október végi adatokkal összevetve körülbelül 31,4 százalékos devizaarány prognosztizálható. Ha a forint tovább gyengül, a mutató a most meghatározott 33 százalékos felső határt is megközelítheti jövőre.
A gyakorlatban csekély a különbség aközött, hogy az év végén pontosan 29,9 vagy 30,2 százalék lesz-e a devizaadósság aránya. Az ÁKK eddig is rugalmasan kezelte a benchmarkot, most pedig hivatalosan is bejelentette a szélesebb toleranciasávot.