Pénzcentrum • 2025. november 26. 15:04
Magyarország hivatalos figyelmeztetést kapott az ENSZ keretében létrejött Aarhusi Egyezmény alapján, mert a kormány továbbra sem biztosítja az átláthatóságot és a lakosság érdemi bevonását a tervezett Paks II atomerőmű engedélyezésében. Az egyezmény betartását ellenőrző Jogkövetési Bizottság 2025‑ös jelentése megállapította, hogy Magyarország nem teljesítette a 2021‑es kötelezettségeit, és a kormányzat továbbra is titkolózik a Paks II-t megalapozó elemzésekkel és tanulmányokkal kapcsolatban, és nem működik együtt az ellenőrző testülettel.
Az Aarhusi Egyezmény a környezeti demokrácia alapja, amelyet Magyarország és még közel 50 másik állam írt alá. Ez az egyezmény garantálja, hogy a polgárok hozzáférhessenek a környezeti információkhoz, részt vehessenek a döntéshozatalban, és jogorvoslattal élhessenek, ha jogaikat sértik. Az Egyezményt aláíró országok közgyűlése, a Részes Felek Találkozója 2025. november 18-án figyelmeztetésben (“caution”) részesítette Magyarországot, amely egy súlyos, rendkívül ritkán alkalmazott szankció az aarhusi rendszerben.
Ez a figyelmeztetés 2028-tól lép hatályba, ha a kormány nem hoz jelentős változásokat az átláthatóság és a társadalmi részvétel terén. Magyarországnak most választania kell: vagy végre biztosítja a nyilvánosság részvételét és a környezeti demokrácia alapjait, vagy számolnia kell további nemzetközi következményekkel – például korlátozhatják az Aarhusi Egyezményen belüli szavazati jogát. Ilyenre korábban egyszer került sor, Belarusz jogait függesztették fel 2021-ben, az Ecohome nevű civil szervezet felszámolásáért.
A jelentés rámutat arra is, hogy Magyarországon súlyosan szűkül a civil tér, a kormányzat pedig egyre ellenségesebben bánik a környezetvédelemmel foglalkozó civilekkel, ami tovább gyengíti a társadalmi párbeszédet és az érdemi részvétel lehetőségét.
Az Aarhusi Egyezmény arról szól, hogy a környezeti ügyekben is demokrácia legyen: a kormányzat ne zárt ajtók mögött döntsön évtizedekre szóló energiapolitikai kérdésekben, hanem időben, teljes körű hozzáférést biztosítva vonja be a társadalmat a döntéshozatalba
– mondta Perger András, az Energiaklub Szakpolitikai Intézet energiaprogramjának vezetője. „Ehhez képest Paks II ügye azt mutatja, hogy a magyar kormány még a minimumkövetelményeket sem teljesíti: nem teszi közzé a döntéseket megalapozó elemzéseket-számításokat, nem működik együtt a nemzetközi ellenőrző testületekkel, és a nyilvánosság továbbra is csak kész tényekkel szembesül.”
Több mint tíz éve húzódó ügy Paks II körül
Az aarhusi eljárás Paks II kapcsán 2014-ben indult, amikor a Greenpeace Magyarország és az Energiaklub Szakpolitikai Intézet beadvánnyal fordult az Aarhusi Egyezmény Jogkövetési Bizottságához. A beadvány szerint a magyar kormány súlyosan megsértette az egyezményt az új atomerőmű előkészítése során: nem tette közzé az energiapolitikai döntéseket megalapozó háttérelemzéseket, késleltette vagy megtagadta a közérdekű adatok kiadását, és nem biztosította érdemben a nyilvánosság részvételét.
JÓL JÖNNE 3 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 3 000 000 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 64 021 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 10,68%), de nem sokkal marad el ettől az ERSTE Bank (THM 10,83%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
2015-ben Genfben nyilvános meghallgatást tartottak, ahol a Bizottság, a beadványozó szervezetek és a magyar kormány képviselői – köztük a paksi bővítésért felelős kormánybiztos – ismertették álláspontjukat. 2016-ban a Baranya Megyei Kormányhivatal kiadta a Paks II környezeti engedélyét, amely ellen az Energiaklub és a Greenpeace fellebbezést nyújtott be többek között a nukleáris hulladékkezeléssel, a baleseti kockázatokkal és a Duna hőterhelésével kapcsolatos hiányosságok miatt; az ügy végül bíróság elé került.
2021. október 6-án a mostani jelentést is kiadó Jogkövetési Bizottság megállapította, hogy Magyarország megsértette az Aarhusi Egyezmény több rendelkezését Paks II és az energiastratégia előkészítése kapcsán, különösen az információhoz való hozzáférés, a környezeti politikák kialakításában való részvétel és az ezekhez szükséges háttérelemzések közzététele területén. Ezt követően 2021-ben konkrét lépéseket írtak elő Magyarország számára a hiányosságok orvoslására.
A bizottság mostani döntése nem csak jogtechnikai kérdés, hanem üzenet mindenkinek, aki a környezetért, az egészséges ivóvízért, az erdőkért, a klímaválság kezeléséért vagy egy igazságosabb jövőért dolgozik
– mondta Mező János Bálint, a Greenpeace Magyarország ügyvezető igazgatója. „Azt jelenti, hogy egy ország kormánya nem zárkózhat el, ha egy kockázatos atomerőmű-beruházásról, évtizedekre szóló, pl. akkumulátoripari stratégiákról, vagy éppen az erdeink, vizeink sorsát érintő kérdésről dönt: a nyilvánosságnak joga van látni a számításokat, feltenni a kérdéseit, és beleszólni abba, hogy milyen energiára épüljön a jövőnk, hogy milyen Magyarországon szeretnénk élni.”