Pénzcentrum • 2025. szeptember 25. 17:16
Az Európai Bizottság 545 millió euró átcsoportosítását engedélyezte Magyarország számára a kohéziós támogatások félidős felülvizsgálata keretében, azonban a források kifizetését azonnal blokkolta is, mivel az ország továbbra sem teljesíti az alapvető jogokra vonatkozó uniós feltételeket.
A Financial Times pénteki értesülései szerint az Európai Bizottság 550 millió euró felszabadítását ajánlotta fel Magyarországnak a 19. uniós szankciócsomag elfogadásáért cserébe. A brit lap politikai alkuként értelmezte a fejleményt, azonban brüsszeli források szerint valójában két párhuzamos esemény indokolatlan összemosásáról van szó - írja a Portfolio.
A szóban forgó 545 millió eurós átcsoportosítás nem különalku eredménye, hanem az uniós költségvetés kohéziós támogatásainak félidős felülvizsgálatához kapcsolódó technikai folyamat része, amelyet már 2020-ban rögzítettek a költségvetési szabályokban. A Bizottság jogi vizsgálat után engedélyezte az átirányítást, ugyanakkor blokkolta a kifizetéseket, mivel Magyarország továbbra sem teljesíti az alapvető jogokra vonatkozó feltételeket, különösen az akadémiai szabadság terén.
Themis Christophidou, a Bizottság Regionális Főigazgatóságának vezetője az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának ülésén ismertette, hogy Magyarország kérte bizonyos, jelenleg zárolt kohéziós források átcsoportosítását olyan programokra, amelyek nem érintettek a jogállamisági feltételek miatt bevezetett felfüggesztésben. Elmondta, hogy jelenleg összesen 8,4 milliárd eurónyi kohéziós forrás van blokkolva Magyarország számára, ami az ország teljes keretének 40 százaléka.
A DG Regio vezetője megerősítette, hogy a magyar kormány körülbelül 545 millió euró átcsoportosítására tett javaslatot, amit a Bizottság jogi szempontból megfelelőnek talált. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a pénz továbbra sem lesz azonnal hozzáférhető, mert a felfüggesztés addig érvényben marad, amíg Magyarország nem bizonyítja, hogy megszüntette a problémás projekteket és kedvezményezetteket, különösen a felsőoktatási alapítványok és egyetemek ügyében.
A Bizottság tájékoztatása szerint az 545 millió eurót három új, úgynevezett STEP-prioritásra irányítják át két kohéziós programban, de mivel a kifizetések blokkoltak, a magyar kormány ebből a forrásból egyelőre nem jut tényleges pénzhez. Az is jelzi a folyamat technikai jellegét, hogy az Európai Bizottság már egy héttel korábban, múlt csütörtökön közleményben üdvözölte a félidős felülvizsgálatról szóló döntést, miután azt az Európai Parlament is elfogadta.
Magyarország szempontjából a most jóváhagyott 545 millió euró nem lenne elhanyagolható tétel, de a teljes képet tekintve inkább korlátozott jelentőségű. A kondicionalitási eljárás alatt befagyasztott mintegy 5,1 milliárd euró továbbra is teljes egészében zárolva marad, és a horizontális feltételek megsértése miatt további több milliárd sem válik hozzáférhetővé.
JÓL JÖNNE 5 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 5 000 000 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 105 965 forintos törlesztővel a Raiffeisen Bank nyújtja (THM 10,35%), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank (THM 10,39%-ot) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Az év végén az n+2 szabály miatt újabb mintegy 1 milliárd euró tűnhet el véglegesen a magyar keretből, ha addig nem sikerül teljesíteni a jogállamisági elvárásokat. Ezek a források nem lesznek átcsoportosíthatók később sem a mostani módszerrel.
Emellett folyamatos terhet jelent a migrációs bírság: az Európai Unió Bírósága által kiszabott egyszeri 200 millió eurón túl a szankció napi szinten apasztja a Magyarországnak járó kifizetéseket további 1 millió euróval, amely eddig körülbelül 600 millió eurós nagyságrendben van a büntetőkamatokkal együtt.
A 19. szankciós csomag mindeközben az orosz energiahordozókról való leválást gyorsítaná fel, különös tekintettel az olajra, és a hosszútávú gázbeszerzési szerződéseket is 2027. január 1-ig kellene felmondani a korábbi 2028 januárja helyett.
A helyzet összességében azt jelzi: Magyarország ugyan formálisan elérhetővé tett némi forrást, de ténylegesen nem jut hozzá ezekhez a pénzekhez, amíg nem teljesíti az alapvető jogokra vonatkozó elvárásokat, így Brüsszel elkerülte annak a látszatát is, hogy megvásárolná a magyar kormány vétójának ejtését.