Pénzcentrum • 2025. augusztus 11. 20:33
Egy nap extrém hőség (32 °C felett) fél nap sztrájk gazdasági hatásával egyenértékű. Idén a hőhullámok hatására 0,5 százalékponttal csökkenhet az európai GDP. Az alkalmazkodás kulcsfontosságú: rövid távon figyelmeztető és megelőző intézkedések, hosszabb távon strukturális alkalmazkodási stratégiák kialakítása indokolt.
Az idei nyáron rendkívüli hőség tombolt az Egyesült Államokban és Kínában, Nyugat-Európa a valaha mért legforróbb júniust, Japán és Dél-Korea pedig a legforróbb júliust élte át. Pár hete Magyarországon detektálták a nyár lefdorróbb napját: július 26-án a Békés megyei Sarkad Malomfok állomáson 41,3 Celsius-fokig emelkedett a hőmérséklet, megdöntve ezzel a napi melegrekordot.
A nyárnak azonban korántsincs vége, a hétvégével hazánkban újabb hőhullám vette kezdetét. Az Allianz Research nemrégiben készült tanulmánya a hőhullámok gazdasági hatásait vizsgálva arra a következtetésre jutott, hogy ezek a szélsőséges időjárási események 2025-ben jelentős gazdasági kieséseket okozhatnak: globálisan -0,6 százalékponttal csökkenhet a GDP, míg Európára vetítve -0,5 százalékpontról beszélünk.
A visszaesés nem minden országot érint egyformán: Kínában (-1,0), Spanyolországban (-1,4), Olaszországban (-1,2) és Görögországban (-1,1) a június végi hőhullám miatt akár több mint egy-egy százalékpontos GDP-csökkenés következhet be. Az Egyesült Államok és Románia egyenként -0,6 százalékpontos visszaesésre számíthat, Franciaország pedig akár egyharmad pontot is veszíthet, míg a „hűvösebb” Németországra mért hatás minimális, ők mindössze -0,1 százalékpontos csökkenéssel számolhatnak a tanulmány alapján.
A hőhullámok hasonló hatással járnak, mint a sztrájkok
A termelékenység csökkenése miatt minden egyes, 32 Celsius-fokot meghaladó hőmérsékletű nap hatása fél napos sztrájknak felel meg. Ez kezdetben gazdaságilag kezelhető, de a klímaváltozás fokozódásával az ilyen események gyakorisága és intenzitása is növekszik.
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) feltételezi, hogy a hőstressz világszerte 2,2 szzázalékkal csökkenti a potenciális munkaidőt, ez körülbelül 80 millió teljes munkaidős munkahelynek felel meg. Egy másik tanulmány, a „Lancet Countdown” a 2022-es évről arra a következtetésre jutott, hogy 2021-ben mintegy 470 milliárd potenciális munkaóra esett ki a hőség miatt – ez 37 százalékos növekedést mutat a 1990 és 1999 között mért éves átlaghoz képest. Érdekesség, hogy ez személyekre lebontva átlagosan 139 kiesett munkaórát jelent. A Word Economic Forum (WEF) és az Allianz 2025 januárjában készült közös tanulmánya szintén azt fogalmazza meg, hogy a szélsőséges hőség rövid időn belül a legköltségesebb éghajlati kockázattá válik: a hőhullámok 2035-ig várhatóan évi 2,4 billió USA dollárnyi termelékenységcsökkenést okoznak.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A felkészülés és a megelőzés kulcsfontosságú
Míg a termelésre, a feldolgozóiparra és a szolgáltatási ágazatra a hőhullámok csak átmenetileg hatnak, és az okozott kiesés után részleges helyreállás valószínűsíthető, addig a mezőgazdaságban és egyes infrastrukturális ágazatokban folyamatos veszteségeket generálnak. Jó hír azonban, hogy a hőhullámokra mind fizikailag, mind gazdaságilag fel lehet készülni, mivel sok más természeti veszéllyel ellentétben, kiszámíthatóak.
Rövid távon hatékonyak a figyelmeztető és megelőző intézkedések. Ezeket azonban ki kell egészíteni hosszabb távú strukturális alkalmazkodási megoldásokkal, amelyek felkészíthetik a városokat az éghajlatváltozásra (pl. városi zöldítés). A munkahelyeket hozzá lehet igazítani a megnövekedett hőterheléshez. Az olyan stratégiák, mint a munkaidő-beosztás optimalizálása, a kora reggeli vagy esti órákban történő munkavégzés és a passzív hűtési mechanizmusok mind ígéretes lehetőségek.
Az éghajlattudatos várostervezés és az épületek tervezésének módosítása tudja a legjobban szabályozni a magas hőmérsékletet a városokban, míg a légkondicionálás a rövid ideig tartó hőmérséklet-kiugrásokhoz akkor képes alkalmazkodni, ha megfizethető, megbízható és tiszta villamos energia áll hozzá a rendelkezésre.